1107/04
WyrokETPCz2007-11-27ECLI:CE:ECHR:2007:1127JUD000110704
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy postępowanie sądowe dotyczące zniesienia współwłasności, trwające ponad siedem lat na trzech instancjach, naruszyło prawo skarżącej do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że ocena rozsądnego terminu postępowania cywilnego wymaga uwzględnienia złożoności sprawy, zachowania skarżącego i władz krajowych oraz znaczenia sprawy dla skarżącego. W niniejszej sprawie, trwającej ponad siedem lat na trzech instancjach, Trybunał uznał, że Rząd Węgier nie przedstawił żadnych przekonujących argumentów uzasadniających tak długi okres. W konsekwencji, Trybunał stwierdził, że postępowanie było nadmiernie długie i naruszyło wymóg „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżąca, Balogh Károlyné, w 1996 roku wszczęła postępowanie sądowe przeciwko swoim sąsiadom w celu zniesienia współwłasności nieruchomości. Sąd pierwszej instancji oddalił powództwo, a sąd drugiej instancji podtrzymał tę decyzję. Sąd Najwyższy uchylił wyrok i przekazał sprawę do ponownego rozpoznania. W ponownym postępowaniu sąd drugiej instancji nakazał sąsiadom wykupienie udziału skarżącej, co zostało podtrzymane przez Sąd Najwyższy w 2003 roku. Całe postępowanie trwało ponad siedem lat.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Orzeka, że państwo pozwane ma zapłacić skarżącej 2400 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o wszelkie należne podatki, w ciągu trzech miesięcy. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �GY (1107/04. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2007. november 27.
V�GLEGES 2008.02.27.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Balogh K�rolyn� kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k, R. T�RMEN, A.B. BAKA, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2007. november 6-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (1107/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Balogh K�rolyn� (a "k�relmez") 2003. november 26-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Masenko-Mavi V., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2005. december 14-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1915-ben sz�letett �s Ny�regyh�z�n �l. 5. 1996. janu�r 12-�n a k�relmez tulajdonk�z�ss�g megsz�ntet�se ir�nti pert ind�tott szomsz�dai ellen. 6. T�bb t�rgyal�s ut�n �s szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten a Ny�regyh�zi V�rosi B�r�s�g 1996. november 25-�n elutas�totta a keresetet, meg�llap�tva, hogy a h�z term�szetbeni megoszt�sa lehetetlen, a mag�hoz
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
v�lt�s vagy az �rver�s �tj�n t�rt�n �rt�kes�t�s pedig ar�nytalan k�rt okozna az alpereseknek.
7. 1997. szeptember 17-�n a Szabolcs-Szatm�r-Bereg Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t.
8. 1998. m�jus 13-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s a m�sodfok� b�r�s�got �j elj�r�sra utas�totta.
9. A megism�telt elj�r�sban 2000. augusztus 29-�n a Megyei B�r�s�g elrendelte a k�relmez ingatlanh�nyad�nak alperesek �ltali mag�hoz v�lt�s�t.
10. 2003. febru�r 26-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta a hat�rozatot. Az �t�letet 2003. j�nius 17-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... tisztess�gesen ... �s �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1996. janu�r 12-�n kezdd�tt �s 2003. j�nius 17-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint h�t �vig �s h�rom h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
17. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
18. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n a k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t �s kimenetel�t is panaszolta.
19. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- vagy jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha �s amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999).
20. A jelen �gyben a B�r�s�g �gy v�li: az �gyiratok alapj�n semmi jele nincs annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
21. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
22. A k�relmez az elj�r�s elh�z�d�sa miatt elszenvedett nem vagyoni k�r tekintet�ben 4,5 milli� forintot1, az elj�r�s tisztess�gtelen volta miatt pedig 13,15 milli� forintot2 k�vetelt.
23. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 24. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett az elj�r�s elh�z�d�sa miatt. A B�r�s�g m�lt�nyoss�gi alapon 2400 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
25. A k�relmez 500 000 forintot3 k�vetelt meg nem jel�lt k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben.
26. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 27. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez k�lts�gt�r�t�si ig�ny�t semmilyen relev�ns dokumentum nem val�sz�ns�tette, ez�rt az ig�nyt el kell utas�tani.
C. K�sedelmi kamat
28. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 918 eur� 252 379 eur� 31 991 eur�
BALOGH K�ROLYN� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 2400 (kettezer n�gysz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. november 27-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
F. TULKENS Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło