12941/05

WyrokETPCz2007-04-03ECLI:CE:ECHR:2007:0403JUD001294105

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego w sprawie zaległych wynagrodzeń naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał, oceniając rozsądny termin postępowania zgodnie z kryteriami złożoności sprawy, zachowania stron i organów oraz stawki sporu, stwierdził, że postępowanie trwało nadmiernie długo. Rząd nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających długość postępowania, a skarżący nie przyczynił się znacząco do opóźnień. W świetle ugruntowanego orzecznictwa, Trybunał uznał, że długość postępowania cywilnego, trwającego ponad osiem i pół roku na trzech instancjach, naruszyła wymóg "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżący, Kreisz István, był stroną pozwaną w postępowaniu cywilnym dotyczącym zaległych wynagrodzeń, wszczętym 12 marca 1997 roku. Sprawa przeszła przez trzy instancje sądowe, w tym dwukrotnie była rozpatrywana przez sąd pierwszej instancji po uchyleniu wyroku przez Sąd Najwyższy. Postępowanie, które dotyczyło roszczeń o zapłatę, trwało ponad osiem i pół roku i wciąż nie było zakończone w momencie złożenia skargi do ETPCz.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie uznał skargę za dopuszczalną. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądził na rzecz skarżącego 3 000 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową oraz 250 euro na pokrycie kosztów i wydatków. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� KREISZ kontra MAGYARORSZ�G �GY (12941/05 sz. K�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. �prilis 3. V�GLEGES 2007. j�lius 3. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. KREISZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Kreisz kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet 2007. m�rcius 13-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (12941/05 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Kreisz Istv�n (a "k�relmez") 2005. m�rcius 25-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2005. j�nius 17-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmez 1943-ban sz�letett �s Dunavars�nyban �l. 5. 1997. m�rcius 12-�n h�rom szem�ly pert ind�tott a k�relmez �s egy m�sik alperes ellen, elmaradt b�r�k kifizet�s�t k�vetelve. T�bb t�rgyal�st k�veten 1998. m�jus 5-�n a Fv�rosi Munka�gyi B�r�s�g helyt adott a felperesek kereset�nek. Az 1999. �prilis 14-i t�rgyal�son a Fv�rosi B�r�s�g helyben hagyta az elsfok� �t�letet. 2000. j�nius 21-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az �t�letet, �s az �gyet visszautalta az elsfok� b�r�s�ghoz. 6. A megism�telt elj�r�sban nyolc t�rgyal�s ut�n a Munka�gyi B�r�s�g l�nyeg�ben helyt adott a felperesek kereset�nek. K�t fellebbviteli t�rgyal�st k�veten 2004. szeptember 17-�n a Fv�rosi B�r�s�g helyben hagyta a hat�rozatot, ugyanakkor megemelte a k�relmez �s a m�sik alperes �ltal KREISZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET fizetend elj�r�si illet�ket. Ezt a hat�rozatot 2004. okt�ber 4-�n k�zbes�tett�k. 7. 2004. okt�ber 14-�n a m�sik alperes a Fv�rosi B�r�s�g �t�let�nek kijav�t�s�t k�rte. 2005. augusztus 24-�n a b�r�s�g r�szben helyt adott a k�relemnek. 2005. szeptember 14-�n az alperesek egy�ttesen fellebbeztek. A fellebbez�st elb�r�l� m�sodfok� hat�rozat meghozatal�nak idpontja nem ismert. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 8. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 9. A Korm�ny vitatta a panaszt. 10. A figyelembe veend idszak 1997. m�rcius 12-�n kezdd�tt, �s a felek �ltal 2005. szeptember 14-�n elterjesztett utols� inform�ci� szerint m�g nem z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten m�r nyolc �s f�l �ve folyamatban van. A. Elfogadhat�s�g 11. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 12. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII). KREISZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 13. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 14. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. Tov�bb�, nem �ll�that�, hogy a k�relmez jelents m�rt�kben hozz�j�rult a per elh�z�d�s�hoz. Ez�rt a k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 15. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 16. A k�relmez 4.047 eur� vagyoni, tov�bb� 6.276 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 17. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 18. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Nem vagyoni k�r tekintet�ben azonban 3.000 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 19. A k�relmez tov�bbi 250 eur�t k�rt a B�r�s�g eltti elj�r�sban felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 20. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 21. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g meg�t�li a k�rt �sszeget. KREISZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 22. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet ; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 3.000 eur�t (h�romezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 250 eur�t (kettsz�z�tven eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. �prilis 3-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. F. TULKENS Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło