13290/05
WyrokETPCz2009-03-24ECLI:CE:ECHR:2009:0324JUD001329005
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania likwidacyjnego trwającego prawie 7 lat i 10 miesięcy na jednej instancji naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie likwidacyjne, które trwało prawie 7 lat i 10 miesięcy na jednej instancji, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji. Odwołał się do swojego ugruntowanego orzecznictwa w podobnych sprawach i stwierdził, że rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania. W konsekwencji, Trybunał stwierdził naruszenie Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Czifra József, był podwykonawcą firmy Telekábel Kft. W 1997 roku zainicjował postępowanie likwidacyjne przeciwko tej firmie z powodu jej niewypłacalności i nieuregulowania faktur. Postępowanie to trwało od 28 marca 1997 roku do 20 stycznia 2005 roku, czyli prawie 7 lat i 10 miesięcy na poziomie sądu pierwszej instancji. Skarżący złożył również skargi dotyczące innych postępowań cywilnych i podatkowych, w których był stroną.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą przewlekłości postępowania likwidacyjnego za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącego 6400 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 920 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
CONSEIL DE L'EUROPE
COUNCIL OF EUROPE
COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �GY (13290/05. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2009. m�rcius 24. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Czifra kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Dragoljub Popovi Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. m�rcius 3-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (13290/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Czifra J�zsef (,,a k�relmez") 2005. m�rcius 2-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Horv�th R�bert Kiskunhalason praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2008. �prilis 10-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egyidejleg ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s).
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1953-ban sz�letett �s Kunfeh�rt�n �l.
A. A felsz�mol�si elj�r�s
5. 1997. m�rcius 28-�n a k�relmez, a Telek�bel Kft. (,,a T�rsas�g") alv�llalkoz�ja, felsz�mol�si elj�r�st kezdem�nyezett a T�rsas�g ellen a B�cs-Kiskun Megyei B�r�s�gon, mivel a T�rsas�g fizet�sk�ptelenn� v�lt �s nem fizette ki a k�relmez sz�ml�it.
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
6. 1997. szeptember 10-�n a Megyei B�r�s�g meg�llap�totta a T�rsas�g fizet�sk�ptelens�g�t, �s elrendelte a felsz�mol�st. A hat�rozat 1998. j�nius 25-�n v�lt jogerss�. A felsz�mol�si elj�r�sban �sszesen harmincegy hitelez vett r�szt.
7. 2000. m�rcius 1-j�n a b�r�s�g j�v�hagyta az ad�s k�zbens m�rleg�t. 8. Sz�mos panasz elb�r�l�s�t k�veten a B�cs-Kiskun Megyei B�r�s�g 2004. okt�ber 21-�n meg�llap�totta a felsz�mol�si elj�r�s befejezd�s�t, �s megsz�ntette a T�rsas�got. A hat�rozatot 2005. janu�r 20-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
B. A T�rsas�g elleni polg�ri per
9. 1997. j�lius 15-�n a T�rsas�g meg�llapod�st �rt al� egyik f �gyfel�vel meghat�rozott �sszeg ezen �gyf�l r�sz�re t�rt�n kifizet�s�rl. Az is r�gz�t�sre ker�lt, hogy cser�be az �gyf�l minden tov�bbi k�vetel�stl el�ll.
10. 1999. december 2-�n a k�relmez egy m�sik hitelezvel egy�tt pert ind�tott a T�rsas�g �s a fent eml�tett �gyf�l ellen a B�cs-Kiskun Megyei B�r�s�g eltt, az alperesek �ltal k�t�tt meg�llapod�s �rv�nytelenn� nyilv�n�t�s�t k�rve a b�r�s�gt�l.
11. �j elj�r�sra utas�t�st k�veten a Szegedi �t�lt�bla v�g�l 2004. febru�r 27-�n r�szben a felperesek jav�ra d�nt�tt. A B�r�s�g az elj�r�si illet�k egy r�sz�nek visel�s�re k�telezte a k�relmezt. A hat�rozatot 2004. �prilis 7-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
12. 2004. november 15-�n a B�cs-Kiskun Megyei Illet�khivatal az illet�k megfizet�s�re h�vta fel a k�relmezt. A k�relmez k�relm�re az Illet�khivatal 2005. okt�ber 7-�n 2006. okt�ber 31-ig felf�ggesztette a hat�rozat v�grehajt�s�t. 2007. m�rcius 22-�n a k�relmez fizet�s�t letiltotta az APEH. A k�relmez v�grehajt�si kifog�st ny�jtott be a hat�rozat ellen, amelyet a hat�s�g elutas�tott. A v�grehajt�si elj�r�s jelenleg is folyamatban van.
C. Ad�tartoz�s miatti els elj�r�s a k�relmez ellen
13. 2002. j�nius 25-�n az APEH ad�tartoz�s c�m�n lefoglalta a k�relmez �ltal a T�rsas�ggal szembeni k�relmezi ig�ny kiel�g�t�sek�nt kapott �sszeg egy r�sz�t.
14. 2003. �prilis 5-�n az APEH v�grehajt�st rendelt el a k�relmez ingatlan�nak �rt�kes�t�s�re, miut�n tov�bbi ad�tartoz�s fenn�ll�s�t �szlelte. A k�relmez nem terjesztett el v�grehajt�si kifog�st.
15. 2003. m�jus 13-�n Kiskunhalas Jegyzje ad�tartoz�sa megfizet�s�nek elmulaszt�sa miatt visszavonta a k�relmez egy�ni v�llalkoz�i igazolv�ny�t. A k�relmez nem terjesztett el k�zigazgat�si fellebbez�st a hat�rozat ellen.
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
16. 2004. m�rcius 23-�n az APEH a k�relmez ing� vagyon�t is lefoglalta. 2004. m�jus 26-�n az ad�tartoz�s ut�n fizetend k�sedelmi kamat egy r�sz�t m�lt�nyoss�gi alapon elengedt�k.
17. Mivel a k�relmez v�g�l megfizette a tartoz�st, az APEH 2004. november 11-�n megsz�ntette a v�grehajt�si elj�r�st.
18. 2005. szeptember 15-�n az APEH felh�vta a k�relmezt az ad�tartoz�s ut�n j�r� k�sedelmi kamat megfizet�s�re. A k�relmez 2006. m�jus 25-�n beny�jtott, a k�sedelmi kamat megfizet�s�nek elenged�se ir�nti k�relmet az APEH elutas�totta. A hat�rozatot az APEH K�zponti Hivatala 2006. j�lius 18-�n helyben hagyta. A k�relmez nem k�rte a hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t.
D. Helyi ad�tartoz�s miatti m�sodik elj�r�s a k�relmez ellen
19. 2005. augusztus 10-�n Kiskunhalas Jegyzje helyi ad�tartoz�sr�l t�j�koztatta a k�relmezt. 2005. december 20-�n a Jegyz figyelmeztette a k�relmezt, hogy tov�bbi �sszegeket kell befizetnie helyi ad�k�nt. A k�relmez panaszt ny�jtott be a B�cs-Kiskun Megyei K�zigazgat�si Hivatalhoz az ad�kivet�sek ellen.
20. 2006. febru�r 27-�n a K�zigazgat�si Hivatal elutas�totta a panaszt. 21. 2006. m�rcius 31-�n a k�relmez v�g�l megfizette tartoz�s�t, a Jegyz azonban k�sedelmi kamat megfizet�s�re k�telezte a k�relmezt. 22. Mivel a k�relmez nem tett eleget a k�telez�snek, Kunfeh�rt� Jegyzje 2006. j�lius 10-�n t�j�koztatta a k�relmezt, hogy nyugd�j�nak egy r�sz�t letiltj�k a k�sedelmi kamat megfizet�se c�lj�b�l. 23. A k�relmez nem terjesztett el v�grehajt�si kifog�st a v�grehat�si int�zked�sek ellen.
A JOG
24. A k�relmez panaszolta, hogy a fenti, A fejezetben ismertetett elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt.
25. A figyelembe veend idszak 1997. m�rcius 28-�n kezdd�tt �s 2005. janu�r 20-�n z�rult le. Ilyen m�don egy b�r�s�gi szinten csaknem h�t �vig �s t�z h�napig tartott.
26. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
27. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl�
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).).
28. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
29. A k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n a B fejezetben ismertetett elj�r�s �s elj�r�si illet�k-v�grehajt�s, valamint a fenti C �s D fejezetekben ismertetett k�t ad�elj�r�s kimenetel�t �s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta.
30. A B fejezet alatti elj�r�st illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a polg�ri perben a jogers hat�rozatot a Szegedi �t�lt�bla 2004. febru�r 27�n hozta meg. A k�relem elterjeszt�s�re azonban csak 2005. m�rcius 2-�n, azaz a hath�napos hat�rid lej�rta ut�n ker�lt sor. Tov�bb�, a b�r�s�gi elj�r�si illet�k v�grehajt�sa jelenleg is folyamatban van, ez�rt az ezzel kapcsolatos panasz id eltti. Ebbl k�vetkezen ezek a panaszok a hath�napos hat�rid, illetve a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n elfogadhatatlanok.
31. A C �s a D fejezetben ismertetett �gyeket illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez nem terjesztett el kifog�st a hat�rozatok v�grehajt�sa ellen, nem fellebbezte meg enged�ly�nek visszavon�s�t, �s nem k�rt b�r�s�gi fel�lvizsg�latot. Ez�rt ezeket a panaszokat a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
32. Az Egyezm�ny 41. Cikke alapj�n a k�relmez 18,8 milli� forint1 vagyoni, �s 13 milli� forint2 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket.
33. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. �gy v�li azonban, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g 6400 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men.
34. A B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek tekintet�ben a k�relmez 166666 forint3 �gyv�di d�j (ezen �sszeg � amely 20%-os �FA al� esik � a k�relmez �ltal beny�jtott szerzd�sben ker�lt kik�t�sre), valamint 100000 forint4 adminisztr�ci�s d�j megt�r�t�s�t is k�vetelte. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban.
1 65115 eur� 2 44960 eur� 3 575 eur� 4 345 eur�
CZIFRA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
35. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g �gy v�li, hogy a teljes k�vetelt �sszeget � amely 920 eur�nak felel meg � meg kell �t�lni.
36. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. A felsz�mol�si elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja, (a) hogy att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, az alperes �llamnak az al�bbi kifizet�seket kell teljes�tenie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val: (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 6400 (hatezer n�gysz�z), eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 920 (kilencsz�zh�sz) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. m�rcius 24-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Sally Doll� Hivatalvezet
Fran�oise Tulkens Eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło