13318/02
WyrokETPCz2005-12-06ECLI:CE:ECHR:2005:1206JUD001331802
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania w sprawie podziału majątku wspólnego małżonków naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądność długości postępowania ocenia się w świetle okoliczności danej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. W niniejszej sprawie, postępowanie w sprawie podziału majątku wspólnego trwało prawie sześć lat i trzy miesiące na dwóch instancjach. Trybunał uznał, że Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi okres, odwołując się do swojego utrwalonego orzecznictwa w podobnych sprawach. W konsekwencji, Trybunał stwierdził, że długość postępowania była nadmierna i naruszyła wymóg "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżąca, Kárpáti Judit, w 1993 roku wszczęła postępowanie rozwodowe, które zakończyło się w 1995 roku. Następnie, w lutym 1995 roku, zainicjowała postępowanie o podział majątku wspólnego małżonków przed Sądem Miejskim w Budaörs. Postępowanie to, obejmujące liczne rozprawy i powoływanie biegłych, trwało do października 2000 roku, kiedy to sąd pierwszej instancji wydał wyrok. Apelacja została rozpatrzona przez Sąd Okręgowy w Peszcie w maju 2001 roku. Całe postępowanie w sprawie podziału majątku trwało ponad sześć lat.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącej 4500 euro tytułem szkody niemajątkowej, powiększone o wszelkie należne podatki. 4. Odrzuca pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
CONSEIL DE L'EUROPE
COUNCIL OF EUROPE
COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
K�RP�TI kontra MAGYARORSZ�G (13318/02 sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2005. december 6.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
K�RP�TI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET
A K�rp�ti kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k, �s S. DOLL�, a Szekci� hivatalvezetje
2005. november 15-�n z�rt �l�sen tartott tan�cskoz�s ut�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (13318/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, K�rp�ti Judit (a "k�relmez") 2001. okt�ber 19-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium helyettes �llamtitk�ra k�pviselte.
1. 2005. janu�r 17-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
2. A k�relmez 1955-ben sz�letett �s Buda�rs�n �l. 5. A k�relmez 1976-ban h�zass�got k�t�tt V.J.-vel. 1978-ban, illetve 1981-ben l�nyaik sz�lettek.
2
K�RP�TI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET
A. H�zass�gi bont�per, gyermekelhelyez�s �s a h�zasp�r tulajdon�ban l�v lak�s haszn�lat�nak szab�lyoz�sa
3. 1993 m�rcius�ban a k�relmez h�zass�gi bont�pert ind�tott a Buda�rsi V�rosi B�r�s�g eltt. A gyermekek n�la t�rt�n elhelyez�s�t, tov�bb� a v�l�ssal kapcsolatos egy�b k�rd�sek szab�lyoz�s�t is k�rte a b�r�s�gt�l.
7. 1994. augusztus 8-�n szak�rt v�lem�nyezte a gyermekek sz�leikhez fzd viszony�t.
8. 1994. szeptember 27-�n a V�rosi B�r�s�g kimondta a v�l�st, a gyermekeket az any�n�l helyezte el, az alperest tart�sd�j fizet�s�re k�telezte, szab�lyozta a l�that�st, s a k�z�s tulajdonban �ll� lak�s k�z�s haszn�lat�t rendelte el. A b�r�s�g �gy tal�lta, hogy az alperes alkoholizmusa s annak negat�v hat�sa a gyermekekre nem tette indokoltt�, hogy az anya �s a gyermekek megkapj�k a lak�s kiz�r�lagos haszn�lat�nak jog�t.
Mindk�t f�l fellebbezett. A k�relmez a lak�s kiz�r�lagos haszn�lat�nak jog�t k�vetelte.
4. 1995. febru�r 7-�n a Pest Megyei B�r�s�g elutas�totta a felek fellebbez�s�t azzal az indokkal, hogy az elsfok� hat�rozat a t�rv�nynek megfelel volt.
B. A h�zast�rsi k�z�s vagyon megoszt�s�val kapcsolatos elj�r�s
5. 1995. febru�r 23-�n a k�relmez h�zast�rsi k�z�s vagyon megoszt�sa ir�nti pert ind�tott a Buda�rsi V�rosi B�r�s�g eltt.
11. 1995. m�jus 19-�n �s j�lius 11-�n a b�r�s�g t�rgyal�st tartott. 1995. j�lius 20-�n a b�r�s�g �p�t�sz szak�rtt rendelt ki. 1995. november 1-j�n �s december 4-�n, tov�bb� 1996. febru�r 1-j�n �s m�rcius 11-�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor.
12. 1996. m�rcius 12-�n a k�relmez sikertelen k�relmet terjesztett el az �gy s�rgs elb�r�l�sa �rdek�ben.
13. A V�rosi B�r�s�g 1996. j�nius 13-�n, okt�ber 1-j�n �s december 12�n t�rgyal�st tartott. 1997. janu�r 16-�n �jabb szak�rt kirendel�s�re ker�lt sor.
6. 1997. j�nius 25-�n a b�r�s�g �jabb t�rgyal�st tartott. 1997. szeptember 5-�n egy harmadik szak�rt kirendel�s�re ker�lt sor.
15. 1997. okt�ber 1-j�n, november 25-�n �s december 9-�n, tov�bb� 1998. febru�r 13-�n �s m�rcius 31-�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor. A m�rcius 31-i t�rgyal�son a b�r�s�g szak�rti bizotts�got rendelt ki a m�r megl�v szakv�lem�nyek �sszehangol�s�ra. Az 1999. m�jus 3-�n kibocs�tott s�rget�st k�veten a bizotts�g 2000. j�nius 1-j�n elterjesztette szakv�lem�ny�t.
16. K�zben, 1998. szeptember 23-�n �s 2000. febru�r 18-�n a k�relmez ism�telten sikertelen�l k�rte �gye s�rgs elb�r�l�s�t.
K�RP�TI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET
17. 2000. j�nius 30-�n �s j�lius 12-�n a k�relmez �ltal elterjesztett elfogults�gi kifog�st, valamint a bizotts�gi szakv�lem�ny elleni panaszt a b�r�s�g elutas�totta.
18. 2000. okt�ber 27-�n a V�rosi B�r�s�g �t�letet hozott, megosztotta a h�zast�rsi k�z�s vagyont, s elrendelte, hogy a k�relmez 2 179 500 forintot fizessen a lak�s elhagy�s�ra k�telezett alperesnek tulajdonr�sze megv�lt�sak�nt.
19. 2001. m�jus 15-�n a Pest Megyei B�r�s�g elutas�totta a felek fellebbez�s�t.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
20. A k�relmez panaszolta, hogy a h�zass�gi k�z�s vagyon megoszt�sa ir�nti perben az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
21. A Korm�ny vitatta a panaszt. 22. A figyelembe veend idszak 1995. febru�r 23-�n kezdd�tt �s 2001. m�jus 15-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten csaknem hat �vig �s h�rom h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
23. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
24. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns
4
K�RP�TI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET
hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
25. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
26. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
7. Az Egyezm�ny 6. �s 13. Cikke, tov�bb� a Hetedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 5. Cikke alapj�n a k�relmez a k�t elj�r�s eredm�ny�t is panaszolja.
8. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez egyik �gyben sem ny�jtott be fel�lvizsg�lati k�relmet a Legfelsbb B�r�s�ghoz. Ebbl k�vetkezen a panasznak ezt a r�sz�t a hazai jogorvoslat kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
29. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
30. A k�relmez 8 milli� forint nem vagyoni k�r megt�r�t�s�t k�vetelte. 31. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 32. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 4500 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
K�RP�TI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET
33. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
34. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4500 eur�t (n�gyezer �tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. december 6-�n a B�r�s�g elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
S. DOLL� hivatalvezet
J.P. COSTA eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło