13323/02

WyrokETPCz2005-12-20ECLI:CE:ECHR:2005:1220JUD001332302

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego rozwiązania stosunku pracy i odszkodowania naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji, ponieważ postępowanie cywilne, które trwało osiem lat i pięć miesięcy na trzech instancjach sądowych, było nadmiernie długie. Trybunał ocenił długość postępowania w świetle kryteriów takich jak złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz znaczenie sprawy dla skarżącego. Uznał, że rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania, które obejmowało wielokrotne uchylanie wyroków i przekazywanie sprawy do ponownego rozpoznania.
Stan faktyczny
Skarżący, Majercsik Antal, w 1993 roku wszczął postępowanie przeciwko swojemu byłemu pracodawcy w związku z bezprawnym rozwiązaniem stosunku pracy, domagając się odszkodowania majątkowego i niemajątkowego. Postępowanie to trwało osiem lat i pięć miesięcy, tocząc się przed sądem pracy, sądem okręgowym i Sądem Najwyższym. W tym czasie wyroki były wielokrotnie uchylane i sprawy przekazywane do ponownego rozpoznania, co skutkowało długotrwałym procesem sądowym.
Rozstrzygnięcie
1. Skarga dotycząca nadmiernej długości postępowania została uznana za dopuszczalną, a pozostała część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdzono naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądzono na rzecz skarżącego 4500 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 EUR tytułem kosztów i wydatków, płatne w walucie krajowej pozwanego państwa po kursie wymiany obowiązującym w dniu płatności, powiększone o odsetki za zwłokę. 4. Pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia zostały odrzucone.

Pełny tekst orzeczenia

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� MAJERCSIK kontra MAGYARORSZ�G �GY (13323/02. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2005. december 20. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. MAJERCSIK KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A Majercsik kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M, b�r�k �s S. DOLL�, , a Szekci� hivatalvezetje, 2005. november 29-�n z�rt �l�sen tartott tan�cskoz�s ut�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (13323/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Majercsik Antal (a "k�relmez") 2001. okt�ber 10-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Helyettes �llamtitk�ra k�pviselte. 3. 2005. janu�r 12-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1949-ben sz�letett �s M�t�szalk�n, Magyarorsz�gon �l. 5. A k�relmez �ltal 1993. november 12-�n ind�tott elj�r�sban a Legfelsbb B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a k�relmez kor�bbi munk�ltat�ja t�rv�nytelen�l sz�ntette meg a k�relmez munkaviszony�t, s v�gkiel�g�t�st, tov�bb� k�rt�r�t�st �t�lt meg sz�m�ra. P�rhuzamosan, 1993. m�jus 25-�n, a k�relmez elj�r�st ind�tott munk�ltat�ja ellen a Ny�regyh�zi Munka�gyi B�r�s�g eltt, vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelve. 6. 1995. j�nius 15-�n a Munka�gyi B�r�s�g elutas�totta az alperes kereset�t. Fellebbez�s nyom�n 1996. j�nius 26-�n a Szabolcs-Szatm�r- 2 MAJERCSIK KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET Bereg Megyei B�r�s�g k�rt�r�t�st �t�lt meg a k�relmez sz�m�ra, a felgy�lemlett kamatokkal egy�tt. 7. 1997. �prilis 15-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa hat�lyon k�v�l helyezte a m�sodfok� hat�rozat vagyoni k�rt�r�t�ssel kapcsolatos r�sz�t, s ebben a tekintetben az �gyet visszautalta a Megyei B�r�s�g el�. 8. A folytat�d� m�sodfok� elj�r�sban a Megyei B�r�s�g 1998. szeptember 29-�n k�rt�r�t�st �t�lt meg a k�relmez sz�m�ra, a felgy�lemlett kamatokkal egy�tt. A hat�rozatot a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa elj�r�sjogi hi�nyoss�gok miatt 1999. j�lius 8-�n r�szben hat�lyon k�v�l helyezte. 9. A folytat�d� m�sodfok� elj�r�sban 2000. febru�r 29-�n a Megyei B�r�s�g k�rt�r�t�st �t�lt meg a k�relmez sz�m�ra � a felgy�lemlett kamatokkal egy�tt �, a kereset t�bbi r�sz�t pedig elutas�totta. 2001. m�rcius 29-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa r�szben hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, mivel a Megyei B�r�s�g rosszul sz�m�totta ki a k�relmez sz�m�ra meg�t�lend �sszeget. 10. A harmadszor folytat�d� elj�r�sban a Megyei B�r�s�g 2001. okt�ber 30-�n k�rt�r�t�st �t�lt meg a k�relmez sz�m�ra, a felgy�lemlett kamatokkal egy�tt. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1993. m�jus 25-�n kezdd�tt �s 2001. okt�ber 30-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten nyolc �vig �s �t h�napig tartott. MAJERCSIK KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 18. A k�relmez a 6. Cikk 1. bekezd�se alapj�n az elj�r�s kimenetel�t is panaszolta. 19. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g � felt�telezve a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�t � megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain 4 MAJERCSIK KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET [GC], judgment of 21 January 1999, Reports of Judgments and Decisions 1999-I, pp. 98-99, � 28). 20. Az �gy iratai alapj�n a jelen �gyben nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikke 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 21. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 22. A k�relmez 20,2 milli� forintot k�vetelt vagyoni k�r, �s 2 milli� forintot k�vetelt nem vagyoni k�r tekintet�ben. 23. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 24. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 4500 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 25. A k�relmez tov�bb� 500 000 forintot k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 26. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 27. A B�r�s�g ilyen c�men 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a jogi k�pvisel �ltal nem k�pviselt k�relmez sz�m�ra. C. K�sedelmi kamat 28. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. MAJERCSIK KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4500 eur�t (n�gyezer�tsz�z eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. december 20-�n a B�r�s�g elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. S. DOLL� hivatalvezet J.P. COSTA eln�k

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło