13647/04
WyrokETPCz2007-10-09ECLI:CE:ECHR:2007:1009JUD001364704
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania likwidacyjnego, trwającego ponad trzynaście lat, naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji, uznając, że postępowanie likwidacyjne, trwające ponad trzynaście lat i wciąż niezakończone, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu”. Trybunał zastosował standardowe kryteria oceny długości postępowania: złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz znaczenie sprawy dla skarżącego. Władze krajowe nie przedstawiły przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania.Stan faktyczny
Skarżąca, Immobilia Bau Kft., była wierzycielem spółki Diósgyőri Gépgyár Kft., wobec której w 1990 roku wszczęto postępowanie likwidacyjne. W latach 1991-1994 spółka Diósgyőri Gépgyár Kft. nie uregulowała płatności za usługi świadczone przez poprzednika prawnego skarżącej, co doprowadziło do powstania długu w wysokości około 32 421 EUR. Pomimo prób skarżącej, w tym składania sprzeciwów i inicjowania postępowań cywilnych, postępowanie likwidacyjne, rozpoczęte w 1994 roku, wciąż trwało w momencie wydania wyroku, czyli przez ponad trzynaście lat.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania i zarzucanego naruszenia prawa własności za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Stwierdza, że nie jest konieczne osobne rozpatrywanie skargi na podstawie art. 1 Protokołu nr 1 do Konwencji. 4. Zasądza na rzecz skarżącej 13 000 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 400 EUR tytułem kosztów i wydatków. 5. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �GY (13647/04. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2007. okt�ber 9. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
Az Immobilia Bau Kft. kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, R. T�RMEN, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, D. POPOVI, b�r�k �s F. ELENS-PASSOS, Hivatalvezet-helyettes
2007. szeptember 18-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (13647/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n az Immobilia Bau Kft. (a "k�relmez") terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. A k�relmezt Ormay G. Miskolcon praktiz�l� �gyv�d k�pviselte.
3. 2006. augusztus 30-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez egy miskolci sz�khely korl�tolt felelss�g t�rsas�g. 5. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei a k�vetkezk�ppen �sszegezhetk.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A. A felsz�mol�si elj�r�s
6. 1990. november 27-�n a Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g elrendelte a Di�sgyri G�pgy�r Kft. ("a Gy�r") felsz�mol�s�t. A felsz�mol�si elj�r�s alatt azonban a vesztes�gek minimaliz�l�sa �rdek�ben a Gy�r r�szben folytatta tev�kenys�g�t.
7. 1991 �prilisa �s 1994 janu�rja k�z�tt a k�relmez jogeldje a Gy�r egyik besz�ll�t�ja volt. Mivel a Gy�r nem tudott fizetni a teljes�tett szolg�ltat�sok�rt � a kifizetetlen szolg�ltat�sok d�ja el�rte a 8528183 forintot (kb. 32 421 eur�) � a k�relmez a felsz�mol�si elj�r�sban hitelezv� v�lt.
8. 1994. augusztus 31-�n a Gy�r felsz�mol�ja elk�sz�tette a felsz�mol�si z�r�m�rleget. A felsz�mol� �gy l�tta, hogy az �sszes hitelezi ig�ny k�szp�nzben t�rt�n kiel�g�t�se lehetetlen. Ez�rt k�szp�nz helyett �zletr�szt aj�nlott fel a hitelezknek, a k�relmez azonban nem fogadta el az aj�nlatot.
9. 1995. febru�r 21-�n a k�relmez kifog�st ny�jtott be a z�r�m�rleg ellen, s ragaszkodott a hitel k�szp�nzben t�rt�n kifizet�s�hez.
10. 1995. j�lius 4-�n a Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g elfogadta a z�r�m�rleget. Fellebbez�s nyom�n a m�sodfokon elj�r� Legfelsbb B�r�s�g 1997. m�jus 29-�n elj�r�si hi�nyoss�gokra hivatkozva hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot. A B�r�s�g t�bbek k�z�tt meg�llap�totta, hogy a Megyei B�r�s�g nem vizsg�lta meg a k�relmez �ltal elterjesztett kifog�st. A Legfelsbb B�r�s�g �gy v�lte: a felsz�mol� k�teless�ge az �zletr�sz �rt�kes�t�s�nek megk�s�rl�se, s a hitelezi ig�nyek kiel�g�t�se a keletkezett bev�telbl. A Megyei B�r�s�g 1997. j�lius 15-�n kapta k�zhez a Legfelsbb B�r�s�g hat�rozat�t.
11. 1997. december 10-�n a Megyei B�r�s�g �j z�r�m�rleg elk�sz�t�s�re h�vta fel a felsz�mol�t.
12. 1998. janu�r 19-�n a felsz�mol� arr�l t�j�koztatta a Megyei B�r�s�got, hogy a kft. �zletr�sz csak j�val a n�v�rt�k alatt �rt�kes�thet. A felsz�mol� besz�molt a lehets�ges befektetkkel folyamatban l�v t�rgyal�sokr�l, s a z�r�m�rleg elk�sz�t�se hat�ridej�nek meghosszabb�t�s�t k�rte a b�r�s�gt�l. A Megyei B�r�s�g bejegyezte a felsz�mol� k�relm�t.
13. 1998. szeptember 17-�n a felsz�mol� bejelentette, hogy az �zletr�sz �rt�kes�t�s�re tett k�s�rletei sikertelennek bizonyultak, s m�dos�tott z�r�m�rleg elfogad�s�t k�rte a Megyei B�r�s�gt�l.
14. 2000. febru�r 18-�n a felsz�mol� a z�r�m�rleg folyamatban l�v helyesb�t�s�t jelezte a Megyei B�r�s�gnak.
15. 2001. janu�r 22-�n a k�relmez t�rgyal�sokat kezdem�nyezett a felsz�mol�val. A 2001. febru�r 20-i megbesz�l�sen a felsz�mol� elismerte, hogy a Gy�r legal�bb r�szleges mk�d�s�nek fenntart�sa �rdek�ben egyes hitelezi ig�nyeket kedvezbb m�don el�g�tett ki, mint a k�relmez ig�ny�t.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
16. 2001. janu�r 23-�n a k�relmez panaszt ny�jtott be a Megyei B�r�s�ghoz amiatt, hogy nem sz�letett jogers hat�rozat az �gyben.
17. 2001. m�rcius 29-�n a k�relmez kifog�ssal �lt a Megyei B�r�s�g eltt, a felsz�mol�si elj�r�s lez�r�s�t k�rve a b�r�s�gt�l.
18. 2004. j�lius 1-j�n a Megyei B�r�s�g �rdemi vizsg�lat n�lk�l elutas�totta a panaszt.
19. Ezt k�veten, 2001. �prilis 2-�n, a k�relmez �jabb panaszt terjesztett a Megyei B�r�s�g el�, s k�nyvszak�rt kirendel�s�t k�rte annak meg�llap�t�s�ra, hogy a felsz�mol� megszegte�e k�teless�g�t.
20. 2004. okt�ber 12-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez m�sodik panasz�t. A k�relmez fellebbezett. 2005. szeptember 15-�n a Debreceni �t�lt�bla helyben hagyta az elsfok� �t�letet.
21. K�zben, 2002. janu�r 30-�n, a Megyei B�r�s�g p�nzb�rs�g �s a felsz�mol�i n�vjegyz�kbl t�rt�n t�rl�s terhe mellett a z�r�m�rleg 30 napon bel�li beny�jt�s�ra, vagy a z�r�m�rleg elk�sz�t�s�vel kapcsolatos akad�lyok k�zl�s�re sz�l�totta fel a felsz�mol�t.
22. 2002. m�rcius 4-�n a felsz�mol� arr�l t�j�koztatta a Megyei B�r�s�got, hogy a felsz�mol�si elj�r�s elrehaladott st�diumba jutott, s "egyes dokumentumok megszerz�s�vel, kezel�s�vel �s mins�t�s�vel kapcsolatos neh�zs�gekre" hivatkozva halad�kot k�rt a z�r�m�rleg beny�jt�sa ir�nti k�telezetts�g�nek teljes�t�s�re. A felsz�mol� tov�bb� megjegyezte: az elj�r�s lez�r�s�t az is k�sleltette, hogy nem siker�lt meg�llapod�sra jutni a k�relmezvel.
23. 2004. j�nius 8-�n a Megyei B�r�s�g ism�telten t�j�koztat�st k�rt az elj�r�s lez�r�s�t akad�lyoz� k�r�lm�nyekrl.
24. 2004. j�lius 1-�n a felsz�mol� a kor�bban jelzett neh�zs�gek tov�bbi fenn�ll�s�r�l t�j�koztatta a Megyei B�r�s�got, s k�z�lte, hogy e neh�zs�gek miatt nem tudja elk�sz�teni a z�r�m�rleget.
25. 2005. febru�r 4-�n a felsz�mol� elk�sz�tette az �jabb z�r�m�rleget k�sz�tett. Az APEH Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei Igazgat�s�ga a felsz�mol�si elj�r�st lez�r� z�r�vizsg�latot elv�gezte, �s 2006. okt�ber 19�n a z�r�m�rleget a felsz�mol� beny�jtotta a Megyei B�r�s�ghoz.
26. A felsz�mol�si elj�r�s, �gy tnik, jelenleg is folyamatban van.
B. A felsz�mol� ellen ind�tott polg�ri per
27. 2001. �prilis 20-�n a k�relmez k�rt�r�t�si pert ind�tott a felsz�mol� ellen a Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei b�r�s�g eltt.
28. 2001. m�jus 8-�n a Megyei B�r�s�g az elj�r�s sz�netel�s�t rendelte el. Fellebbez�s nyom�n, 2001. szeptember 6-�n, a m�sodfokon elj�r� Legfelsbb B�r�s�g megv�ltoztatta az elsfok� hat�rozatot, s elrendelte az elj�r�s folytat�s�t.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
29. A megism�telt elj�r�sban a Megyei B�r�s�g 2001. okt�ber 30-�n hat�sk�r�nek hi�ny�t �llap�totta meg, s az �gyet �ttette a hat�sk�rrel rendelkez Miskolci V�rosi B�r�s�gra. A Legfelsbb B�r�s�g mint m�sodfok� b�r�s�g 2002. december 19-�n helyben hagyta a hat�rozatot.
30. 2003. �prilis 2-�n a V�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t, meg�llap�tva, hogy a felsz�mol�si elj�r�s a relev�ns hazai t�rv�nyekkel �sszhangban �llt. A B�r�s�g tov�bb� meg�llap�totta, hogy a k�relmez t�bbsz�ri figyelmeztet�s ellen�re sem k�rte a b�r�s�gt�l k�nyvvizsg�l� kirendel�s�t, holott a k�nyvvizsg�l�i v�lem�ny lett volna az egyetlen elfogadhat� bizony�t�k az alperes felelss�g�nek meg�llap�t�s�ra.
31. Fellebbez�s nyom�n, 2003. november 21-�n, a Borsod-Aba�jZempl�n Megyei B�r�s�g helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot. A k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�.
32. A Legfelsbb B�r�s�g 2004. j�lius 14-�n �rdemi vizsg�lat n�lk�l, elfogadhatatlans�g miatt elutas�totta a k�relmet, mivel ratione materiae �sszeegyeztethetetlen volt a polg�ri perrendtart�s rendelkez�seivel.
C. A Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g ellen ind�tott polg�ri per
33. 2004-ben a k�relmez �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti pert ind�tott a Miskolc V�rosi B�r�s�g eltt a BorsodAba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g ellen.
34. Mivel a V�rosi B�r�s�g nem rendelkezett hat�sk�rrel az �gy t�rgyal�s�ra, a Fv�rosi �t�lt�bla 2004. szeptember 1-j�n a SzabolcsSzatm�r-Bereg Megyei B�r�s�got jel�lte ki az elj�r�s lefolytat�s�ra.
35. 2005. janu�r 24-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy az �gyben elj�rt hazai b�r�s�gok rendszeres kapcsolatot tartottak a felsz�mol�val, akit t�bbsz�r felsz�l�tottak a z�r�m�rleg beny�jt�s�ra. A Megyei B�r�s�g azt is megjegyezte, hogy a relev�ns hazai jogszab�ly nem tartalmaz hat�ridt a felsz�mol�si elj�r�s lez�r�s�ra. A Megyei B�r�s�g elismerte, hogy az �gyben elj�r� b�r�s�gok okoztak n�mi k�sedelmet, de �gy v�lte, hogy ez a k�sedelem nem okozott k�rt a k�relmeznek, mivel ad�ss�g�nak behajt�s�ra am�gy is nagyon kev�s es�ly volt.
36. Fellebbez�s nyom�n, 2005. szeptember 29-�n, a Debreceni �t�lt�bla helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
37. A k�relmez panaszolta, hogy a felsz�mol�si elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot ... polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
38. A Korm�ny vitatta a panaszt. 39. A figyelembe veend idszak 1994 janu�rj�ban kezdd�tt. Az �gyiratok alapj�n rendelkez�sre �ll� inform�ci�k szerint a jelen �t�let meghozatal�nak idpontj�ban az elj�r�s m�g folyamatban van. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenh�rom �ve �s nyolc h�napja tart.
A. Elfogadhat�s�g
40. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
41. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
42. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
43. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li: a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYV ELS CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
44. A k�relmez azt �ll�totta, hogy a sz�ban forg� elj�r�s hossza megfosztotta javai b�k�s �lvezet�nek lehets�g�tl. Az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�re hivatkozott, amely kimondja:
"Minden term�szetes vagy jogi szem�lynek joga van javai tiszteletben tart�s�hoz. Senkit sem lehet tulajdon�t�l megfosztani, kiv�ve, ha ez k�z�rdekbl �s a t�rv�nyben meghat�rozott felt�telek, valamint a nemzetk�zi jog �ltal�nos elvei szerint t�rt�nik.
Az elz bekezd�sben foglaltak nem korl�tozz�k az �llamok jog�t olyan t�rv�nyek alkalmaz�s�ban, melyeket sz�ks�gesnek �t�lnek ahhoz, hogy a javaknak a k�z �rdek�ben t�rt�n haszn�lat�t szab�lyozhass�k, illetleg az ad�k, m�s k�zterhek vagy b�rs�gok megfizet�s�t biztos�ts�k."
45. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ez a panasz az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n tett, a B�r�s�g �ltal m�r megvizsg�lt panasszal kapcsolatos, �gy elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n hozott d�nt�sre figyelemmel azonban (fenti, 43. bek.) a B�r�s�g �gy v�li: nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�t megs�rtett�k-e (ld. Zangh� v. Italy, 1991. febru�r 19-i �t�let, Series A no. 194-C, 47. o., 23. �).
III. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
46. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny 6. �s 13. Cikke alapj�n az elj�r�s kimenetel�t �s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta. Ezek a folyamatban l�v felsz�mol�si elj�r�ssal kapcsolatos panaszok azonban id elttiek. A felsz�mol�, illetve a Megyei B�r�s�g ellen ind�tott elj�r�sokkal kapcsolatos panaszokat illeten a B�r�s�g megjegyzi, hogy e panaszok l�nyeg�ben negyedfok� term�szetek: az �gyiratokban nincs jele annak, hogy a hazai b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen vagy �nk�nyes lett volna.
47. Ebbl k�vetkezik, hogy ezeket a panaszokat a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek elmulaszt�sa �s nyilv�nval� megalapozatlans�g miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1., 3. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
IV. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
48. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
49. A k�relmez 52 047 033 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt.
50. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 51. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban, s arra tekintettel, hogy az elj�r�s a rendelkez�sre �ll� inform�ci�k alapj�n m�g mindig folyamatban van, a B�r�s�g 13000 eur� nem vagyoni k�rt �t�l meg a k�relmez sz�m�ra.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
52. A k�relmez tov�bbi 15 612 5002 forintot k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
53. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 54. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g �sszesen 400 EUR meg�t�l�s�t tartja �sszernek a k�l�nf�le k�lts�gek fedez�s�re.
C. K�sedelmi kamat
55. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. Megk�zel�tleg 212 000 eur� 2 63 500 eur�
IMMOBILIA BAU KFT. kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val �s a tulajdonjog �ll�t�lagos megs�rt�s�vel kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja ;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny Els kieg�sz�t jegyzk�nyv�nek 1. Cikk�re alapozott panaszt nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni;
4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 13 000 (tizenh�romezer) eur�t, k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 400 (n�gysz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 9-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
J.P. COSTA Eln�k
F. ELENS-PASSOS Hivatalvezet-helyettes
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 15.07.2026. · Źródło