14282/04

WyrokETPCz2007-10-23ECLI:CE:ECHR:2007:1023JUD001428204

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania rozwodowego i podziału majątku wspólnego, trwającego ponad jedenaście lat, naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie krajowe, trwające ponad jedenaście lat na dwóch instancjach i nadal będące w toku, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu 'rozsądnego terminu' z art. 6 ust. 1 Konwencji. Opierając się na ugruntowanym orzecznictwie w podobnych sprawach, Trybunał stwierdził, że Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby odmienne wnioski. W konsekwencji, Trybunał uznał, że doszło do naruszenia prawa skarżącego do rzetelnego procesu w rozsądnym terminie.
Stan faktyczny
W 1996 roku żona skarżącego, Istvána Várnai, wszczęła postępowanie rozwodowe. W 1999 roku sąd pierwszej instancji orzekł rozwód i zasądził alimenty. W 2000 roku sąd apelacyjny zmienił wyrok, przyznając skarżącemu odszkodowanie za jego udział w mieszkaniu. W 2001 roku skarżący został eksmitowany z mieszkania, a jego samochód zajęto w związku z zaległościami alimentacyjnymi. Postępowanie dotyczące podziału pozostałego majątku wspólnego toczyło się od 2002 roku i w momencie wydania wyroku ETPCz (2007 rok) nadal było w toku, trwając łącznie ponad jedenaście lat.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącego 9 600 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o wszelkie należne podatki, płatne w ciągu trzech miesięcy od uprawomocnienia się wyroku. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �GY (14282/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. okt�ber 23. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A V�rnai kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet 2007. okt�ber 2-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (14282/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, V�rnai Istv�n (a "k�relmez") 2004. janu�r 9-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. okt�ber 6-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1937-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1996. j�nius 18-�n a k�relmez feles�ge h�zass�gi bont�pert ind�tott. 6. T�bb t�rgyal�st k�veten 1999. m�rcius 12-�n a Budapesti II. �s III. Ker�leti B�r�s�g �t�let�vel a h�zass�got felbontotta, s 386 260 forint tart�sd�j megfizet�s�re k�telezte a k�relmezt, amely �sszeg h�tral�kot is mag�ban foglalt. A b�r�s�g kimondta, hogy a tart�sd�jjal kapcsolatos hat�rozat elleni fellebbez�snek nincs felf�ggeszt hat�lya. A h�zasp�r lak�s�nak kiz�r�lagos haszn�lati jog�t a b�r�s�g a feles�gnek �t�lte. V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. Fellebbez�s nyom�n a Fv�rosi B�r�s�g h�rom t�rgyal�st tartott �s ingatlanszak�rtt rendelt ki. 2000. november 7-�n a b�r�s�g m�dos�totta az elsfok� hat�rozatot, meg�llap�tva, hogy a k�relmezt 2,75 milli� forint k�rt�r�t�s illeti meg, amely �sszeg megfelelt a lak�sb�l t megillet tulajdonr�sz �rt�k�nek. A B�r�s�g elrendelte e k�telezetts�g Ker�leti B�r�s�g �ltali figyelembe v�tel�t a h�zass�gi k�z�s vagyon megoszt�sakor. 8. 2001. �prilis 27-�n v�grehajt�s elrendel�s�re ker�lt sor. 2001. november 15-�n a k�relmezt kilakoltatt�k a csal�d lak�s�b�l. 2001. november 15-�n szem�lyg�pkocsij�t is lefoglalt�k a tart�sd�j-h�tral�k fej�ben. 9. A felek tov�bbi k�z�s vagyont�rgyai tekintet�ben az elj�r�s 2002. okt�ber 9-�n folytat�dott a Ker�leti B�r�s�g eltt. 2003. m�jus 5. �s 2007. janu�r 27. k�z�tt a b�r�s�g sz�mos t�rgyal�st tartott �s t�bb alperes perbevon�s�ra is sor ker�lt. 10. A felek �ltal k�z�lt inform�ci�k �s az �gyiratokban fellelhet adatok alapj�n az elj�r�s jelenleg is folyamatban van. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1996. j�nius 18-�n kezdd�tt �s a rendelkez�sre �ll� inform�ci�k szerint m�g nem �rt v�get. Ilyen m�don az �t�let meghozatal�nak idpontj�ban a per k�t b�r�s�gi szinten tizenegy �ve �s h�rom h�napja tart. A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 18. A k�relmez a 13. Cikk alapj�n kilakoltat�s�t �s szem�lyg�pkocsij�nak 2001-ben t�rt�nt lefoglal�s�t is panaszolta. A B�r�s�g azonban �szrev�telezi, hogy a k�relem csak 2004. janu�r 9-�n, azaz a panaszolt esem�nyek megt�rt�nt�tl sz�m�tott hat h�napon t�l ker�lt elterjeszt�sre. Ez�rt a k�relemnek ezt a r�sz�t az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 19. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 20. A k�relmez 12 milli� forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 1 47000 eur� V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 21. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 22. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. �gy v�li azonban, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. Ez�rt m�lt�nyoss�gi alapon 9600 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 23. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el k�vetel�st. C. K�sedelmi kamat 24. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a panasz t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 9600 (kilencezer hatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. V�RNAI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 23-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. J.P. COSTA Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło