14962/03
WyrokETPCz2006-10-03ECLI:CE:ECHR:2006:1003JUD001496203
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego praw własności i roszczeń odszkodowawczych naruszyła prawo skarżącej do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że siedmioletni okres trwania drugiego postępowania cywilnego, które było dwu- lub trzykrotnie rozpatrywane na trzech instancjach sądowych, był nadmierny i nie spełniał wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądność terminu, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącej oraz władz krajowych, a także stawkę sporu dla skarżącej. Rząd Węgier nie przedstawił żadnych faktów ani argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania, co doprowadziło do stwierdzenia naruszenia.Stan faktyczny
Skarżąca, urodzona w 1941 roku i mieszkająca w Budapeszcie, jest właścicielką mieszkania w dwulokalowym domu. Współwłaścicielami drugiego mieszkania stało się małżeństwo. Spór dotyczył praw własności, w tym prawa pierwokupu skarżącej, oraz roszczeń odszkodowawczych związanych z naruszeniem posiadania i uszkodzeniem jej mieszkania przez współwłaścicieli. Skarżąca zarzucała, że postępowania krajowe w tych sprawach były nadmiernie długie.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie:
1. Uznał skargę dotyczącą nadmiernej długości drugiego postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne.
2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji.
3. Zasądził na rzecz skarżącej 2 500 euro tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 euro tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki.
4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
M�SODIK SZEKCI�
B�RCS�K BODOR kontra MAGYARORSZ�G �GY (14962/03sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2006. okt�ber 3.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
2
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
A B�rcs�k Bodor kontra Magyarorsz�g �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M D. JOCIEN, D. POPOVI b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2006. szeptember 12-i z�rt �l�s�n folytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (14962/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n B�rcs�k Bodor Sarolta magyar �llampolg�r 2003. m�rcius 7-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2005. szeptember 15-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a Korm�nnyal a panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1941-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. A k�relmez egy k�tlak�sos h�zban rendelkezik lak�stulajdonnal. Egy h�zasp�r, F. �r �s K. asszony, megv�s�rolta a m�sik lak�st, �gy a h�z tekintet�ben a k�relmez tulajdonost�rsaiv� v�ltak.
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
A. Az els elj�r�s
6. 1993. febru�r 24-�n a Szegedi K�rzeti F�ldhivatal bejegyezte a h�zasp�r tulajdonjog�t az �ltaluk megv�s�rolt lak�sra. A k�relmez elv�s�rl�si jogra hivatkozva fellebbezett. 1993. november 4-�n a Csongr�d Megyei F�ldhivatal elutas�totta a k�zigazgat�si fellebbez�st. A k�relmez a hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t k�rte.
7. 1994. j�lius 15-�n a Szeged V�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. 1995. febru�r 21-�n a Csongr�d Megyei B�r�s�g elutas�totta fellebbez�s�t.
8. 1996. m�rcius 11-�n a Legfelsbb B�r�s�g megsemmis�tette ezen �t�leteket, hat�lyon k�v�l helyezte az 1993. november 4-i hat�rozatot, s visszautalta az �gyet a K�rzeti F�ldhivatalhoz.
9. A folytat�d� k�zigazgat�si elj�r�sban a K�rzeti F�ldhivatal 1996. szeptember 16-�n helyre�ll�totta az eredeti (1993. febru�r 24. eltti) �llapotot.
B. M�sodik elj�r�s
10. 1995-ben a h�zasp�r polg�ri pert ind�tott a k�relmez ellen, a h�z k�z�s tulajdon�nak megsz�ntet�s�t, �s k�rt�r�t�st k�vetelve. Ellenkereset�ben a k�relmez azt k�rte a Szeged V�rosi B�r�s�gt�l, hogy sz�m�ra �t�ljen meg k�rt�r�t�st, azt �ll�tva, hogy a felperesek bet�rtek a lak�s�ba, s olyan munk�latokat v�geztek a lak�sban, amellyel jelents k�rt okoztak neki. A k�relmez azt �ll�totta, hogy e cselekm�nyek birtokh�bor�t�st val�s�tottak meg.
11. 1996. m�rcius 20-�n hozott r�sz�t�let�ben a V�rosi B�r�s�g arra k�telezte a felpereseket, hogy �ll�ts�k helyre az eredeti �llapotot a k�relmez lak�s�ban, �s fizessenek k�rt�r�t�st a k�relmeznek. A k�z�s tulajdon megsz�ntet�s�vel kapcsolatos k�rd�s vizsg�lat�t a b�r�s�g felf�ggesztette addig, am�g a felperesek tulajdonjog�nak f�ldhivatali bejegyz�se folyamatban volt.
12. 1996. december 10-�n a Csongr�d Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� �t�letet, az �gyet visszautalta a V�rosi B�r�s�g el�, s szakv�lem�ny beszerz�s�t rendelte el.
13. A folytat�d� elj�r�sban 1997. december 3-�n a V�rosi B�r�s�g a szakv�lem�nyre t�maszkodva meg�llap�totta, hogy a felperesek birtokh�bor�t�st k�vettek el, amikor v�ltoztat�sokat hajtottak v�gre a k�relmez lak�s�ban, s elrendelte az eredeti �llapot helyre�ll�t�s�t, tov�bb� k�rt�r�t�s fizet�s�re k�telezte a felpereseket. A k�z�s tulajdon megsz�ntet�s�nek k�rd�se tov�bbra is f�ggben maradt.
14. 1998. m�jus 5-�n a Megyei B�r�s�g az elsfok� �t�letet r�szben megv�ltoztatva hat�lyon k�v�l helyezte az �t�let azon rendelkez�s�t, amely a
4
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
felpereseket az eredeti �llapot helyre�ll�t�s�ra k�telezte, s cs�kkentette a k�relmez sz�m�ra fizetend k�rt�r�t�s �sszeg�t.
15. 1998. november 11-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az els- �s a m�sodfok� �t�letet is, s az �gyet visszautalta a V�rosi B�r�s�g el�.
16. 1999. szeptember 10-�n a V�rosi B�r�s�g elutas�totta a felperesek kereset�t, s az eredeti �llapot helyre�ll�t�s�ra, tov�bb� k�rt�r�t�s, kamat, �s elmaradt b�rleti d�j fizet�s�re k�telezte a felpereseket.
17. 2000. �prilis 27-�n a Megyei B�r�s�g az elsfok� hat�rozatot r�szben megv�ltoztatva megemelte a k�relmez sz�m�ra fizetend k�rt�r�t�s �sszeg�t.
18. 2002. j�nius 5-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a felek fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t. A k�relmez 2002. szeptember 14-�n kapta k�zhez a hat�rozatot.
C. Harmadik elj�r�s
19. 1997. j�lius 10-�n a h�zasp�r ism�telten tulajdonjog�nak bejegyz�s�t k�rte arra hivatkozva, hogy a fenti (A) �gyben hozott jogers hat�rozat meghozatala �ta eltelt t�bb mint egy �v alatt a k�relmez nem �lt elv�s�rl�si jog�val. A h�zasp�r k�relm�t az els- �s a m�sodfok� F�ldhivatal is elutas�totta.
20. 1997. december 8-�n a k�relmez arr�l t�j�koztatta a Csongr�d Megyei F�ldhivatalt, hogy �lni k�v�n elv�s�rl�si jog�val, �s meg k�v�nja venni a sz�ban forg� lak�st.
21. A k�relmez ezt k�veten elterjesztett, tulajdonjog bejegyz�se ir�nti k�relm�t a Megyei F�ldhivatal 1998-ban elutas�totta. A k�relmez 1999-ben megt�madta a hat�rozatot a Csongr�d Megyei B�r�s�g eltt.
22. 2000. augusztus 31-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t, �szrev�telezve, hogy a b�r�s�g felh�v�sa ellen�re semmilyen okiratot nem terjesztett el annak bizony�t�s�ra, hogy a lak�sv�tel megt�rt�nt.
23. 2002. okt�ber 3-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t, meg�llap�tva, hogy a m�sodfok� hat�rozat a jogszab�lyoknak megfelelt. E hat�rozatot 2002. november 20-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
D. Negyedik elj�r�s
24. A fenti (B) �gy egyik felperese ellen jogellenes k�rokoz�s �s birtokh�bor�t�s miatt ind�tott b�ntetelj�r�sban a k�relmez mag�nf�lk�nt k�rt�r�t�st k�vetelt a terhelttl. 1997. november 13-�n a Szeged V�rosi
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
B�r�s�g bn�snek tal�lta a terheltet az ellene felhozott v�dakban �s arra k�telezte, hogy k�rt�r�t�st fizessen a k�relmez sz�m�ra.
25. Fellebbez�s nyom�n 1999. okt�ber 27-�n a B�cs-Kiskun Megyei B�r�s�g felmentette a terheltet �s elutas�totta a k�relmez kereset�t, meg�llap�tva, hogy az ig�ny a fenti (B) perben m�r elb�r�l�sra ker�lt. 2000. j�lius 4-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az �t�letet �s az �gyet visszautalta a m�sodfok� b�r�s�g el�.
26. A folytat�d� elj�r�sban 2000. okt�ber 26-�n a Megyei B�r�s�g megv�ltoztatta a V�rosi B�r�s�g 1997. november 13-i �t�let�t. El�t�lte a terheltet, de elutas�totta a k�relmez k�rt�r�t�s ir�nti kereset�t, megers�tve, hogy az ig�ny a fenti (B) elj�r�sban m�r elb�r�l�sra ker�lt.
I. A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE A M�SODIK ELJ�R�S HOSSZA MIATT
27. A k�relmez panaszolta, hogy a m�sodik elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett ,,�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g... �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
28. A Korm�ny vitatta a panaszt. 29. A figyelembe veend idszak 1995-ben kezdd�tt �s 2002. szeptember 14-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten � melyek mindegyik�n k�tszer, illetve h�romszor vizsg�lt�k meg az �gyet � h�t �vig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
30. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
6
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
B. �rdem
31. A B�r�s�g eml�keztet arra, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, a B�r�s�g esetjog�ban lefektetett krit�riumok figyelembe v�tel�vel kell meg�t�lni, k�l�n�s tekintettel az eset bonyolults�g�ra, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�s�ra �s arra, hogy mi volt a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
32. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
33. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy �rvet, amely arra b�rn� a B�r�s�got, hogy a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�sre jusson. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt a 6. Cikk 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B RENDELKEZ�SEINEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
34. A k�relmez a t�bbi elj�r�s elh�z�d�s�t, tov�bb� az �sszes elj�r�s kimenetel�t is panaszolta. Az Egyezm�ny 6., 10., 13. �s 14., tov�bb az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�re hivatkozott.
35. Az els �s a negyedik elj�r�ssal kapcsolatban a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy azok 1996. szeptember 16-�n, illetve 2000. okt�ber 26-�n lez�rultak. A k�relem elterjeszt�s�re azonban csak 2003. m�rcius 7-�n ker�lt sor, vagyis ezen idpontokt�l sz�m�tott hat h�napon t�l. Ebbl k�vetkezen az ezen elj�r�sokkal kapcsolatos panaszokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
36. A m�sodik �s a harmadik elj�r�s kimenetel�t illeten: amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999, Reports of Judgments and Decisions 1999-I, pp. 98-99, � 28). A jelen �gyben az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, az �nk�nyess�g b�rmely elem�nek hi�ny�ban a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy a k�relmez sz�m�ra az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv vagy az Egyezm�ny m�s rendelkez�se alapj�n biztos�tott jogokat nem s�rtett�k meg. Ez�rt e panaszok nyilv�nval�an megalapozatlanok az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s azokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
37. V�g�l, a harmadik per hossz�t illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy az elj�r�s 1999-ben indult, amikor a k�relmez perben t�madta meg a f�ldhivatali hat�rozatot, s 2002. november�ben z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten h�rom �vig tartott. A B�r�s�g �gy v�li, hogy ez az idtartam nem haladta meg az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se szerinti "�sszer idt". Ez�rt ez a panasz is nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s a panaszt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
38. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�r
39. A k�relmez 47.148.500 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt.
40. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 41. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 2.500 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
1 Kb. 175,000 euro
8
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
B. K�lts�gek �s kiad�sok
42. A k�relmez tov�bb� 4.024.380 forintot1 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben.
43. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 44. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g a hazai elj�r�ssal kapcsolatos k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�se ir�nti ig�nyt elutas�tja, a B�r�s�g eltti elj�r�s tekintet�ben pedig 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek az �gyv�d �ltal nem k�pviselt k�relmez sz�m�ra.
C. K�sedelmi kamat
45. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. A m�sodik elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja:
(a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 2.500 eur�t (k�tezer �tsz�z eur�), k�lts�gek �s kiad�sok
1 Kb. 14,900 euro
B�RCS�K BODOR v. HUNGARY JUDGMENT
tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. okt�ber 3-�n ker�lt kik�ld�sre.
J.P. COSTA Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło