15481/05

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   ORAVECZ kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (15481/05. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2009. október 27.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   ORAVECZ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   Az Oravecz kontra Magyarország ügyben,   az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   Françoise Tulkens, Elnök,   Vladimiro Zagrebelsky,   Danutė Jočienė,   Dragoljub Popović,   Sajó András,   Nona Tsotsoria,   Kristina Pardalos, bírák   és Françoise Elens-Passos, Hivatalvezető-helyettes   2009. október 6-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem   (15481/05. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok   védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy   magyar állampolgár, Oravecz László („a kérelmező”) 2005. április 11-én   terjesztett a Bíróság elé.   2. A kérelmezőt Federits O., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A   Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő képviselte az   Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.   3. 2009. február 10-én a Második Szekció Elnöke úgy határozott, hogy   közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem   érdeme és elfogadhatósága együttesen kerül megvizsgálásra (29. Cikk 3.   bekezdés).   A TÉNYEK   AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI   4. A kérelmező 1950-ben született és Budapesten él.   5. Közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése miatt a kérelmező   augusztusában pert indított Budapest Főváros Önkormányzata ellen.   Munkaviszonyának helyreállítását kérte, és kártérítést követelt.   6. Több tárgyalást követően 2004. március 3-án a Fővárosi Munkaügyi   Bíróság részben helyt adott keresetének. 2004. október 20-án a Fővárosi   Bíróság elutasította fellebbezését. 2005. február 16-án a Legfelsőbb Bíróság   elutasította felülvizsgálati kérelmét.   ORAVECZ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   7.   A kérelmező azt panaszolta, hogy az eljárás hossza   összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében   foglalt “ésszerű idő” követelményével. A Kormány vitatta a panaszt.   8. A Bíróság észrevételezi, hogy a figyelembe veendő időszak három   bírósági szinten csaknem nyolc és fél évig tartott. Az eljárás ezen hosszára   figyelemmel a kérelmet elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   9. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. többek között, Frydlender v. France [GC], no.   30979/96, § 43, ECHR 2000-VII). A benyújtott anyagokat megvizsgálva a   Bíróság úgy véli: a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző   érvet, amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés   levonására bírná, különösen arra figyelemmel, hogy munkaügyi jogvitákban   különös szorgalommal kell eljárni (Ruotolo v. Italy, judgment of 27   February 1992, Series A no. 230-D, p. 39, § 17). A kérdéssel kapcsolatos   esetjogára figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy az eljárás túlzottan   hosszú volt, és nem felelt meg az “ésszerű idő” követelményének. Ezért az   Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.   10. Az Egyezmény 6. és 13. Cikkére, valamint az Első kiegészítő   jegyzőkönyv 1. Cikkére hivatkozva a kérelmező az eljárás tisztességtelen   voltát és kimenetelét is panaszolta. Az ügyiratok áttanulmányozása azonban   semmilyen bizonyítékot nem tárt fel e rendelkezések megsértését illetően.   Különösen nincs arra utaló elem, hogy a bíróságok elfogultak lettek volna,   vagy hogy az eljárás más módon tisztességtelen lett volna, illetve, hogy a   kérelmezőt önkényesen megfosztották volna tulajdonától. Ebből   következően a kérelemnek ez a része nyilvánvalóan alaptalan, s ezt a részt   az Egyezmény 35. Cikkének 3. és 4. bekezdése alapján el kell utasítani.   11. Az Egyezmény 41. Cikk alapján a kérelmező vagyoni kár   tekintetében 1,5 millió forintot, nem vagyoni kár tekintetében pedig 30000   eurót és annak kamatait követelte. A Kormány vitatta az igényeket. A   Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az állított   vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban úgy   véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági alapon,   arra figyelemmel, hogy mi volt a per tétje, a Bíróság ilyen címen 4000 eurót   ítél meg számára.   12. A kérelmező további 1500 eurót követelt a hazai bíróságok és a   Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások megtérítésére. A Kormány   nem nyilvánított véleményt a kérdésről. A Bíróság esetjoga szerint a   kérelmező csak annyiban jogosult költségei és kiadásai megtéríttetésére,   amennyiben bizonyítja, hogy e költségek ténylegesen és szükségszerűen   merültek fel, s összegüket tekintve ésszerűek. A Bíróság megjegyzi, hogy a   ORAVECZ kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   kérelmező költségtérítési igényét semmilyen releváns dokumentummal nem   támasztotta alá, ezért az igényt el kell utasítani.   13. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,   amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatónak, a   kérelem többi részét elfogadhatatlannak nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.   bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni   kár tekintetében 4000 (négyezer) eurót, továbbá az ezen összeget   terhelő adók összegét kell kifizetnie nemzeti valutában, a teljesítéskori   átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű   kamatot kell fizetni a fenti összeg után.   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit   elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2009. október 27-én, a   Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   Françoise Elens-Passos   Hivatalvezető-helyettes   Françoise Tulkens   Elnök