15509/05
WyrokETPCz2007-11-27ECLI:CE:ECHR:2007:1127JUD001550905
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądny termin postępowania ocenia się na podstawie złożoności sprawy, zachowania skarżącego i władz krajowych oraz znaczenia sprawy dla skarżącego. Stwierdził, że postępowanie cywilne trwające dziewięć lat i dziewięć miesięcy na dwóch instancjach było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Rząd nie przedstawił faktów ani argumentów uzasadniających odmienne stanowisko.Stan faktyczny
Skarżący, Kolláth József, był menedżerem i członkiem spółki komandytowej, która w 1994 roku wniosła pozew o zapłatę przeciwko innej firmie. Postępowanie cywilne trwało od grudnia 1994 do września 2004 roku, obejmując dwie instancje i ponowne rozpoznanie sprawy po uchyleniu pierwszego wyroku. Ostatecznie, w 2004 roku, sąd drugiej instancji zasądził na rzecz skarżącego 4,4 miliona forintów wraz z odsetkami.Rozstrzygnięcie
Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądza od pozwanego państwa na rzecz skarżącego kwotę 6400 euro tytułem szkody niemajątkowej. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �GY (15509/05. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2007. november 27.
V�GLEGES 2008.02.27.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Koll�th kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k, R. T�RMEN, A.B. BAKA, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2007. november 6-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (15509/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Koll�th J�zsef (a "k�relmez") 2005. m�rcius 20-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2007. �prilis 3-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1952-ben sz�letett �s Dunakeszin �l. 5. 1994. december 23-�n a Kiss �s Koll�th Bt.� egy bet�ti t�rsas�g, amelynek a k�relmez �zletvezetje �s egy�ttal tagja � pert ind�tott egy m�sik gazdas�gi t�rsas�g ellen p�nz�sszeg megfizet�se ir�nt.
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
6. H�t t�rgyal�st k�veten 1997. szeptember 19-�n a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. A m�sodfok� b�r�s�g 1999. febru�r 11-�n hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot.
7. A megism�telt elj�r�sban a Ker�leti B�r�s�g t�rgyal�sokat tartott, szakv�lem�nyt szerzett be �s 2003. m�rcius 26-�n ism�telten elutas�totta a k�relmez kereset�t.
8. 2004. szeptember 23-�n a Fv�rosi B�r�s�g megv�ltoztatta a hat�rozatot, s 4,4 milli� forintot, tov�bb� ezen �sszeg t�rv�nyes kamatait �t�lte meg a k�relmez sz�m�ra. A b�r�s�g a k�relmez tov�bbi kamatig�nyeit elutas�totta. A b�r�s�g okirati bizony�t�kokra, szakv�lem�nyre �s tan�vallom�sra alapozta �t�let�t.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
9. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... tisztess�gesen ... �s �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
10. A Korm�ny vitatta a panaszt. 11. A figyelembe veend idszak 1994. december 23-�n kezdd�tt �s 2004. szeptember 23-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten kilenc �vig �s kilenc h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
12. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
13. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
14. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
15. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
16. Az Egyezm�ny valamely konkr�t rendelkez�s�nek megjel�l�se n�lk�l a k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t �s kimenetel�t is panaszolta.
17. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- vagy jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha �s amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999).
18. A jelen �gyben a B�r�s�g �gy v�li: az �gyiratok alapj�n semmi jele nincs annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
19. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
20. A k�relmez �ltal�noss�gban vagyoni �s nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�s�t k�vetelte. Elterjesztette, hogy az elj�r�s elh�z�d�sa miatt 10 000 eur�t vesz�tett k�t �gyv�di irod�nak fizetend �gyv�di k�lts�g miatt, s tov�bbi meg nem hat�rozott �sszeget k�l�nb�z kiad�sok miatt. Tov�bb�, v�llalkoz�sa fizetk�pess�g�nek fenntart�sa �rdek�ben hitel felv�tel�re k�nyszer�lt, amelynek kamata 1 milli� forint1. V�g�l, a folyamatban l�v per miatt elvesz�tett egy olyan �zleti lehets�get, amely 25 000 amerikai doll�r2 potenci�lis haszonnal j�rt.
21. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 22. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 6400 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok 23. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
24. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 3 983 eur� 2 17 576 eur�
KOLL�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 6400 (hatezer n�gysz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. november 27-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
F. TULKENS Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło