15652/04

BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   MÁSODIK SZEKCIÓ   Bíró kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (15652/04 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2006. július 18.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   A Bíró kontra Magyarország ügyben   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A. B. BAKA,   I. CABRAL BARRETO,   R. TÜRMEN,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI,   D. JOČIENĖ, bírák   és S. DOLLÉ, Hivatalvezető   2006. június 27-i zárt ülésén folytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (15652/04   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján Bíró Istvánné magyar   állampolgár 2004. február 24-én terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) Képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.   3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a   panaszt. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy döntött,   hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.   A TÉNYEK   4. A kérelmező 1950-ben született és Budapesten él.   5. 1995. február 28-án a Fővárosi Bíróság elrendelte egy olyan   szövetkezet felszámolását, amelynek a kérelmező is tagja volt.   6. 1995. március 1-én a Fővárosi Bíróság kijelölte a felszámolót és   felhívta a hitelezőket, beleértve a kérelmezőt is, hogy terjesszék elő pontos   követeléseiket.   BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   7. 1995. május 19-én a tagok “hitelezői csoportot” (Célrészjegyes   Hitelezői Választmány) alapítottak igényeik együttes érvényesítésére.   8. 1995. július 26-án a kérelmező és más hitelezők kifogást nyújtottak be,   mert a felszámoló a szövetkezet elnöke által foganatosított rendkívüli   felmondásokat hatálytalanította. A kifogással kapcsolatos eljárást később   elkülönítették.   9. 1996. január 20-án a bíróság végzésében meghatározta a célrészjegyek   besorolását. A hitelezői csoport fellebbezett a határozat ellen. 1996. július 4-   én a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a határozatot. A   célrészjegyek újabb besorolását 485 hitelező elfogadta, 157 hitelező   elutasította, a Legfelsőbb Bíróság pedig 1997. június 18-án megerősítette.   10. 1998. március 30-án a felszámoló elkészítette a felszámolási   zárómérleget, amelyet a bíróság 1999. július 28-án jóváhagyott. A   zárójelentés összesen 1253 db hitelezői igényt vizsgált meg és 581 db igényt   visszaigazolt.   11. 1999. október 7-én a hitelezői csoport fellebbezést nyújtott be a   zárójelentést jóváhagyó végzés ellen. A bíróság elutasította a fellebbezést. A   Legfelsőbb Bíróság azonban 2001. június 21-én hatályon kívül helyezte a   határozatot, és a kérdést visszautalta a Fővárosi Bíróság elé. A megismételt   eljárásban a bíróság 2002. október 10-én és 2003. november 6-án tárgyalást   tartott.   12. 2003. december 5-én a Fővárosi Bíróság elutasította a zárójelentési   kifogást. 2004. július 12-én a Legfelsőbb Bíróság a zárómérleg   vonatkozásában hatályon kívül helyezte a határozatot és e kérdés   vonatkozásában új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.   13. 2005. május 5-én újabb tárgyalásra került sor.   14. 2005. május 18-án a bíróság a felszámoló határozataival kapcsolatos   kifogásokat elutasította. A kérelmező – aki időközben a hitelezői csoport   elnöke lett – által 2005. december 9-én előterjesztett fellebbezés elbírálása   még folyamatban van.   15. Időközben, 2005. július 14-én, a felszámoló új zárójelentést   terjesztett elő, továbbá a kérelmező számára a bíróság pártfogó ügyvédet   rendelt ki.   16. A felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van.   BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   17. A   kérelmező   panaszolta,   hogy   az   eljárás   hossza   összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében   lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének   releváns része kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot   polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   18. A Kormány vitatta a panaszt.   19. A figyelembe veendő időszak 1995. február 28-án kezdődött és   2005. december 9-én még nem zárult le. Ezen időpontban az eljárás két   bírósági szinten már több mint tíz éve és kilenc hónapja tartott.   A. Elfogadhatóság   20. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti   értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem   elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   21. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát   az eset egyedi körülményeinek fényében, a Bíróság esetjogában lefektetett   kritériumok figyelembe vételével kell megítélni, különös tekintettel az eset   bonyolultságára, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartására és arra,   hogy mi volt a per tétje a kérelmező számára (ld. többek között   Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   22. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   23. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a   Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a   Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel   kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen   BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”   követelményének.   Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   24. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   25. A kérelmező 7.994.9001 forint vagyoni és 9.732.8002 nem vagyoni   kártérítést követelt.   26. A Kormány túlzottnak találta az igényt.   27. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az   állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. Azonban úgy véli,   hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági alapon ítélve   10.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.   B. Költségek és kiadások   28. A kérelmező további 52.6543 forintot követelt a hazai bíróságok és a   Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek megtérítésére.   29. A Kormány vitatta az igényt.   30. A Bíróság úgy véli, hogy a követelt összeget teljes egészében meg   kell ítélni (200 euró – 52.654 forintnak megközelítőleg megfelelő összeg).   EUR 30,174   EUR 36,728   EUR 200   BÍRÓ v. HUNGARY JUDGMENT   C. Késedelmi kamat   31. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Elfogadhatónak nyilvánítja a panaszt;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése   szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében   10.000 eurót (tízezer euró), költségek és kiadások tekintetében 200 eurót   (kétszáz euró), továbbá az ezen összegeket terhelő adók összegét kell   kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor alkalmazott   átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális   kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a   fenti összeg után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.   szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. július 18-án került   kiküldésre.   J.P. COSTA   Elnök   S. DOLLÉ   Hivatalvezető