16348/02

WyrokETPCz2005-11-22ECLI:CE:ECHR:2005:1122JUD001634802

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego w sprawie o wykonanie prac lub odszkodowanie naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie cywilne, które trwało ponad osiem lat w okresie podlegającym jego jurysdykcji (a łącznie ponad dziesięć lat od wszczęcia), było nadmiernie długie. Oceniając rozsądny termin, Trybunał zastosował standardowe kryteria: złożoność sprawy, zachowanie skarżącego, zachowanie władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. Trybunał stwierdził, że rząd nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania, co doprowadziło do naruszenia art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżący, Szoboszlay István, w 1990 roku pozwał dwie osoby, które nie ukończyły dla niego prac ziemnych, domagając się ich dokończenia lub odszkodowania. Postępowanie cywilne toczyło się przed sądami krajowymi przez ponad dziesięć lat, z licznymi odwołaniami, uchyleniami wyroków i przekazywaniem spraw do ponownego rozpoznania, a także zmianami sądów z powodu wyłączeń sędziów. Ostatecznie, w 2001 roku, Sąd Najwyższy odmówił rozpoznania rewizji ze względu na niską wartość przedmiotu sporu.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącego 400 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o wszelkie należne podatki. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

SZOBOSZLAY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SZOBOSZLAY kontra MAGYARORSZ�G (16348/02. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2005.november 22. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. A Szoboszlay kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k, �s S. DOLL�, a Szekci� hivatalvezetje 2005. november 3-�n z�rt �l�sen tartott tan�cskoz�s ut�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (16348/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Szoboszlay Istv�n (a "k�relmez") 2001. szeptember 21-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium helyettes �llamtitk�ra k�pviselte. 3. 2004. augusztus 25-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1928-ban sz�letett �s Egerben �l. 5. 1990-ben a k�relmez felfogadott k�t szem�lyt, hogy kutat �ssanak sz�m�ra. Mivel nem fejezt�k be idben a munk�t, a k�relmez 1990 december�ben pert ind�tott ellen�k, k�rve a b�r�s�got, hogy k�telezze ket a munka befejez�s�re, vagy k�rt�r�t�s fizet�s�re. 6. A k�relmez elfogults�gi kifog�sa nyom�n a Legfelsbb B�r�s�g a Mezk�vesdi V�rosi B�r�s�got jel�lte ki az �gy t�rgyal�s�ra. T�bb t�rgyal�s SZOBOSZLAY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET �s egy szak�rti v�lem�ny beszerz�se ut�n a b�r�s�g 1994. szeptember 27�n elutas�totta a k�relmez kereset�t. 7. A k�relmez ism�telt elfogults�gi kifog�sa nyom�n a Legfelsbb B�r�s�g a Hajd�-Bihar Megyei B�r�s�got jel�lte ki a fellebbez�s elb�r�l�s�ra. 1995. okt�ber 11-�n a Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a V�rosi B�r�s�g hat�rozat�t, s az �gyet visszautalta az elsfok� b�r�s�g el�. 8. 1996. j�nius 11-�n a Legfelsbb B�r�s�g a Debreceni V�rosi B�r�s�got jel�lte ki az �gy t�rgyal�s�ra a folytat�d� elj�r�sban. T�bb t�rgyal�s �s egy kieg�sz�t szakv�lem�ny beszerz�se ut�n a b�r�s�g 1998. okt�ber 7-�n elutas�totta a k�relmez kereset�t. 9. 1999. j�nius 9-�n a Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s az �gyet ism�telten visszautalta az elsfok� b�r�s�g el�. 10. A folytat�d� elj�r�sban a Debreceni V�rosi B�r�s�g t�bb t�rgyal�st tartott �s �jabb szak�rti v�lem�nyt szerzett be. T�bb tan� �s a szak�rt meghallgat�s�ra is sor ker�lt. 2000. december 18-�n a b�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. 11. 2001. m�rcius 21-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t. 12. 2001. j�nius 19-�n a Legfelsbb B�r�s�g a polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny 271. � (3) alapj�n megtagadta a fel�lvizsg�latot, mivel a vitatott �rt�k a fel�lvizsg�lati elj�r�s megind�t�s�hoz el�rt �rt�khat�r alatt maradt. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 13. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 14. A Korm�ny vitatta a panaszt. 15. Az elj�r�s 1990-ben kezdd�tt. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni k�relem jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s azon idpontbeli �llapot�t is. Az elj�r�s 2001. j�nius 19-�n z�rult le, ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten nyolc �vig �s csaknem k�t h�napig, 1992. november 5-�t megelzen pedig csaknem k�t �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 16. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 17. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 18. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 19. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. SZOBOSZLAY KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 20. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 21. A k�relmez 602 531 forintot �s annak felgy�lemlett kamatait k�vetelte vagyoni k�ra megt�r�t�sek�nt, s 100 000 forint nem vagyoni k�rt�r�t�st k�rt. 22. A Korm�ny �gy �rvelt, hogy az �ll�tott vagyoni k�r nem �ll kapcsolatban a panaszolt jogs�rt�ssel, de a nem vagyoni k�rig�nyt �sszernek tal�lta. 23. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett, s hogy sz�m�ra az ilyen c�men k�rt teljes �sszeget � 400 eur�t (megk�zel�tleg 100 000 forintot) meg kell �t�lni. B. K�lts�gek �s kiad�sok 24. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 25. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 400 eur�t (n�gysz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. november 22-�n a B�r�s�g elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. S. DOLL� hivatalvezet J.P. COSTA eln�k

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło