17628/04
WyrokETPCz2008-02-05ECLI:CE:ECHR:2008:0205JUD001762804
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego nieruchomości naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał powtórzył, że rozsądność długości postępowania należy oceniać w świetle okoliczności danej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżących i właściwych władz oraz stawkę sporu dla skarżących. Stwierdził, że okres postępowania wynoszący osiem lat i sześć miesięcy na trzech instancjach sądowych był nadmierny i nie spełniał wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji, pomimo odliczenia okresu opóźnienia przypisanego stronom.Stan faktyczny
Skarżący, Glöckler Zoltán i Glöckler Zoltánné oraz Weich Zoltán i Weich Zoltánné, wszczęli w 1993 roku postępowanie cywilne w celu unieważnienia umowy darowizny nieruchomości. Postępowanie to, z przerwą spowodowaną śmiercią jednego z pozwanych i opóźnieniem w wskazaniu jego następcy prawnego, trwało ponad 10 lat na trzech instancjach sądowych. Ostateczne orzeczenie krajowe zapadło w styczniu 2004 roku.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: uznał skargę za dopuszczalną; stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; zasądził na rzecz każdego ze skarżących 3 200 EUR tytułem szkody niemajątkowej, powiększone o wszelkie podatki; oddalił pozostałe roszczenia skarżących dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (17628/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2008. febru�r 5. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Gl�ckler �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Andr�s Baka, Riza T�rmen, Mindia Ugrekhelidze, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k, Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes
2008. janu�r 15-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (17628/04), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n n�gy magyar �llampolg�r, Gl�ckler Zolt�n �s Gl�ckler Zolt�nn�, valamint Weich Zolt�n �s Weich Zolt�nn� (a "k�relmezk"), 2004. m�rcius 12-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezket T�m�r Cs., P�csett praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. okt�ber 23-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmezk 1962-ben, 1966-ban, 1956-ban, illetve 1954-ben sz�lettek �s P�csett �lnek.
5. 1993. szeptember 22-�n Gl�ckler Zolt�n �s feles�ge pert ind�tott Weich Zolt�n �s feles�ge, valamint Weich Zolt�n b�tyja, Weich L�szl� ellen. Egy ingatlannal kapcsolatos vita kontextus�ban a felperesek az
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
alperesekkel k�t�tt aj�nd�koz�si szerzd�s �rv�nytelen�t�s�t k�rt�k a b�r�s�gt�l.
6. 1993. december 7-�n Weich L�szl� elhunyt. Az elj�r�s ezt k�veten f�lbeszakadt. Az elhunyt alperes jogut�d�t, Weich Zolt�nt, a felek csak 1995. szeptember 8-i beadv�nyukban nevezt�k meg.
7. H�rom t�rgyal�st k�veten 1996. m�jus 13-�n a P�csi V�rosi B�r�s�g helyt adott a felperesek kereset�nek.
8. 1997. m�rcius 5-�n a Baranya Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s az �gyet visszautalta az elsfok� b�r�s�g el�.
9. A megism�telt elj�r�sban a V�rosi B�r�s�g t�bb t�rgyal�s ut�n �s szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 1999. �prilis 14-�n ism�t helyt adott a felperesek kereset�nek.
10. Fellebbez�s nyom�n 1999. szeptember 21-�n a Megyei B�r�s�g az elsfok� hat�rozatot megv�ltoztatva elutas�totta a felperesek kereset�t.
11. 2001. m�rcius 27-�n a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s az �gyet visszautalta a m�sodfok� b�r�s�g el�.
12. A megism�telt m�sodfok� elj�r�sban 2001. szeptember 11-�n a Megyei B�r�s�g helybenhagyta az 1999. �prilis 14-i hat�rozatot. Ezt a hat�rozatot a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa 2004. janu�r 13-�n helybehagyta.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
13. A k�relmezk panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
14. A Korm�ny vitatta a panaszt. 15. A figyelembe veend idszak 1993. szeptember 22-�n kezdd�tt �s 2004. janu�r 13-�n �rt v�get. Ilyen m�don t�bb mint t�z �vig �s h�rom h�napig tartott. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy az az egy �v �s kilenc h�napnyi idszak (1993. december 7-tl 1995. szeptember 8-ig), amely az elhunyt alperes jogut�d�nak felek �ltali megnevez�s�ig eltelt, nem r�hat� a hat�s�gok terh�re, s ezt az idszakot le kell vonni a teljes hosszb�l. A relev�ns idszak ez�rt h�rom b�r�s�gi szinten nyolc �v �s hat h�nap.
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A. Elfogadhat�s�g
16. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
17. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
18. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
19. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
20. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
21 A k�relmezk fejenk�nt 2 milli� forintot1 k�veteltek nem vagyoni k�r tekintet�ben.
1 7 942 eur�
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
22. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 23. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmezk bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedtek. A B�r�s�g m�lt�nyoss�gi alapon fejenk�nt 3 200 eur�t �t�l meg a k�relmezk sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
24. A k�relmezk egy�ttesen 500 000 forintot1 k�veteltek a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
25. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 26. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmezk k�lts�gt�r�t�si ig�ny�t semmilyen dokumentum nem t�masztotta al�, ez�rt az ig�nyt el kell utas�tani.
C. K�sedelmi kamat
27. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, nem vagyoni k�r tekintet�ben fejenk�nt 3 200 (h�romezer k�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie a k�relmezk sz�m�ra az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
1 1 986 eur�
GL�CKLER �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmezk igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. febru�r 5-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło