19478/03

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� TARDI �s M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (19478/03. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. okt�ber 23. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Tardi �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet 2007. okt�ber 2-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (19478/03. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n �t magyar �llampolg�r, Tardi J�nos, Sebk L�szl�, Sebk L�szl�n�, Fejes M�ty�sn� �s Tardi Katalin (a "k�relmezk") 2003. �prilis 8-�n terjesztettek a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. febru�r 15-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmezk 1952-ben, 1949-ben, 1926-ban, 1950-ben, illetve 1980ban sz�lettek �s Egerben, Novajon, illetve Budapesten �lnek. 5. Az 1993. �vi II. t�rv�ny alapj�n a termelsz�vetkezeti r�szar�nyf�ldtulajdonosok jogosultt� v�ltak arra, hogy a r�szar�ny-f�ldtulajdonosok k�zgyl�se �ltal megv�lasztott helyi f�ldkiad� bizotts�gt�l a szocializmus idszak�ban termelsz�vetkezetbe bevitt f�ldjeik�rt azonos AK �rt�kben f�ldet ig�nyeljenek. TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 6. A k�relmezk � valamennyien r�szar�ny-f�ldtulajdonosk�nt � az egri t�rt�nelmi borvid�ken elhelyezked "Novaj 0124." sz. parcell�t ig�nyelt�k vissza a t�rv�ny �ltal megszabott, a t�rv�ny 1993. janu�r 23-i hat�lyba l�p�s�tl sz�m�tott 60 napos hat�ridn bel�l. Az elj�r�si t�rv�ny alapj�n a f�ldkiad� bizotts�gnak a hat�rid lej�rt�t k�vet k�t h�napon bel�l foglalkoznia kellett volna az ig�nnyel, de a bizotts�g csak 1995. febru�r 17�re h�vta �ssze a 0124. sz. parcella ig�nylinek gyl�s�t. 7. A gyl�sen hozott hat�rozatok ellen k�zigazgat�si fellebbez�st lehetett elterjeszteni. Fellebbez�s nyom�n 1995. december 19-�n a Heves Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatal � egy hat�s�g � hat�lyon k�v�l helyezte a f�ldkiad� bizotts�g hat�rozatait, s az elj�r�s folytat�s�ra utas�totta a bizotts�got. A panaszosok �ltal beny�jtott elj�r�sjogi fellebbez�seket 1996. j�nius 28-�n a Heves Megyei B�r�s�g, majd 1998. szeptember 7-�n a Legfelsbb B�r�s�g is elutas�totta. 8. Ebben az idpontban sem a f�ldkiad� bizotts�g, sem jogut�da � a F�ldmvel�s�gyi Hivatal � nem folytatta a k�zigazgat�si elj�r�st. 9. Idk�zben, 1996 szeptember�ben, a Heves Megyei �gy�szs�g t�rv�nyess�gi fel�gyelet keret�ben megt�madta az 1995. december 19-i hat�rozatot. V�g�l, 2000. janu�r 17-�n, a Legfelsbb B�r�s�g megsz�ntette az elj�r�st, mert az �gy�szs�gi ind�tv�ny ratione materiae �sszeegyeztethetetlen volt az �llamigazgat�si elj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny relev�ns rendelkez�seivel. 10. A t�rv�nyess�gi elj�r�s lez�rul�s�t k�veten 2002-ben egy k�zelebbrl meg nem hat�rozott idpontban a Fej�r Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatalt jel�lt�k ki a novaji f�ldvisszajuttat�s lebonyol�t�s�ra. A k�relmezk k�zigazgat�si fellebez�st ny�jtottak be a Hivatal hat�rozatai ellen arra hivatkozva, hogy azok a szem�lyek, akik idk�zben f�ldet kaptak a 0124. sz. parcell�b�l, nem voltak jogosultak a f�ldre. 11. B�r a k�relmezk k�zigazgat�si fellebbez�se j�r�szt sikertelen volt, a t�nyleges tulajdonosok b�r�s�gi fel�lvizsg�latot k�rtek. 12. 2002. augusztus 30-�n a Fej�r Megyei B�r�s�g az �gyben addig meghozott valamennyi k�zigazgat�si hat�rozatot hat�lyon k�v�l helyezte, s a Heves Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatalt utas�totta az elj�r�s folytat�s�ra. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a Fej�r Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatal kijel�l�se t�rv�nytelen volt. 13. 2005. �prilis 12-�n a Heves Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatal t�bb f�ldkiad�si hat�rozatot hozott. A hat�rozatok ellen beny�jtott k�zigazgat�si fellebbez�sek sikertelenek voltak. A felek �ltal elterjesztett inform�ci�k �s az �gyiratok alapj�n e hat�rozatok b�r�s�gi fel�lvizsg�lata jelenleg is folyamatban van a N�gr�d Megyei B�r�s�g eltt. 14. A k�relmezk �ltal az �gyben �rintett k�l�nb�z hivatalos szem�lyek ellen ind�tott b�ntetelj�r�s sikertelen volt. TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 15. A k�relmezk panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 16. A Korm�ny arra hivatkozva vitatta a panaszt, hogy a f�ldkiad� bizotts�gok nem �llami szervek voltak, �gy tetteik�rt �s mulaszt�saik�rt � 1995 eltt � az �llam nem tehet felelss�. 17. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a figyelembe veend idszak legk�sbb 1995. december 19-�n elkezdd�tt, amikor a Heves Megyei F�ldmvel�s�gyi Hivatal � egy hat�s�g � hat�lyon k�v�l helyezte a f�ldkiad� bizotts�g hat�rozatait. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy az elj�r�s � �gy tnik � jelenleg is folyamatban van (fenti 13. bek.). Ilyen m�don ezen �t�let elfogad�s�nak idpontj�ban az elj�r�s k�t b�r�s�gi szinten m�r t�bb mint tizenegy �ve �s kilenc h�napja tart. A. Elfogadhat�s�g 18. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 19. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII). 20. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 21. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NYHEZ FZ�TT ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYV 1. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 22. A k�relmezk azt is panaszolt�k, hogy a kifog�solt elj�r�s hossza az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�ben v�dett, tulajdonhoz val� jogot is s�rtette. 23. A Korm�ny azt �ll�totta, hogy a k�relem ezen r�sz�t elfogadhatatlann� kell nyilv�n�tani, mivel a k�relmezk elmulasztott�k a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�t akkor, amikor nem ind�tottak �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r megt�r�t�se ir�nti pert a polg�ri t�rv�nyk�nyv 349. �-a alapj�n. A panasz �rdem�vel kapcsolatban a Korm�ny elterjesztette: a k�relmezk nem �ll�thatj�k magukr�l, hogy tulajdonosai az �ltaluk visszaig�nyelt f�ldter�letnek, mivel a jogers b�r�s�gi hat�rozatot megelzen csup�n termelsz�vetkezeti tagok voltak, s nem rendelkeztek a tulajdonost sz�ks�gszeren megillet jogosults�gok teljes k�r�vel, nevezetesen nem rendelkeztek a sz�ban forg� f�ld haszn�lati jog�val. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a k�relem nem esik az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�nek hat�lya al�. A k�relmezk vitatt�k a Korm�ny �rveit. 24. Tekintettel az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�re alapozott panasszal kapcsolatos d�nt�sre (fenti, 21. bek.) a B�r�s�g �gy v�li, hogy b�r az �gy ezen aspektusa elfogadhat�, �rdemi vizsg�lata nem sz�ks�ges (ld. Zangh� v. Italy, 1991. febru�r 19-i �t�let, Series A no. 194-C, 47. o., � 23). III. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 25. V�g�l, a k�relmezk panaszolt�k, hogy a feljelent�s�k nyom�n ind�tott b�ntetelj�r�s eredm�nyek�nt nem ker�lt sor el�t�l�sre. A k�relmezk az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�re alapozt�k panaszukat. A B�r�s�g azonban �szrev�telezi, hogy sem az Egyezm�ny, sem az Egyezm�ny jegyzk�nyvei nem biztos�tanak jogot harmadik szem�lyek elleni v�demel�shez, illetve harmadik szem�lyek el�t�l�s�hez. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ezt a r�sz�t a 35. Cikk 3. �s 4. bekezd�se alapj�n TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET el kell utas�tani, mivel ratione materiae �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny rendelkez�seivel IV. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 26. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 27. Vagyoni k�r tekintet�ben Tardi J�nos 143.3 milli� forintot1 �s 8269.5 eur�t, valamint ezen �sszegek kamatait k�vetelte; Sebk L�szl� 139.9 milli� forintot2 �s 6359.3 eur�t, valamint ezen �sszegek kamatait k�vetelte; Sebk L�szl�n� 23.5 milli� forintot3 and �s 1292.8 eur�t, valamint ezen �sszegek kamatait k�vetelte; Fejes M�ty�sn� 40.4 milli� forintot4 �s 2224.6 eur�t, valamint ezen �sszegek kamatait k�vetelte; Tardi Katalin 7.7 milli� forintot5 �s 733.7 eur�t, valamint ezen �sszegek kamatait k�vetelte. 28. Nem vagyoni k�r tekintet�ben Tardi J�nos �s Sebk L�szl� fejenk�nt 105 milli� forintot6, Sebk L�szl�n� 80 milli� forintot7, Fejes M�ty�sn� �s Tardi Katalin pedig fejenk�nt 40 milli� forintot8 k�vetelt. 29. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. 30. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azt azonban elfogadja, hogy a k�relmezk bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedtek. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g mindegyik k�relmez sz�m�ra 6000 eur�t �t�l meg ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 31. Tardi J�nos �s Sebk L�szl� fejenk�nt 6 milli� forintot1 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s 1 557 773 eur� 2 545 166 eur� 3 91 511eur� 4 157 481 eur� 5 29 791 eur� 6 408 858 eur� 7 311 627 eur� 8 155 822 eur� TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET kiad�sok megt�r�t�s�re, kiad�saikat azonban nem val�sz�ns�tett�k, �s t�teles elsz�mol�st sem terjesztettek el. 32. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. 33. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmezk k�lts�gt�r�t�si ig�ny�ket semmilyen dokumentummal nem val�sz�ns�tett�k, �gy az ig�nyt el kell utas�tani. C. K�sedelmi kamat 34. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val, valamint a tulajdonhoz val� jog �ll�t�lagos megs�rt�s�vel kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy a Kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�t megs�rtett�k-e; 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmezk sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben fejenk�nt 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank 1 23 373 eur� TARDI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 5. A k�relmezk igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 23-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. F. TULKENS Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet