20075/05

WyrokETPCz2009-03-24ECLI:CE:ECHR:2009:0324JUD002007505

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania rozwodowego, trwającego prawie dziewięć lat i obejmującego trzy instancje sądowe, naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że okres postępowania trwający prawie osiem lat i dziesięć miesięcy na trzech poziomach jurysdykcji był nadmierny. Powołując się na swoje ugruntowane orzecznictwo w podobnych sprawach, Trybunał stwierdził, że Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które mogłyby doprowadzić do odmiennego wniosku. W konsekwencji, postępowanie nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” określonego w art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżąca, Marianna Katona, obywatelka Węgier, wszczęła postępowanie rozwodowe 12 grudnia 1996 roku. Postępowanie to, obejmujące trzy instancje sądowe i trzykrotne przekazywanie sprawy do ponownego rozpoznania, zakończyło się 4 października 2005 roku, trwając łącznie prawie osiem lat i dziesięć miesięcy. Sąd Najwyższy (Legfelsőbb Bíróság) odrzucił wnioski o rewizję, utrzymując w mocy orzeczenia dotyczące rozwodu, opieki nad synem, praw do kontaktu ojca z dzieckiem oraz podziału majątku wspólnego. W trakcie postępowania powstała kwestia zmniejszenia wartości mieszkania o 10% ze względu na obowiązek matki do zapewnienia lokum małoletniemu synowi, co zostało później uchylone, gdy syn osiągnął pełnoletność.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził na rzecz skarżącej 1560 EUR tytułem szkody majątkowej, 3200 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1000 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki i odsetki za zwłokę. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� KATONA kontra MAGYARORSZ�G �GY (20075/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2009. m�rcius 24. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. KATONA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Katona kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. m�rcius 3-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (20075/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Katona Marianna (,,a k�relmez") 2005. m�jus 23-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Szcsn� Durg� M�ria, Zalaegerszegen praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2008. szeptember 28-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1965-ben sz�letett �s Zalaegerszegen �l. 5. 1996. december 12-�n a k�relmez h�zass�gi bont�pert ind�tott. 6. Az elj�r�s az elsfok� b�r�s�g h�romszori �j elj�r�sra utas�t�s�t k�veten 2005. okt�ber 4-�n z�rult le, amikor a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a felek �ltal az als�bb fok� b�r�s�gok v�l�st kimond� �s k�z�s fi�gyermek�ket a k�relmezn�l elhelyez �t�lete ellen beny�jtott fel�lvizsg�lati k�relmet. A b�r�s�g az apa kapcsolattart�si jog�t is szab�lyozta �s a h�zass�gi k�z�s vagyont is megosztotta olyan m�don, hogy KATONA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET a volt f�rj tulajdonr�sz�nek megv�lt�sa ellen�ben a k�relmez �s a fi� sz�m�ra biztos�totta a k�z�s lak�sban marad�st. Az elj�r�s ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten csaknem nyolc �vig �s t�z h�napig tartott. 7. Az utols� �j elj�r�sra utas�t�st k�veten meghozott hat�rozat a szok�soknak megfelelen 10%-kal cs�kkentette a lak�s �rt�k�t arra tekintettel, hogy az any�t jogszab�lyi k�telezetts�g terhelte kiskor� fi�nak elsz�ll�sol�s�ra, �gy a feles�g volt f�rjjel szemben fenn�ll� ad�ss�ga 413650 forinttal cs�kkent. A m�sodfok� b�r�s�g azonban hat�lyon k�v�l helyezte a kedvezm�nyt, mivel az a fi� kor�nak t�ves meg�llap�t�s�n alapult, s meg�llap�totta, hogy a fi� m�r nem volt kiskor�. A Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez d�nt�s ellen beny�jtott kifog�s�t, mivel a fi� idk�zben nagykor�v� v�lt. A JOG 8. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt. 9. A B�r�s�g megism�tli, hogy a figyelembe veend idszak h�rom b�r�s�gi szinten csaknem nyolc �vig �s t�z h�napig tartott. Ilyen hossz� elj�r�sra figyelemmel a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. 10. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. Ez�rt a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. 11. A k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta. Tov�bb�, a panasz kifejt�se n�lk�l a Hetedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 3. �s 5. Cikkeire is hivatkozott. Az �gyiratok vizsg�lata azonban semmilyen bizony�t�kot nem t�rt fel arra vonatkoz�an, hogy ezeket a rendelkez�seket megs�rtett�k. K�l�n�sen nem lehetett olyan elemeket tal�lni, amelyek arra utaltak volna, hogy a b�r�s�gok nem voltak p�rtatlanok, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. KATONA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 12. Az Egyezm�ny 41. Cikk�re hivatkozva a k�relmez 104311631 forint vagyoni k�rt�r�t�st, �s 2,5 milli� forint2 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 13. A B�r�s�g okozati kapcsolatot l�t a meg�llap�tott jogs�rt�s �s azon 413650 forint vagyoni k�r k�z�tt, amelyet a Legfelsbb B�r�s�g az idm�l�s k�vetkezt�ben nem volt le a k�relmez ad�ss�g�b�l. (ld. fenti 7. bekezd�s). A B�r�s�g ez�rt az ezen �sszegnek eur�ban megfelel �sszeget � 1560 eur�t � meg�t�li a k�relmez sz�m�ra, de a vagyoni k�rral kapcsolatos tov�bbi ig�nyt elutas�tja. Tov�bb�, a B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 3200 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. 14. A k�relmez tov�bbi 5700003 forintot k�rt a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek megt�r�t�s�re. Ez az �sszeg, amely 20% �FA �sszeget foglal mag�ban, megfelel az �gyv�di munkad�jnak (a beny�jtott szerzd�sben foglaltak szerint 3000004 forint), a ford�t�sok d�j�nak (1200005 forintr�l beny�jtott sz�mla), valamint szak�rti d�jnak (1500006 forintr�l beny�jtott sz�mla). 15. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g 1000 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek ilyen c�men. 16. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 1 39400 eur� 2 9440 eur� 3 2150 eur� 4 1130 eur� 5 450 eur� 6 565 eur� KATONA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra (i) vagyoni k�r tekintet�ben 1560 (ezer�tsz�zhatvan) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) nem vagyoni k�r tekintet�ben 3200 (h�romezer k�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (iii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1000 (ezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. m�rcius 24-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Sally Doll� Hivatalvezet Fran�oise Tulkens Eln�k

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło