20280/04

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� PE�K kontra MAGYARORSZ�G �GY (20280/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. j�lius 1. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Pe�k kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Iil Karaka b�r�k, �s Sally Doll�, Hivatalvezet, 2008. j�nius 10-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (20280/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Pe�k Istv�n (a "k�relmez") 2004. �prilis 6-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2007. szeptember 3-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmez 1956-ban sz�letett �s Balatonakaratty�n �l. 1. A k�relmez szabadalmi jogaival kapcsolatos elj�r�s 5. 1995. okt�ber 26-�n a k�relmez tal�lm�nybitorl�s megt�rt�nt�nek meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tott a Fv�rosi B�r�s�g eltt a Haditechnikai Int�zet �s hat szem�ly ellen. A k�relmez annak meg�llap�t�s�t k�rte a b�r�s�gt�l, hogy alperesek megs�rtett�k szabadalmi jogait, amikor egyik tal�lm�ny�t enged�lye n�lk�l haszn�lt�k fel egy p�nc�lozott j�rmvek PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET katonai v�delm�t ell�t� eszk�z kifejleszt�se sor�n. A k�relmezt szabadalmi �gyvivje k�pviselte. 6. 1997. �prilis 17-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. 1997 m�jus�ban a k�relmez visszavonta szabadalm�t, mivel �gy v�lte, hogy a Fv�rosi B�r�s�g �t�let�bl az k�vetkezett, hogy az �t�let csak a szabadalmi oltalomr�l val� lemond�st k�veten vizsg�lhat� fel�l. Ezut�n fellebbez�st ny�jtott be a Fv�rosi B�r�s�g hat�rozata ellen, fenntartva, hogy az alperesek enged�lye n�lk�l haszn�lt�k fel tal�lm�ny�t. 7. 1999. janu�r 6-�n a Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli tan�csa hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� hat�rozatot, �s a Fv�rosi B�r�s�got �j elj�r�sra utas�totta. 8. A megism�telt elj�r�sban 1999. november 9-�n az alperesek elk�sz�t iratot ny�jtottak be a Fv�rosi B�r�s�ghoz. 9. 2000. �prilis 7-�n a Fv�rosi B�r�s�g ism�telten elutas�totta a keresetet, meg�llap�tva, hogy az alperesek tal�lm�nya a k�relmez tal�lm�ny�ban alkalmazott megold�st�l elt�r technikai megold�st tartalmazott, ez�rt az alperesek nem haszn�lt�k fel jogtalanul a k�relmez tal�lm�ny�t. A k�relmez fellebbezett. 10. 2003-ban a Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli tan�csa technikai szak�rtk�nt a Magyar Szabadalmi Hivatal Szak�rti Bizotts�g�t rendelte ki, amely 2004. febru�r 2-�n terjesztette el szakv�lem�ny�t. 2004. m�rcius 8-�n a k�relmez m�s szak�rtk �ltal k�sz�tett ellenszakv�lem�nyt ny�jtott be. 11. A Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli tan�csa helyben hagyta az elsfok� b�r�s�g 2004. m�rcius 31-i hat�rozat�t. A b�r�s�g okirati bizony�t�kokra, a technikai szak�rt szakv�lem�ny�re, tov�bb� a felek vallom�s�ra alapozta �t�let�t. A k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�. 12. 2004. okt�ber 14-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa �rdemi vizsg�lat n�lk�l elfogadhatatlann� nyilv�n�totta a fel�lvizsg�lati k�relmet, mivel a k�relem ratione materiae �sszeegyeztethetetlen volt a polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny rendelkez�seivel. 13. 2004 �prilis�ban a k�relmez b�ntet feljelent�st tett a Fv�rosi F�gy�szs�gen, azt �ll�tva, hogy az alperesek �ltal elterjesztett dokumentumok hamis�tottak voltak. Az elj�r�s folytat�s�nak elrendel�s�t k�veten 2005. �prilis 18-�n az �gy�szs�g bncselekm�ny hi�ny�ban megsz�ntette a nyomoz�st. A megsz�ntet hat�rozatot a Legfbb �gy�szs�g 2005 j�nius�ban helyben hagyta. 2. A Fv�rosi B�r�s�g ellen ind�tott polg�ri per 14. 2004-ben a k�relmez �llamigazgat�si jogk�rben okozott k�r miatt pert ind�tott a Fv�rosi B�r�s�g ellen a Pest Megyei B�r�s�g eltt, azt PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �ll�tva, hogy a Fv�rosi B�r�s�g hib�s d�nt�se miatt 1997-ben le kellett mondania tal�lm�nya szabadalmi oltalm�r�l. 15. 2005. okt�ber 10-�n a Pest Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a k�relmez t�vesen fogadott el egy nem jogers � �s �ltala megfellebbezett � hat�rozatot k�telez ervel b�r� jogi �ll�sfoglal�snak, ez�rt a Fv�rosi B�r�s�g nem felels a k�relmez �ltal �ll�t�lagosan elszenvedett vesztes�g�rt. 16. 2006. �prilis 13-�n a Fv�rosi �t�lt�bla helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot. A k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet ny�jtott be a Legfelsbb B�r�s�ghoz. 2006. november 9-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmet. A b�r�s�g okirati bizony�t�kokra, tov�bb� a felek vallom�saira t�maszkodott. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 17. A k�relmez panaszolta, hogy a szabadalmi jogokkal kapcsolatos elj�r�s (ld. fenti 5-13. bek.) hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 18. A Korm�ny vitatta a panaszt. 19. A figyelembe veend idszak 1995. okt�ber 26-�n kezdd�tt �s 2004. okt�ber 15-�n z�rult le, vagyis kilenc �vig tartott. A figyelembe veend idszakb�l a Legfelsbb B�r�s�g eltti fel�lvizsg�lat hat h�napos idtartam�t a k�relmez terh�re kell r�ni, mivel az elterjesztett k�relmet a b�r�s�g a polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny rendelkez�sei alapj�n ratione materiae elfogadhatatlann� nyilv�n�totta, �s a k�relem �rdemi vizsg�lat�ra nem ker�lt sor. Ilyen m�don a relev�ns idszak k�t b�r�s�gi szinten nyolc �vig �s hat h�napig tartott, amely mag�ban foglalta a megism�telt elj�r�st is. A. Elfogadhat�s�g 20. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. �rdem 21. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 22. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 23. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. 24. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 25. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t �s kimenetel�t is panaszolta. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy ezen panaszok l�nyeg�ben negyedfok� term�szetek: az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak voltak, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen volt. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. 26. A B�r�s�g tov�bb� �szrev�telezi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny Els kieg�sz�t jegyzk�nyv�nek 1. Cikke alapj�n tulajdonjog�nak megs�rt�s�t is panaszolta. Ebben az �sszef�gg�sben � a panasz al�t�maszt�sa �s kifejt�se n�lk�l � az Egyezm�ny 13. Cikk�re is hivatkozott. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez kereset�nek elutas�t�sa egy olyan elj�r�sban, amely az �nk�nyess�g semmilyen jel�t nem mutatja, nem vet fel az Egyezm�ny Els kieg�sz�t jegyzk�nyv�nek 1. Cikke, vagy az Egyezm�ny 13. Cikke al� tartoz� k�rd�st. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. 27. V�g�l a B�r�s�g megjegyzi: a k�relmez � an�lk�l, hogy az Egyezm�ny valamely konkr�t rendelkez�s�re hivatkozott volna � panaszolta, hogy feljelent�se nem eredm�nyezett el�t�l �t�letet. A B�r�s�g PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �szrev�telezi, hogy az Egyezm�ny �s annak jegyzk�nyvei nem biztos�tanak jogot harmadik szem�lyek elleni v�demeltet�shez, illetve ilyen szem�lyek el�t�ltet�s�hez. Ebbl k�vetkezik, hogy a panasznak ezt a r�sz�t � mint az Egyezm�ny rendelkez�seivel ratione materiae �sszeegyeztethetetlent � a 35. Cikk 3. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. 28. Ebbl k�vetkezik, hogy ezen tov�bbi panaszokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 29. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 30. A k�relmez 35,8 milli�rd forint vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 31. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 32. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban a B�r�s�g nem vagyoni k�rt�r�t�sk�nt 5600 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 33. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 34. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG PE�K kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 1. A szabadalmi jogokkal kapcsolatos elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 5600 (�tezer hatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. j�lius 1-j�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Tulkens Eln�k Sally Doll� Hivatalvezet