22657/04
WyrokETPCz2007-10-23ECLI:CE:ECHR:2007:1023JUD002265704
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania odszkodowawczego, trwającego ponad jedenaście lat i siedem miesięcy, naruszyła prawo skarżącej do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał powtórzył, że rozsądność długości postępowania ocenia się w świetle okoliczności konkretnej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i właściwych władz, a także stawkę sporu dla skarżącego. W niniejszej sprawie, pomimo dużej liczby pozwanych (ponad 120, a następnie 137) i formalności związanych z sukcesją prawną, Trybunał uznał, że postępowanie trwało nadmiernie długo (ponad 11 lat i 7 miesięcy) i nie spełniało wymogu "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżąca, Tóth Lászlóné, urodzona w 1944 r., mieszkająca w Debreczynie, wszczęła 4 marca 1996 r. postępowanie odszkodowawcze przeciwko właścicielom wspólnoty mieszkaniowej. Powodem było odłączenie jej kiosku, dzierżawionego na terenie wspólnoty, od wspólnego wodociągu i sieci elektrycznej. Sprawa dotyczyła ponad 120, a później 137 pozwanych, co komplikowało postępowanie ze względu na zgony i procedury sukcesji prawnej. Postępowanie krajowe trwało ponad 11 lat i 7 miesięcy do momentu wydania wyroku ETPCz, a wciąż nie zostało zakończone.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: uznaje skargę za dopuszczalną; stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; zasądza na rzecz skarżącej 9600 euro tytułem szkody niemajątkowej, powiększone o wszelkie podatki; odrzuca pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
T�TH kontra MAGYARORSZ�G �GY (22657/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2007. okt�ber 23. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
T�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A T�th kontra Magyarorsz�g �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2007. okt�ber 2-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (22657/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, T�th L�szl�n� (a "k�relmez") 2004. �prilis 21-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. okt�ber 2-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1944-ben sz�letett �s Debrecenben �l. 5. 1996. m�rcius 4-�n a k�relmez k�rt�r�t�si pert ind�tott egy t�rsash�z tulajdonosai ellen, mivel a tulajdonosok lekapcsolt�k a t�rsash�z tulajdon�ban l�v f�ldter�leten �ll�, a k�relmez �ltal b�relt kioszkot a t�rsash�z k�z�s v�z- �s elektromos vezet�k�rl. 6. 1996. november 19-�n a V�rosi B�r�s�g r�sz�t�letet hozott. Fellebbez�s nyom�n 1997. m�jus 21-�n a Hajd�-Bihar Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a r�sz�t�letet, �s a hat�rozat �ltal �rintett r�sz tekintet�ben megsz�ntette az elj�r�st.
T�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
7. Ezt k�veten, 2004. janu�r 3-ig, a V�rosi B�r�s�g rendszeres idk�z�nk�nt t�rgyal�st tartott; egyes alperesek hal�la �s a jogut�dok perbevon�s�val kapcsolatos alakis�gok miatt azonban a b�r�s�g az elj�r�s f�lbeszakad�s�t �llap�totta meg. A b�r�s�g szakv�lem�nyt is beszerzett.
8. 2004. j�lius 21-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez �ltal az elj�r�s rendk�v�li elh�z�d�sa miatt elterjesztett elfogults�gi kifog�st. A Megyei B�r�s�g meg�llap�totta, hogy elj�r�sjogilag az �gy rendk�v�l bonyolult volt, mivel a felek sz�ma meghaladta a 120 ft. Tov�bb� meg�llap�totta, hogy a jogut�dl�ssal kapcsolatos alakis�gok �s az iratok k�zbes�thetetlens�ge miatt csek�ly es�ly volt megfelel �s alakilag szab�lyos t�rgyal�s tart�s�ra, az elj�r�s f�lbeszakad�s�t pedig az egyik alperes hal�la miatt kellett meg�llap�tani.
9. 2007. febru�r 15-�n elsfok� hat�rozat meghozatal�ra ker�lt sor. A felek �ltal elterjesztett inform�ci�k �s az �gyiratokban fellelhet adatok alapj�n az imm�ron 137 alperest mag�ban foglal� per jelenleg is folyamatban van.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
10. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A k�relmez az Egyezm�ny 13. Cikk�re is hivatkozott. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a panaszt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n kell megvizsg�lni, amely kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
11. A Korm�ny vitatta a panaszt. 12. A figyelembe veend idszak 1996. m�rcius 4-�n kezdd�tt, �s a rendelkez�sre �ll� inform�ci�k szerint az elj�r�s m�g nem z�rult le. Ilyen m�don a per a jelen �t�let meghozatal�nak idpontj�ban k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenegy �ve �s h�t h�napja tart.
A. Elfogadhat�s�g
13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti
T�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
�rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
14. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
15. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
16. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s m�g az alperesek sz�m�t �s a jogut�dl�ssal kapcsolatos alakis�gokat figyelembe v�ve is t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
17. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
18. A k�relmez 12 milli� forint1 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 19. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 20. A B�r�s�g m�lt�nyoss�gi alapon 9600 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
21. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. 46850 eur�
T�TH kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
C. K�sedelmi kamat
22. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 9600 (kilencezer hatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 23-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
J.P. COSTA Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło