22671/04
WyrokETPCz2008-01-29ECLI:CE:ECHR:2008:0129JUD002267104
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania o ustalenie ojcostwa i alimenty naruszyła prawo skarżącej do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że chociaż całkowity czas trwania postępowania o ustalenie ojcostwa i alimenty wynosił 11 lat i 1 miesiąc, to okresy opóźnień wynikające z międzynarodowej pomocy prawnej ze strony władz niemieckich (łącznie 5 lat i 4 miesiące) nie mogą być przypisane Węgrom. Niemniej jednak, pozostały okres 5 lat i 9 miesięcy, obejmujący dwie instancje sądowe i etap egzekucyjny, został uznany za nadmierny. Trybunał zwrócił uwagę na roczny okres całkowitej bezczynności władz węgierskich (od 7 kwietnia 1999 r. do 18 maja 2000 r.), co w połączeniu z koniecznością szczególnej staranności w sprawach dotyczących statusu osobistego i życia rodzinnego, doprowadziło do stwierdzenia naruszenia art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżąca, Márta Rózsa, w dniu 2 listopada 1990 r. wszczęła postępowanie o ustalenie ojcostwa i alimenty w imieniu swojej małoletniej córki przeciwko domniemanemu ojcu, obywatelowi Niemiec. Postępowanie sądowe na Węgrzech obejmowało wielokrotne wnioski o międzynarodową pomoc prawną do władz niemieckich w celu przeprowadzenia badań krwi i chromosomów, co znacznie opóźniło sprawę. Ostatecznie, w maju 2000 r., sąd węgierski ustalił ojcostwo i zasądził alimenty, a wyrok został utrzymany w mocy w grudniu 2001 r. Ponieważ ojciec nie spełniał dobrowolnie orzeczeń, skarżąca wszczęła postępowanie egzekucyjne w grudniu 2002 r., które doprowadziło do interwencji niemieckich władz w grudniu 2003 r. Ojciec zaczął płacić alimenty w kwietniu 2004 r., ale zaprzestał ich w sierpniu 2006 r., co wywołało kolejny spór.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził skarżącej 1500 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, płatne w ciągu trzech miesięcy od uprawomocnienia się wyroku, wraz z odsetkami za zwłokę. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �GY (22671/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2008. janu�r 29. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A R�zsa kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k Baka Andr�s, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Antonella Mularoni, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k, Sally Doll�, Hivatalvezet,
2008. janu�r 8-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (22671/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, R�zsa M�rta (a "k�relmez") 2004. �prilis 6-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. okt�ber 2-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1952-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1990. november 2-�n a k�relmez kiskor� l�nya nev�ben apas�g meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tott a gyermek �ll�t�lagos apja, egy n�met �llampolg�rs�g� n�metorsz�gi lakos ellen. A k�relmez tart�sd�jat is k�vetelt. 6. T�bb t�rgyal�st k�veten 1992. november 23-�n a b�r�s�g nemzetk�zi jogseg�ly keret�ben megkereste a n�met hat�s�gokat v�rcsoportvizsg�lat elv�geztet�se c�lj�b�l. Az eredm�nyt 1994. m�jus 25-�n kapta k�zhez a b�r�s�g. 1995. janu�r 9-�n az orvosszak�rt beny�jtotta a b�r�s�ghoz a v�rvizsg�lat eredm�ny�re alapozott szakv�lem�ny�t.
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
7. 1995. �prilis 18-�n a b�r�s�g kromosz�mavizsg�lat elv�geztet�se c�lj�b�l kereste meg a n�met hat�s�gokat. T�bbsz�ri s�rget�s ellen�re a k�rt mint�k csak 1999. febru�r 24-�n �rkeztek meg. Az eredm�nyek alapj�n 1999. �prilis 7-�n tov�bbi szakv�lem�ny beny�jt�s�ra ker�lt sor.
8. 2000. m�jus 18-�n a b�r�s�g a felperes jav�ra d�nt�tt, meg�llap�totta alperes apas�g�t, �s tart�sd�j fizet�s�re k�telezte az alperest.
9. 2001. december 19-�n a Fv�rosi B�r�s�g jogers �t�let�ben helybenhagyta az �t�letet. Ezt k�veten k�zigazgat�si elj�r�s indult a gyermek csal�di nev�nek meg�llap�t�sa c�lj�b�l.
10. Mivel az apa nem volt hajland� �nk�nt eleget tenni a b�r�s�gi hat�rozatokban foglaltaknak, 2002. december 16-�n a k�relmez v�grehajt�si elj�r�s megind�t�s�t k�rte ellene a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt.
11. 2003. j�nius 3-�n az �gyirat meg�rkezett az Igazs�g�gyi Miniszt�riumba tov�bbi int�zked�sek megt�tele c�lj�b�l.
12. 2003. december 8-�n az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Nemzetk�zi Mag�njogi Foszt�lya arr�l t�j�koztatta a k�relmezt, hogy a hat�sk�rrel rendelkez n�met hat�s�g ("Bundesverwaltungsamt") tartoz�s�nak kiegyenl�t�s�re k�telezte az ap�t.
13. Az apa els alkalommal 2004 �prilis�ban teljes�tett fizet�st. �gy tnik, hogy 2006 augusztus�ban megsz�ntette a tart�sd�j fizet�s�t, mivel l�nya 2006. szeptember�ben bet�lt�tte 18. �let�v�t, s vita mer�lt fel azt illeten, hogy az apa fizet�si k�telezetts�ge tov�bbra is fenn�llt-e amiatt, hogy l�nya nappali tagozatos egyetemista lett.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
14. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
15. A Korm�ny vitatta a panaszt. 16. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s ezen idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
�szrev�telezi, hogy1992 november�ben az �gy m�r k�t �ve folyamatban volt.
17. A sz�ban forg� idszak 2003. december 8-�n �rt v�get, amely idpont ut�n Magyarorsz�g m�r nem tudta befoly�solni az elj�r�s kimenetel�t. Ilyen m�don az elj�r�s tizenegy �vig �s egy h�napig tartott. A B�r�s�g �ll�spontja szerint azonban az 1992. november 22.-1994. m�jus 25., valamint az 1995. �prilis 18.-1999. febru�r 24. k�z�tti, �sszesen �t �v �s n�gy h�napot kitev idszak nem r�hat� a magyar hat�s�gok terh�re, mivel ezen k�sedelmek a jogseg�llyel kapcsolatos n�met int�zked�sek elh�z�d�s�b�l fakadtak, amelyek felgyors�t�sa nem �llt a magyar hat�s�gok hatalm�ban. Ilyen m�don a relev�ns idszak k�t b�r�s�gi szintet �s a v�grehajt�si szakaszt is mag�ban foglalva �t �vig �s kilenc h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
18. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
19. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). Ez ut�bbi krit�riumot illeten a B�r�s�g megjegyzi, hogy szem�lyi �llapottal kapcsolatos �gyekben k�l�nleges szorgalommal kell elj�rni azon lehets�ges k�vetkezm�nyekre tekintettel, amelyekkel az elj�r�s elh�z�d�sa j�rhat, k�l�n�sen a csal�di �let tiszteletben tart�s�hoz fzd jog �lvezete tekintet�ben (Laino v. Italy [GC], no. 3158/96, � 18, ECHR 1999-I).
20. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
21. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A B�r�s�g k�l�n�sen megjegyzi az 1999. �prilis 7.-2000. m�jus 18. k�z�tti egy �ves idszakot, amely teljes m�rt�kben inakt�v volt. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
22. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
23. A k�relmez 15000 eur� vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 24. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 25. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 1500 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
26. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
27. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1.Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet;
2.Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3.Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 1500 (egyezer �tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
R�ZSA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4.A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. janu�r 29-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
Sally Doll� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło