22736/04

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SZKE kontra MAGYARORSZ�G �GY (22736/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. febru�r 5. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. SZKE kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Szke kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Baka Andr�s, Riza T�rmen, Mindia Ugrekhelidze, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k, Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2008. janu�r 15-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (22736/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n k�t magyar �llampolg�r, Szke K�roly �s Szke K�rolyn� (a "k�relmezk") 2004. �prilis 21-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezket Z�t�nyi Zs. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. okt�ber 2-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmezk megnevez�s�k sorrendj�ben 1934-ben, illetve 1937-ben sz�lettek �s Budapesten �lnek. 5. 1981-ben a k�relmezk sz�vess�gk�nt megengedt�k szomsz�djuknak, hogy h�z�t a k�relmezk h�z�t ell�t� v�zvezet�kre csatlakoztassa. 1992-ben azonban v�zvezet�k�k sz�vess�gi haszn�lat�t meg k�v�nt�k sz�ntetni. 6. Az ezt k�vet perben � amely 1992. m�rcius 7-�n kezdd�tt � a V�ci V�rosi B�r�s�g 1993. m�rcius 4-�n elutas�totta a k�relmezk kereset�t. 1993. november 11-�n a Pest Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot. SZKE kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. A megism�telt elj�r�sban 1996. janu�r 26-�n szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. 1996. �prilis 23-�n a V�rosi B�r�s�g felh�vta az alperest, hogy �j kereseti k�relmet terjesszen el a szolgalmi jog jav�ra t�rt�n bejegyz�se ir�nt, amit az alperes 1996. m�jus 8-�n meg is tett. 1997. okt�ber 10-�n egyes�tett�k az �gyeket. 8. T�bb t�rgyal�st k�veten 1999. febru�r 23-�n a V�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmezk v�z�tvezet�s megsz�ntet�se ir�nti k�relm�t �s a szomsz�d szolgalmi jog alap�t�si k�relm�t is, s d�j fizet�s�re k�telezte a szomsz�dot a k�relmezk f�ldj�nek haszn�lat��rt. 9. Fellebbez�s nyom�n 2000. okt�ber 5-�n (�SZREV�TELEKBEN: J�LIUS 6-�N) a Pest Megyei B�r�s�g l�nyeg�ben helyben hagyta a hat�rozatot, de a fizetend d�j �sszeg�t m�dos�totta. 2003. okt�ber 29-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmezk fel�lvizsg�lati k�relm�t. A hat�rozat 2004. m�rcius 25-�n ker�lt k�zbes�t�sre. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 10. A k�relmezk panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 11. A Korm�ny vitatta a panaszt. 12. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s azon idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy1992 november�ben az �gy m�r h�t h�napja folyamatban volt. A figyelembe veend idszak 2004. m�rcius 25-�n �rt v�get. Ilyen m�don az elj�r�s h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenegy �vig �s n�gy h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g 13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti SZKE kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 14. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 15. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 16. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 17. A k�relmezk azt is panaszolt�k, hogy a szomsz�d v�zvezet�k�nek a b�r�s�gi hat�rozatok k�vetkezt�ben folytat�d� jelenl�te f�ldj�k�n az Egyezm�ny 8. Cikke alapj�n sz�mukra biztos�tott, a lak�s tiszteletben tart�s�hoz val� jogba t�rt�nt beavatkoz�st jelentett. 18. M�g ha felt�telezz�k is, hogy beavatkoz�s t�rt�nt a k�relmezk sz�m�ra a 8. Cikk alapj�n biztos�tott jogokba, a B�r�s�g �gy v�li, hogy a kifog�solt int�zked�s � amely vitathatatlanul t�rv�nyes volt � az Egyezm�ny 8. Cikk�nek 2. bekezd�se alapj�n igazolt volt, mivel t�rv�nyes c�lja m�sok jogainak v�delme volt. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA SZKE kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 19. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 20. A k�relmezk egy�ttesen 2 milli� forint (megk�zel�tleg 7917 eur�) nem vagyoni k�rt�r�t�st k�veteltek. 21. A Korm�ny elfogadta az ig�nyt. 22. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a teljes �sszeget meg kell �t�lni. B. K�lts�gek �s kiad�sok 23. A k�relmezk ilyen c�men nem terjesztettek el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 24. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. FOR THESE REASONS, THE COURT UNANIMOUSLY 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen nem vagyoni k�r tekintet�ben 7917 (h�tezer kilencsz�ztizenh�t) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; SZKE kontra MAGYARORSZ�G �T�LET (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. febru�r 5-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Tulkens Eln�k Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes