23364/03

WyrokETPCz2006-10-31ECLI:CE:ECHR:2006:1031JUD002336403

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego w sprawie o unieważnienie umowy i ustalenie prawa własności naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Europejskiej Konwencji Praw Człowieka?
Ratio decidendi
Trybunał, oceniając rozsądny termin postępowania, zastosował kryteria złożoności sprawy, zachowania skarżącego i władz krajowych oraz znaczenia sprawy dla skarżącego. Stwierdził, że chociaż część opóźnień (np. związana z wezwaniem spadkobierców zmarłego pozwanego lub spóźnionym złożeniem apelacji przez skarżącego) nie obciążała państwa lub obciążała skarżącego, to pozostałe opóźnienia, trwające sześć lat i dwa miesiące, były nadmierne. W konsekwencji, ogólny czas trwania postępowania przekroczył rozsądny termin wymagany przez Konwencję, co doprowadziło do naruszenia art. 6 ust. 1.
Stan faktyczny
Skarżący, Gergely Tibor, obywatel Węgier, wszczął postępowanie cywilne 28 października 1991 r. w sprawie unieważnienia umowy i ustalenia prawa własności. Postępowanie to trwało ponad dziesięć lat i jedenaście miesięcy na trzech szczeblach sądowych. W jego trakcie wystąpiły opóźnienia, w tym czteroletnie opóźnienie związane z wezwaniem spadkobierców zmarłego pozwanego oraz pięciomiesięczne opóźnienie wynikające z późnego złożenia apelacji przez skarżącego. Sąd Najwyższy ostatecznie oddalił wniosek skarżącego o rewizję 7 października 2003 r.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną; 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; 3. Zasądza skarżącemu 1500 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1500 EUR tytułem kosztów i wydatków; 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego o słuszne zadośćuczynienie.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY (23364/03 sz. K�relem) �T�LET STRASBOURG 2006. okt�ber 31. V�GLEGES 2007. m�rcius 26. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY A Gergely kontra Magyarorsz�g �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet 2006. okt�ber 10-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (23364/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n Gergely Tibor magyar �llampolg�r 2003. j�nius 6-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Bord�cs G. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2005. szeptember 6-�n a B�r�s�g r�szben elfogadhat�v� nyilv�n�totta a k�relmet, s �gy hat�rozott, hogy k�zli a Korm�nnyal az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 1. A k�relmez 1951-ben sz�letett �s Budapesten �l. 2. 1991. okt�ber 28-�n a k�relmez szerzd�s �rv�nytelen�t�se �s tulajdonjog meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tott. 1992. febru�r 13. �s 1994. m�jus 31. k�z�tt nyolc t�rgyal�sra �s egy szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. 6. 1994. november 10-�n a b�r�s�g az egyik alperes hal�la miatt az elj�r�s f�lbeszakad�s�t �llap�totta meg. A jogut�dok perbeh�v�s�ra csak 1999. febru�r 24-�n ker�lt sor. 1999. november 9-�n a b�r�s�g t�j�koztatta a feleket errl a t�nyrl, s az elj�r�s 2000. janu�r 4-�n folytat�dott. GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY 7. 2000. m�jus 30. �s 2001. m�rcius 9. k�z�tt n�gy tov�bbi t�rgyal�sra ker�lt sor. 8. 2001. j�nius 8-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t. 9. 2001. j�nius 21-�n a k�relmez fellebbezett a hat�rozat ellen. A fellebbviteli b�r�s�g ism�telt felh�v�s�t k�veten a k�relmez csak 2001. december 3-�n ny�jtotta be fellebbez�s�t a t�rv�nyben meghat�rozott felt�teleknek megfelelen. 10. 2002. december 11-�n a Legfelsbb B�r�s�g m�sodfokon elj�rva elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t. 11. 2003. okt�ber 7-�n a Legfelsbb B�r�s�g �rdemi vizsg�lat n�lk�l elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 12. A k�relmez azt panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 13. A Korm�ny vitatta a panaszt. 14. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s fenti idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a fenti idpontban a per m�r t�bb mint egy �ve folyamatban volt. A sz�ban forg� idszak 2003. okt�ber 7-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�z �vig �s tizenegy h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY 15. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 16. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 17. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 18. A B�r�s�g megjegyzi, hogy az 1994. november 1-tl 1999. febru�r 24-ig tart� k�sedelem (mintegy n�gy �v, h�rom h�nap �s k�t h�t) � amely alatt az elhunyt alperes jogut�dainak perbevon�s�ra nem ker�lt sor � nem r�hat� a Korm�ny terh�re; a B�r�s�g tov�bb� megjegyzi, hogy a 2001. j�nius 21-tl december 3-ig tart� (mintegy �t h�napos �s k�t hetes) k�sedelem a k�relmez terh�re rovand�. Az el�be terjesztett anyagokat megvizsg�lva �s a k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g m�gis �gy v�li, hogy a fennmarad� hat �v �s k�t h�nap k�sedelem miatt a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 19. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 20. A k�relmez 100 milli� forintot1 k�vetelt vagyoni �s nem vagyoni k�r�nak megt�r�t�sek�nt. 1 Megk�zel�tleg 369.000 eur� GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY 21. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 22. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azonban �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g 1.500 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 3. A k�relmez 7.1 milli� forintot1 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek megt�r�t�s�re. 4. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 5. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g a k�l�nb�z k�lts�gek megt�r�t�s�re �sszesen 1.500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek. C. K�sedelmi kamat 28. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. A panasz T�BBI R�SZ�T??? elfogadhat�nak nyilv�n�tja ; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 1.500 1 Megk�zel�tleg 26.200 eur� GERGELY kontra MAGYARORSZ�G �GY eur�t (ezer�tsz�z eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1.500 eur�t (ezer�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val ; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. okt�ber 31-�n ker�lt kik�ld�sre. J.P. COSTA Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło