25073/05

WyrokETPCz2009-11-03ECLI:CE:ECHR:2009:1103JUD002507305

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego podziału wspólnego majątku naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Europejskiej Konwencji Praw Człowieka?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie, które trwało ponad jedenaście lat i trzy miesiące, a po odjęciu okresów zawieszenia niezawinionych przez państwo, nadal przekraczało osiem i pół roku na dwóch instancjach sądowych, było nadmiernie długie. W świetle swojego ugruntowanego orzecznictwa w podobnych sprawach, Trybunał stwierdził, że rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które mogłyby prowadzić do odmiennego wniosku, co skutkowało naruszeniem wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
W 1998 roku przeciwko skarżącej, Schwartz Lászlóné, wszczęto postępowanie cywilne o podział wspólnego majątku. Sąd pierwszej instancji wydał wyrok w 1999 roku. Po apelacjach i okresach zawieszenia postępowania (związanych ze śmiercią stron), w 2005 roku sprawa została przekazana do ponownego rozpoznania. Ponowne postępowanie pierwszej instancji również zostało zawieszone w 2006 roku z powodu śmierci kolejnej strony i w chwili wydania wyroku ETPCz w 2009 roku nadal było w toku przed sądem pierwszej instancji.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza skarżącej 5600 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o odsetki. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SCHWARTZ kontra MAGYARORSZ�G �GY (25073/05. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2009. november 3. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. SCHWARTZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Schwartz kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Kristina Pardalos, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. okt�ber 13-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (25073/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Schwartz L�szl�n� (,,a k�relmez") 2005. m�jus 11-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2009. febru�r 4-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1944-ben sz�letett �s Pilisv�r�sv�ron �l. 5. 1998. j�lius 13-�n M. �r �s m�s felperesek k�z�s tulajdon megoszt�sa ir�nti pert ind�tottak a k�relmez �s Wieszt �r ellen. A Budak�rny�ki B�r�s�g 1999. okt�ber 27-�n �t�letet hozott. 6. Fellebbez�seket �s az elhunyt felek jogut�dainak perbe l�p�s�vel kapcsolatos elj�r�sokat k�veten � amelyek 2001. december 1. - 2003. m�rcius 11, valamint 2003. december 6. - 2004. szeptember 1. k�z�tt az elj�r�s sz�netel�s�vel j�rtak � a Pest Megyei B�r�s�g 2005. febru�r 17-�n hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s �j elj�r�s lefolytat�s�ra utas�totta a b�r�s�got. SCHWARTZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. A megism�telt elsfok� elj�r�sban is sz�netel�s elrendel�s�re ker�lt sor, mivel Wieszt �r 2006. janu�r 5-�n elhunyt. Az elj�r�s 2006. szeptember 26-�n folytat�dott a ker�leti b�r�s�g eltt. Az �gyiratokban fellelhet inform�ci�k szerint az �gy els fokon jelenleg is folyamatban van. A JOG 8. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt. 9. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a figyelembe veend idszak eddig t�bb mint tizenegy �v �s h�rom h�nap. Ezen idszakb�l le kell vonni az elj�r�s sz�netel�seinek megfelel k�t �v �s kilenc h�napos idszakot, amely nem r�hat� az �llam terh�re. A fennmarad� idszak azonban k�t b�r�s�gi szinten m�g �gy is nyolc �s f�l �vet meghalad�. Az elj�r�s ezen hossz�ra figyelemmel a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. 10. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. 11. Az Egyezm�ny 41. Cikk�re hivatkozva a k�relmez vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt, melynek �sszeg�t nem hat�rozta meg. (K�lts�gekkel �s kiad�sokkal kapcsolatos ig�nyt nem terjesztett el.) K�rt�r�t�si ig�ny�nek al�t�maszt�s�ra eladta, hogy a per miatt 4 milli� forint1 �rt�k jelz�loghitelt kellett felvennie, 12,8 milli� forint2 b�rleti d�j bev�tel kies�st szenvedett el, 6 milli� forint3 mag�nk�lcs�nt vett fel, s 1015 milli� forintot4 ford�tott fel�j�t�sra. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. �gy v�li azonban, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g 5600 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. Tov�bb�, tekintettel arra, hogy a sz�ban forg� elj�r�s a hazai b�r�s�gok eltt m�g mindig folyamatban van, a 1 Megk�zel�tleg 14700 eur� 2 Megk�zel�tleg 47000 eur� 3 Megk�zel�tleg 47000 eur� 4 Megk�zel�tleg 36700-55100 eur� SCHWARTZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B�r�s�g �gy v�li, hogy a legmegfelelbb jogorvoslat az lenne, ha az elj�r�st � az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt k�vetelm�nyekkel �sszhangban � a lehet leghamarabb lez�rn�k (ld Uuz v. Turkey, no. 31932/03, � 30, 13 December 2007). 12. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 5600 (�tezer hatsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n. 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. november 3-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Sally Doll� Hivatalvezet Fran�oise Tulkens Eln�k

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło