25348/04;20014/04

WyrokETPCz2008-03-27ECLI:CE:ECHR:2008:0327JUD002534804

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego zniesienia współwłasności nieruchomości, trwającego ponad jedenaście lat, naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji, ponieważ postępowanie cywilne trwało ponad jedenaście lat na trzech instancjach, co uznał za nadmiernie długie. Oceniając rozsądny termin, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. W świetle tych kryteriów oraz swojego wcześniejszego orzecznictwa, Trybunał uznał, że Rząd nie przedstawił faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania.
Stan faktyczny
Skarżący, Ggős István, był stroną w postępowaniu cywilnym zainicjowanym 15 czerwca 1992 roku przez jego krewnych w celu zniesienia współwłasności domu. Skarżący złożył powództwo wzajemne. W trakcie postępowania skarżący składał bezskuteczne wnioski o wyłączenie sędziów z powodu zarzutów o brak bezstronności. Po wielu rozprawach i trzech opiniach biegłych, sąd pierwszej instancji wydał orzeczenie w maju 1999 roku. Po apelacji i kolejnej opinii biegłego, sąd drugiej instancji podtrzymał orzeczenie w grudniu 2000 roku. Ostatecznie, Sąd Najwyższy odrzucił wniosek skarżącego o rewizję w listopadzie 2003 roku, a decyzja została doręczona w lutym 2004 roku. Całe postępowanie trwało ponad jedenaście lat.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Postanawia połączyć skargi. 2. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 3. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 4. Orzeka, że pozwane państwo ma zapłacić skarżącemu 8000 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o wszelkie podatki, w ciągu trzech miesięcy od daty uprawomocnienia się wyroku. 5. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� GG�S kontra MAGYARORSZ�G �GY ((Egyes�tett) 20014/04. �s 25348/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. m�rcius 27. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Gg�s kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Riza T�rmen, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k, �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes, 2008. m�rcius 4-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja k�t, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (20014/04. �s 25348/04. sz.), melyeket az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Gg�s Istv�n (a "k�relmez") 2004. �prilis 16-�n, illetve m�jus 24-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. febru�r 2-�n, illetve okt�ber 6-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszokat a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relmek �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1948-ban sz�letett �s Slovensk� Darmotyban, Szlov�ki�ban �l. 5. 1992. j�nius 15-�n a k�relmez rokonai pert ind�tottak a k�relmez ellen egy h�z k�z�s tulajdon�nak megsz�ntet�se ir�nt. A k�relmez viszontkeresetet ny�jtott be, amelyet a k�sbbiekben t�bbsz�r m�dos�tott. 6. Az elsfok� elj�r�sban a k�relmez eredm�nytelen elfogults�gi kifog�st ny�jtott be a II. �s III. Ker�leti B�r�s�g ellen arra hivatkozva, hogy GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET a b�r�s�g Eln�ke � aki az �gyet t�rgyal� tan�csnak nem volt tagja � �s a felperes �gyv�dje s�gornk voltak. 7. Az 1992. okt�ber 20-i �s 1996. m�rcius 14-i t�rgyal�son az �ggyel megb�zott E. b�r� hi�nyp�tl�sra h�vta fel a felpereseket. Ezt k�veten az �gyet H. b�r�ra szign�lt�k ki. 8. T�bb t�rgyal�s ut�n �s h�rom szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 1999. m�jus 3-�n a Ker�leti B�r�s�g elrendelte a sz�ban forg� ingatlan �rver�s �tj�n t�rt�n �rt�kes�t�s�t, �s meghat�rozta a felek r�szesed�si ar�ny�t a v�tel�rb�l. 9. A k�relmez a Fv�rosi B�r�s�ghoz fellebbezett. A m�sodfok� elj�r�s sor�n a Fv�rosi B�r�s�g elj�r� tan�csa ellen beny�jtott k�t tov�bbi elfogults�gi kifog�sa eredm�nytelen volt. 10. �jabb szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 2000. december 12-�n a Fv�rosi B�r�s�g l�nyeg�ben helyben hagyta a Ker�leti B�r�s�g �t�let�t. V�g�l 27 milli� forintban hat�rozta meg a sz�ban forg� h�z minim�lis �r�t. 11. 2002. febru�r 25-�n a b�r�s�g v�grehajt�st rendelt el. A sz�ban forg� h�z a 2002. �prilis 25-�n tartott �rver�sen 41,8 milli� forint�rt kelt el. 12. 2003. november 26-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t. A hat�rozatot 2004 febru�rj�ban k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra. A JOG I. A K�RELMEK EGYES�T�SE 13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a 20014/04. sz. �s a 25348/04. sz. k�relem t�rgya azonos. Ez�rt a B�r�s�g Szab�lyzat�nak 42. szab�lya alapj�n a k�relmek egyes�t�s�nek van helye. II. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 14. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 15. A Korm�ny vitatta a panaszt. 16. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET l�pett. Az eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s azon idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy1992 november�ben az elj�r�s m�r t�bb mint n�gy h�napja folyamatban volt. A figyelembe veend idszak 2003. november 26-�n z�rult le. Ilyen m�don az elj�r�s h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenegy �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 17. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 18. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 19. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 20. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. III. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 21. A k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta. Eladta, hogy a Ker�leti B�r�s�g nem volt p�rtatlan, mivel els elfogults�gi kifog�s�t a felperesek �gyv�dje �s a B�r�s�g Eln�ke � aki az �gy H. b�r�ra t�rt�nt �jb�li kiszign�l�s��rt felels � k�z�tti kapcsolat ellen�re elutas�totta. 22. A B�r�s�g megjegyzi: a k�relmez nem bizony�totta, hogy � a polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny 18. � (4) bekezd�s�nek megfelelen � a Fv�rosi B�r�s�ghoz beny�jtott, az �rdemi hat�rozat ellen elterjesztett fellebbez�s�ben panaszt tett els elfogults�gi kifog�s�nak elutas�t�sa miatt. Ebbl k�vetkezik, hogy a k�relemnek ezt a r�sz�t a hazai jogorvoslatok GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. IV. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 23. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 24. A k�relmez 150 milli� forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 25. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 26. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 8000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 27. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 28. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. �gy hat�roz, hogy egyes�ti a k�relmeket; 2. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 1 580623 eur� GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8000 (nyolcezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. m�rcius 27-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Tulkens Eln�k Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 15.07.2026. · Źródło