25348/04;20014/04
WyrokETPCz2008-03-27ECLI:CE:ECHR:2008:0327JUD002534804
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego zniesienia współwłasności nieruchomości, trwającego ponad jedenaście lat, naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji, ponieważ postępowanie cywilne trwało ponad jedenaście lat na trzech instancjach, co uznał za nadmiernie długie. Oceniając rozsądny termin, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. W świetle tych kryteriów oraz swojego wcześniejszego orzecznictwa, Trybunał uznał, że Rząd nie przedstawił faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania.Stan faktyczny
Skarżący, Ggős István, był stroną w postępowaniu cywilnym zainicjowanym 15 czerwca 1992 roku przez jego krewnych w celu zniesienia współwłasności domu. Skarżący złożył powództwo wzajemne. W trakcie postępowania skarżący składał bezskuteczne wnioski o wyłączenie sędziów z powodu zarzutów o brak bezstronności. Po wielu rozprawach i trzech opiniach biegłych, sąd pierwszej instancji wydał orzeczenie w maju 1999 roku. Po apelacji i kolejnej opinii biegłego, sąd drugiej instancji podtrzymał orzeczenie w grudniu 2000 roku. Ostatecznie, Sąd Najwyższy odrzucił wniosek skarżącego o rewizję w listopadzie 2003 roku, a decyzja została doręczona w lutym 2004 roku. Całe postępowanie trwało ponad jedenaście lat.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Postanawia połączyć skargi. 2. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 3. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 4. Orzeka, że pozwane państwo ma zapłacić skarżącemu 8000 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, powiększone o wszelkie podatki, w ciągu trzech miesięcy od daty uprawomocnienia się wyroku. 5. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �GY ((Egyes�tett) 20014/04. �s 25348/04. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2008. m�rcius 27. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Gg�s kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Riza T�rmen, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k, �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes,
2008. m�rcius 4-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja k�t, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (20014/04. �s 25348/04. sz.), melyeket az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Gg�s Istv�n (a "k�relmez") 2004. �prilis 16-�n, illetve m�jus 24-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. febru�r 2-�n, illetve okt�ber 6-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszokat a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relmek �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1948-ban sz�letett �s Slovensk� Darmotyban, Szlov�ki�ban �l.
5. 1992. j�nius 15-�n a k�relmez rokonai pert ind�tottak a k�relmez ellen egy h�z k�z�s tulajdon�nak megsz�ntet�se ir�nt. A k�relmez viszontkeresetet ny�jtott be, amelyet a k�sbbiekben t�bbsz�r m�dos�tott.
6. Az elsfok� elj�r�sban a k�relmez eredm�nytelen elfogults�gi kifog�st ny�jtott be a II. �s III. Ker�leti B�r�s�g ellen arra hivatkozva, hogy
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
a b�r�s�g Eln�ke � aki az �gyet t�rgyal� tan�csnak nem volt tagja � �s a felperes �gyv�dje s�gornk voltak.
7. Az 1992. okt�ber 20-i �s 1996. m�rcius 14-i t�rgyal�son az �ggyel megb�zott E. b�r� hi�nyp�tl�sra h�vta fel a felpereseket. Ezt k�veten az �gyet H. b�r�ra szign�lt�k ki.
8. T�bb t�rgyal�s ut�n �s h�rom szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 1999. m�jus 3-�n a Ker�leti B�r�s�g elrendelte a sz�ban forg� ingatlan �rver�s �tj�n t�rt�n �rt�kes�t�s�t, �s meghat�rozta a felek r�szesed�si ar�ny�t a v�tel�rb�l.
9. A k�relmez a Fv�rosi B�r�s�ghoz fellebbezett. A m�sodfok� elj�r�s sor�n a Fv�rosi B�r�s�g elj�r� tan�csa ellen beny�jtott k�t tov�bbi elfogults�gi kifog�sa eredm�nytelen volt.
10. �jabb szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 2000. december 12-�n a Fv�rosi B�r�s�g l�nyeg�ben helyben hagyta a Ker�leti B�r�s�g �t�let�t. V�g�l 27 milli� forintban hat�rozta meg a sz�ban forg� h�z minim�lis �r�t.
11. 2002. febru�r 25-�n a b�r�s�g v�grehajt�st rendelt el. A sz�ban forg� h�z a 2002. �prilis 25-�n tartott �rver�sen 41,8 milli� forint�rt kelt el.
12. 2003. november 26-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t. A hat�rozatot 2004 febru�rj�ban k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra.
A JOG
I. A K�RELMEK EGYES�T�SE
13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a 20014/04. sz. �s a 25348/04. sz. k�relem t�rgya azonos. Ez�rt a B�r�s�g Szab�lyzat�nak 42. szab�lya alapj�n a k�relmek egyes�t�s�nek van helye.
II. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
14. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
15. A Korm�ny vitatta a panaszt. 16. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
l�pett. Az eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s azon idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy1992 november�ben az elj�r�s m�r t�bb mint n�gy h�napja folyamatban volt.
A figyelembe veend idszak 2003. november 26-�n z�rult le. Ilyen m�don az elj�r�s h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenegy �vig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
17. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
18. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
19. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
20. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
III. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
21. A k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t is panaszolta. Eladta, hogy a Ker�leti B�r�s�g nem volt p�rtatlan, mivel els elfogults�gi kifog�s�t a felperesek �gyv�dje �s a B�r�s�g Eln�ke � aki az �gy H. b�r�ra t�rt�nt �jb�li kiszign�l�s��rt felels � k�z�tti kapcsolat ellen�re elutas�totta.
22. A B�r�s�g megjegyzi: a k�relmez nem bizony�totta, hogy � a polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny 18. � (4) bekezd�s�nek megfelelen � a Fv�rosi B�r�s�ghoz beny�jtott, az �rdemi hat�rozat ellen elterjesztett fellebbez�s�ben panaszt tett els elfogults�gi kifog�s�nak elutas�t�sa miatt. Ebbl k�vetkezik, hogy a k�relemnek ezt a r�sz�t a hazai jogorvoslatok
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
IV. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
23. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
24. A k�relmez 150 milli� forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt.
25. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 26. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 8000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
27. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt.
C. K�sedelmi kamat
28. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. �gy hat�roz, hogy egyes�ti a k�relmeket;
2. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
1 580623 eur�
GG�S kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8000 (nyolcezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. m�rcius 27-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 15.07.2026. · Źródło