25709/04

WyrokETPCz2007-10-09ECLI:CE:ECHR:2007:1009JUD002570904

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania likwidacyjnego trwającego ponad osiem lat naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie likwidacyjne, mimo zmian podmiotowych dłużnika, stanowiło jedną sprawę trwającą osiem lat i dziewięć miesięcy. Oceniając długość postępowania w świetle kryteriów złożoności sprawy, zachowania stron i organów oraz znaczenia sprawy dla skarżącego, Trybunał stwierdził, że rząd nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas. W konsekwencji, Trybunał uznał, że postępowanie było nadmiernie długie i naruszyło wymóg "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżący, Hilti Fabio, właściciel firmy Hilti and Hilti Handles AG, w 1996 roku zainicjował na Węgrzech postępowanie likwidacyjne przeciwko spółce S. z powodu niezapłaconego długu. Po początkowym odrzuceniu i późniejszym uchyleniu decyzji, postępowanie toczyło się przez różne instancje, w tym po fuzji spółki S. ze spółką C. Ostatecznie, w 2005 roku, po ponad ośmiu latach, spółka C. została zlikwidowana, a jej majątek okazał się niewystarczający na pokrycie kosztów i roszczeń skarżącego.
Rozstrzygnięcie
Uznaje skargę za dopuszczalną. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Uznaje, że nie ma potrzeby odrębnego badania skargi na podstawie art. 1 Protokołu nr 1. Zasądza na rzecz skarżącego 6000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, wraz z odsetkami. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� HILTI kontra MAGYARORSZ�G �GY (25709/04. sz. k�relem) STRASBOURG 2007. okt�ber 9. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Hilti kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, R. T�RMEN, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI, b�r�k �s F. ELENS-PASSOS, Hivatalvezet-helyettes 2007. szeptember 18-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (25709/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy liechtensteini �llampolg�r, Hilti Fabio (a "k�relmez") terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. A k�relmezt Gregorits J. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. 3. 2006. szeptember 15-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. 4. 2006. december 4-�n a Liechtensteini Hercegs�g Korm�nya kinyilv�n�totta, hogy nem k�v�n �lni az Egyezm�ny 36. Cikk�nek 1. bekezd�se, valamint a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzat�nak 44. szab�lya alapj�n sz�m�ra biztos�tott beavatkoz�si joggal. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 5. A k�relmez 1938-ben sz�letett �s Schaanban, Liechtensteinben �l. HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 6. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei a k�vetkezk�ppen �sszegezhetk. 7. 1996. augusztus 24-�n a k�relmez tulajdon�ban �ll� Hilti and Hilti Handles AG felsz�mol�si elj�r�s megind�t�s�t k�rte a magyar S. t�rsas�g ellen, mivel a t�rsas�g nem fizette meg 1 250 000 n�met m�rk�t (megk�zel�tleg 639 114,85 eur�t) kitev tartoz�s�t a k�relmeznek. 8. 1996. szeptember 17-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a keresetet �s megsz�ntette a felsz�mol�si elj�r�st, mivel az ad�s vitatta az ad�ss�g fenn�ll�s�t �s annak �sszeg�t, a k�relmez pedig nem tudta bizony�tani S. t�rsas�g fizet�sk�ptelens�g�t. 9. Fellebbez�s nyom�n a m�sodfokon elj�r� Legfelsbb B�r�s�g 1997. november 7-�n hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� hat�rozatot, �s az �gyet visszautalta a Fv�rosi B�r�s�g el�. 10. 1998. m�rcius 10-�n a Fv�rosi B�r�s�g t�rgyal�st tartott, �s az S. t�rsas�g fizet�sk�ptelens�g�t bizony�t� dokumentumok beny�jt�s�ra h�vta fel a k�relmezt. A k�relmez k�relm�re a Fv�rosi B�r�s�g meghosszabb�totta a dokumentumok beny�jt�s�ra megszabott hat�ridt. 1998. m�jus 6-�n a k�relmez elterjesztette a k�rt inform�ci�t. 11. 1998. november 2-�n a Fv�rosi B�r�s�g elrendelte S. t�rsas�g felsz�mol�s�t. 1999. janu�r 7-�n S. t�rsas�g beolvadt C. t�rsas�gba. 12. 2001. janu�r 8-�n a m�sodfokon elj�r� Legfelsbb B�r�s�g ugyanazon �gysz�m alatt hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot. A Legfelsbb B�r�s�g �szrev�telezte az ad�s beolvad�s�t C. t�rsas�gba, s meg�llap�totta, hogy C. t�rsas�g fizetk�pess�g�nek vizsg�lata n�lk�l nem lehetett volna elrendelni a t�rsas�g felsz�mol�s�t. 13. 2001. m�rcius 13-�n a Fv�rosi B�r�s�g nyilatkozatot k�rt a k�relmeztl arra vonatkoz�an, hogy t�rsas�ga fenn k�v�nja-e tartani k�vetel�s�t. A k�relmez fenntartotta kereset�t. 14. A megism�telt elj�r�sban 2001. �prilis 18-�n a Fv�rosi B�r�s�g hat�sk�r�nek hi�ny�t �llap�totta meg, ez�rt az �gyet �ttette a Zala Megyei B�r�s�ghoz. 15. 2001. okt�ber 8-�n a Fv�rosi B�r�s�g elrendelte C. t�rsas�g felsz�mol�s�t. Ezt k�veten elj�r�si hi�nyoss�gokra hivatkozva a b�r�s�g visszavonta hat�rozat�t. 16. 2002. m�jus 30-�n a Fv�rosi B�r�s�g ism�t elrendelte C. t�rsas�g felsz�mol�s�t, �s felsz�mol�t nevezett ki. A t�rsas�g fellebbezett. 17. 2003. �prilis 1-j�n a m�sodfokon elj�r� Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a fellebbez�st. 2003. szeptember 9-�n a Fv�rosi B�r�s�g elfogadta a felsz�mol� �ltal beny�jtott felsz�mol�si z�r�m�rleget. 18. 2005. �prilis 29-�n a Fv�rosi B�r�s�g egyszers�tett felsz�mol�si elj�r�st rendelt el C. t�rsas�g ellen. A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy az ad�s vagyona nem elegend a felsz�mol�si elj�r�s k�lts�geinek, valamint a k�relmez ig�ny�nek kiel�g�t�s�re. HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 19. 2005. m�jus 28-i hat�rozat�val a Fv�rosi B�r�s�g megszntnek nyilv�n�totta C. t�rsas�got, amelyet azut�n 2005. j�lius 18-�n t�r�ltek a c�gnyilv�ntart�sb�l is. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 20. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 21. A Korm�ny vitatta a panaszt. A Korm�ny �gy �rvelt, hogy a felsz�mol�si elj�r�s val�j�ban k�t k�l�n elj�r�sb�l tevd�tt �ssze, az egyik S. t�rsas�g, a m�sik pedig C. t�rsas�g ellen folyt. Mindk�t elj�r�s mintegy h�rom �vig tartott, s mivel nem mer�lt fel a b�r�s�gok terh�re r�hat� inakt�v idszak, egyik elj�r�s tartama sem l�pte t�l az �sszer idt. 22. A B�r�s�g ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy C. t�rsas�g S. t�rsas�g jogut�d�v� v�lt, ennek k�vetkezt�ben C. t�rsas�g k�telezetts�g�v� v�lt S. t�rsas�g ad�ss�g�nak a kifizet�se. Tov�bb� azt is meg kell jegyezni, hogy a hazai b�r�s�gok egy elj�r�sk�nt kezelt�k a felsz�mol�si elj�r�st, s a B�r�s�g nem l�t okot arra, hogy e v�leked�stl elt�rjen. 23. Ilyen m�don a figyelembe veend idszak 1996. augusztus 24-�n kezdd�tt �s 2005. m�jus 28-�n z�rult le. �gy k�t b�r�s�gi szinten nyolc �vig �s kilenc h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g 24. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. �rdem 25. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 26. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 27. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NYHEZ FZ�TT ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYV 1. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 28. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a sz�ban forg� elj�r�s hossza megfosztotta t tulajdon�nak �lvezet�tl. A k�relmez az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�re hivatkozott, amely kimondja: "Minden term�szetes vagy jogi szem�lynek joga van javai tiszteletben tart�s�hoz. Senkit sem lehet tulajdon�t�l megfosztani, kiv�ve, ha ez k�z�rdekbl �s a t�rv�nyben meghat�rozott felt�telek, valamint a nemzetk�zi jog �ltal�nos elvei szerint t�rt�nik. Az elz bekezd�sben foglaltak nem korl�tozz�k az �llamok jog�t olyan t�rv�nyek alkalmaz�s�ban, melyeket sz�ks�gesnek �t�lnek ahhoz, hogy a javaknak a k�z �rdek�ben t�rt�n haszn�lat�t szab�lyozhass�k, illetleg az ad�k, m�s k�zterhek vagy b�rs�gok megfizet�s�t biztos�ts�k." 29. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ez a panasz az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n elterjesztett, a B�r�s�g �ltal m�r megvizsg�lt panasszal kapcsolatos, �gy elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n hozott d�nt�sre figyelemmel azonban (fenti, 27. bek.) a B�r�s�g �gy v�li: nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�t megs�rtett�k-e (ld. Zangh� v. Italy, 1991. febru�r 19-i �t�let, Series A no. 194-C, 47. o., 23. �). HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 30. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 31. A k�relmez 639 114 eur� vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 32. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 33. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban 6000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 34. A k�relmez 4300 sv�jci frankot1 k�vetelt a hazai b�r�s�gok, s tov�bbi 6400 eur�t k�rt a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 35. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 36. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez k�lts�gt�r�t�s ir�nti ig�ny�t semmilyen dokumentummal nem t�masztotta al�, ez�rt az ig�nyt el kell utas�tani. C. K�sedelmi kamat 37. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. Megk�zel�tleg 2600 eur� HILTI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny Els kieg�sz�t jegyzk�nyv�nek 1. Cikke alapj�n elterjesztett panaszt nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni; 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 6000 (hatezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 9-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. J.P. COSTA Eln�k F. ELENS-PASSOS Hivatalvezet-helyettes

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 15.07.2026. · Źródło