25848/06

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �GY (25848/06. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2009. �prilis 21. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Tam�si �s m�sok kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2009. m�rcius 31-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (25848/06. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n n�gy magyar �llampolg�r � Tam�si Lajos �s Tam�si Lajosn�, valamint K�rolyi Vilmos �s K�rolyi Vilmosn� (,,a k�relmezk") � 2006. j�nius 5-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezket R�th M., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. A k�relmezk azt �ll�tott�k, hogy a F�ldhivatal indokolatlanul hossz� ideig tartott fenn �gy�kben egy bizonytalan jogi helyzetet. Azt is elterjesztett�k, hogy az ezzel kapcsolatos b�r�s�gi elj�r�s nem volt tisztess�ges. 4. A k�relmezk �s a Korm�ny is �szrev�teleket terjesztettek el az �gy �rdem�rl (59. szab�ly 1. bekezd�s). A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 5. A k�relmezk � megnevez�s�k sorrendj�ben � 1935-ben, 1936-ban, 1949-ben, illetve 1949-ben sz�lettek �s Budapesten �lnek. 6. A k�relmezk � k�t h�zasp�r � 1996-ban lak�s ad�sv�teli szerzd�st k�t�ttek. Az elad�i poz�ci�ban l�v egyik k�relmez nem tulajdonosk�nt, hanem csak sz�ljegyes tulajdonosk�nt volt bejegyezve az ingatlan- TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET nyilv�ntart�sba. Tov�bb�, jogeldje (,,a Jogeld") is ugyanebben a helyzetben volt, s az a szem�ly volt tulajdonosk�nt (,,a Tulajdonos") bejegyezve, aki 1993-ban eladta a lak�st a Jogeldnek. Mivel 2000-ben a Jogeld nem tudta megszerezni a Tulajdonos hozz�j�rul�s�t saj�t tulajdonjog�nak bejegyeztet�s�hez, a Ker�leti F�ldhivatal az azt k�vet tulajdonjog-�truh�z�sok tekintet�ben sem a Jogeld, sem a k�relmezk tulajdonbejegyz�s ir�nti k�relm�t nem teljes�tette. 7. A k�relmezk a Fv�rosi F�ldhivatalhoz fellebbeztek. Azt panaszolt�k, hogy ha �rtes�tett�k volna ket a Jogelddel �s a Tulajdonossal kapcsolatos elj�r�sr�l, akkor k maguk beszerezhett�k volna a sz�ks�ges hozz�j�rul�st, lehetv� t�ve a tulajdonjog-�truh�z�sok bejegyz�s�t. 8. B�r a hi�nyz� hozz�j�rul�st idk�zben beszerezt�k �s beny�jtott�k, a F�ldhivatal elutas�totta a k�relmezk fellebbez�s�t. 2005. december 9-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmezk b�r�s�gi fel�lvizsg�lat ir�nti k�relm�t. A Fv�rosi B�r�s�g a Legfelsbb B�r�s�g ir�nyad� �t�leteire hivatkozott, amelyek sz�vege csak az alperes F�ldhivatal (amely a kor�bbi elj�r�sokban is alperes volt) sz�m�ra volt hozz�f�rhet, a k�relmezk sz�m�ra nem. �sszegezve, a k�relmezk tulajdonjoga ebben a szakaszban nem ker�lt bejegyz�sre. 9. A k�relmezk fel�lvizsg�lati k�relme nyom�n 2006. m�jus 9-�n a Legfelsbb B�r�s�g az �gy �rdemi fel�lvizsg�lat�t rendelte el. 10. 2006. november 15-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa elutas�totta a k�relmet. Ezt a hat�rozatot 2006. december 11-�n k�zbes�tett�k a k�relmezk �gyv�dje sz�m�ra 11. A k�relmezk ezt k�veten az 1997. �vi CXLI. t�rv�ny 86-88. � (rendezetlen tulajdoni �ll�s� ingatlanokkal kapcsolatos elj�r�s) alapj�n k�rt�k a sz�ban forg� ingatlan helyzet�nek rendez�s�t az ingatlannyilv�ntart�sban. 12. A k�relmezk k�relm�nek helyt adva a tulajdonjog-�truh�z�s v�g�l 2008. j�nius 13-�n bejegyz�sre ker�lt. A JOG 13. A k�relmezk az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se �s az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n panaszolt�k, hogy a F�ldhivatal 1993-t�l 2000-ig egy bizonytalan jogi helyzetet tartott fenn az�ltal, hogy nem megfelelen dolgozta fel a tulajdonjog-�truh�z�sokat tan�s�t� sz�ljegyeket. K�vetkez�sk�ppen a tulajdon v�delm�hez fzd jogukat annyiban megs�rtett�k, hogy a tulajdonjog-�truh�z�s bejegyz�se ir�nti eredeti k�relm�ket elutas�tott�k, s az 1996-ban eszk�z�lt tulajdonjog�truh�z�s rendez�s�re csak 2008-ban ker�lt sor. 14. A Korm�ny vitatta az �ll�t�st. 15. Az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g tisztess�gesen ... t�rgyalja �l ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 16. Az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�nek relev�ns r�sze kimondja: ,,Minden term�szetes vagy jogi szem�lynek joga van javai tiszteletben tart�s�hoz. Senkit sem lehet tulajdon�t�l megfosztani, kiv�ve, ha ez k�z�rdekbl �s a t�rv�nyben meghat�rozott felt�telek, valamint a nemzetk�zi jog �ltal�nos elvei szerint t�rt�nik..." 17. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmet olyannak kell tekinteni, mint ami alapveten az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se szerinti ,,�sszer idn bel�li t�rgyal�s"-ra alapoz�dik, k�l�n�sen annak a t�nynek a f�ny�ben, hogy a k�relmezk tulajdonjog-�truh�z�sa v�g�l bejegyz�sre ker�lt, b�r jelents k�sedelemmel. 18. A figyelembe veend idszak 1996-ban kezdd�tt �s 2008-ban z�rult le. Ilyen m�don k�t k�zigazgat�si �s k�t b�r�s�gi szinten megk�zel�tleg tizenk�t �vig tartott. Ez�rt a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. 19. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. Ez�rt a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. 20. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a B�r�s�g �gy v�li, hogy b�r az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n elterjesztett panasz is elfogadhat�, nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy azt a rendelkez�st is megs�rtett�k-e az �gyben (ld. Zangh� v. Italy, 19 February 1991, � 23, Series A no. 194-C). 21. A k�relmezk az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se �s a 13. Cikk alapj�n az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t is panaszolt�k. A Korm�ny vitatta a panaszt. 22. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy b�r az eredeti k�zigazgat�si perben a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmezk kereset�t, tulajdonjog�truh�z�s bejegyz�se ir�nti k�relm�knek a hat�s�gok v�g�l helyt adtak. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy ebben az �sszef�gg�sben a k�relmezk nem �ll�thatj�k magukr�l, hogy Egyezm�nyben v�dett jogaik megs�rt�s�nek �ldozatai. Ez�rt ez a panasz a 35. Cikk 3. bekezd�se szerinti �rtelemben ratione personae �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny rendelkez�seivel, �s azt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 23. Az Egyezm�ny 41. Cikke alapj�n a k�relmezk fejenk�nt egy milli� forint1 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�veteltek. 24. A Korm�ny elfogadta az ig�nyt. 25. Ez�rt a B�r�s�g a teljes k�rt �sszeg eur�ban kifejezett �sszeg�t, azaz 3850 eur�t �t�l meg fejenk�nt mindegyik k�relmez sz�m�ra. 26. A B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben a k�relmezk egy�ttesen 1600 eur�t plusz 20% �F�-t k�veteltek �gyv�di munkad�j megt�r�t�s�re � amely 100 eur� plusz �FA �rad�j mellett v�gzett 16 �r�nyi jogi munk�nak felel meg �, s tov�bbi 300 eur�t k�rtek k�l�nb�z adminisztr�ci�s k�lts�gek megt�r�t�s�re. 27. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 28. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g a teljes k�rt �sszeg meg�t�l�s�t tartja �sszernek. 29. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s hossz�val �s a k�relmezk tulajdon v�delm�hez fzd jog�ba t�rt�nt �ll�t�lagos beavatkoz�ssal kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja, hogy az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n elterjesztett panasz �rdem�t nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni; 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik 3850 eur� (EUR) TAM�SI �S M�SOK kontra MAGYARORSZ�G �T�LET (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben a k�relmezk sz�m�ra fejenk�nt 3850 (h�romezer nyolcsz�z�tven) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben a k�relmezk sz�m�ra egy�ttesen 1900 (ezerkilencsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. �prilis 21-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes Fran�oise Tulkens Eln�k