26242/04

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �GY (26242/04. sz. k�relem) STRASBOURG 2007. okt�ber 9. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Czmark� kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, R. T�RMEN, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, b�r�k �s F. ELENS-PASSOS, Hivatalvezet-helyettes 2007. szeptember 18-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (26242/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Czmark� Gyula (a "k�relmez") 2004. szeptember 28-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2007. janu�r 30-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1939-ben sz�letett �s V�con �l. 5. A felek elterjeszt�sei alapj�n az �gy t�nyei a k�vetkezk�ppen �sszegezhetk. CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A. Munka�gyi jogvita 6. 1997. j�lius 17-�n a V�ci Eg�szs�g�gyi Szakk�z�piskola megsz�ntette a k�relmez alkalmaz�s�t. A k�relmez pert ind�tott a hat�rozat ellen a Fv�rosi Munka�gyi B�r�s�g eltt. 2001. febru�r 7-�n a Munka�gyi B�r�s�g elutas�totta a keresetet. A k�relmez fellebbezett. 7. 2001. szeptember 14-�n a Fv�rosi B�r�s�g helyben hagyta az elsfok� hat�rozatot. A k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet ny�jtott be a Legfelsbb B�r�s�ghoz. 2003. janu�r 29-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa jogersen elutas�totta a k�relmez kereset�t. A k�relmez sikertelen per�j�t�si k�relmet terjesztett el. B. Polg�ri per egy feh�rorosz tisztvisel ellen 8. 1999 december�ben a k�relmezt � aki orvosi mszereket sz�ll�tott teheraut�j�n � meg�ll�tott�k a feh�rorosz hat�ron. Mialatt a k�relmez a sz�ks�ges dokumentumok kit�lt�s�vel foglalkozott, teheraut�j�t kirabolt�k. A feh�rorosz hat�s�gok, �ll�t�lag az �gy felder�t�se c�lj�b�l, megk�zel�tleg k�t h�tre rizetbe vett�k a k�relmezt, aki ezt k�veten visszat�rhetett Magyarorsz�gra. 9. 2001. szeptember 23-�n a k�relmez polg�ri pert ind�tott a V�ci V�rosi B�r�s�g eltt az eml�tett esem�nyek egyik r�sztvevje, egy feh�rorosz tisztvisel ellen. 10. 2003. febru�r 6-�n a V�rosi B�r�s�g arr�l t�j�koztatta a k�relmezt, hogy keresete k�rt�r�t�si keresetk�nt ker�lt bejegyz�sre. Mivel az �gyirat idk�zben elveszett, a B�r�s�g egyes dokumentumok ism�telt beny�jt�s�ra h�vta fel a k�relmezt. 11. 2003. �prilis 4-�n a k�relmez ism�telten beny�jtotta kereset�t. 12. 2003. �prilis 20-�n a V�rosi B�r�s�g j�vedelmi viszonyainak igazol�s�ra h�vta fel a k�relmezt annak �rdek�ben, hogy a b�r�s�g hat�rozhasson k�lts�gmentess�g ir�nti k�relm�rl. 2003. m�jus 20-�n a k�relmez beny�jtotta a sz�ks�ges dokumentumokat. 13. Az elj�r�s jelenleg is folyamatban van a V�rosi B�r�s�g eltt. C. Polg�ri per egy l�git�rsas�g ellen 14. 1993-ban a k�relmez br�ndje elveszett egy kanadai rep�l�t sor�n. A k�relmez sikertelen�l k�rte k�r�nak megt�r�t�s�t a l�git�rsas�gt�l. 15. 2001. szeptember 23-�n a k�relmez k�rt�r�t�si pert ind�tott a t�rsas�g ellen. 2003. febru�r 6-�n a V�ci V�rosi B�r�s�g az �gyirat elvesz�s�rl t�j�koztatta a k�relmezt, s egyes dokumentumok ism�telt beny�jt�s�ra h�vta fel. 16. A per jelenleg is folyamatban van a V�rosi B�r�s�g eltt. CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 17. A k�relmez panaszolta, hogy a fenti "B" �s "C" fejezetben ismertetett elj�r�s (8-16. bekezd�s) hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 18. A Korm�ny vitatta a panaszt. 19. Ezen elj�r�sok tekintet�ben a figyelembe veend idszak 2001. szeptember 23-�n kezdd�tt. A felek �ltal elterjesztett inform�ci�k �s az �gyiratban rendelkez�sre �ll� dokumentumok szerint a k�t elj�r�s m�g nem �rt v�get. Ilyen m�don a k�t elj�r�s egy b�r�s�gi szinten hat �ve tart. A. Elfogadhat�s�g 20. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 21. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 22. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 23. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NYHEZ FZ�TT ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYV 1. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 24. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a fenti "C" fejezetben ismertetett elj�r�s (14-16. bekezd�s) megs�rtette az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�ben v�dett, a javak tiszteletben tart�s�hoz fzd jog�t. 25. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ez a panasz az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n elterjesztett, a B�r�s�g �ltal m�r megvizsg�lt panasszal kapcsolatos, ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. 26. Ugyanakkor, a 6. cikk 1. bekezd�se alapj�n hozott d�nt�sre figyelemmel a B�r�s�g �gy v�li: nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy megs�rtett�k-e az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikk�t (ld. Zangh� v. Italy, judgment, 19. February 1991, Series A no. 194-C, p. 47., 23.�). III. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 27. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n az "A" fejezetben ismertetett elj�r�s (6-7. bekezd�s) kimenetel�t, tisztess�gtelen volt�t �s elh�z�d�s�t is panaszolta. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa 2003. janu�r 29-�n hozta meg jogers hat�rozat�t. A k�relmez azonban csak 2004. m�jus 1-j�n, vagyis a hat h�napos hat�ridn t�l terjesztette el k�relm�t (v.�. Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. bekezd�se). 28. A B�r�s�g tov�bb� �szrev�telezi, hogy a "B" �s "C" fejezetben ismertetett elj�r�sokkal kapcsolatban a k�relmez a 13. Cikk alapj�n is panaszt terjesztett el. A k�relmez azonban csak azt panaszolta, hogy az elj�r�s hossza s�rtette a sz�m�ra biztos�tott, hat�kony jogorvoslathoz val� jogot, nem pedig azt, hogy nem �llt rendelkez�s�re hazai jogorvoslat az elj�r�s felgyors�t�sa �rdek�ben. Mivel a k�relmez nem hivatkozott olyan anyagi jogi rendelkez�st tartalmaz� Egyezm�nyes Cikkre, amelyet a 13. Cikk alapj�n tett panasszal egy�tt kellene megvizsg�lni, az �gy ezen aspektusa ratione materiae �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny rendelkez�seivel (v.�. 35. Cikk 3. �s 4. bekezd�s). 29. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez az Egyezm�ny 5. �s 6. Cikke alapj�n feh�roroszorsz�gi rizetbe v�tel�nek t�rv�nytelen volt�t is panaszolta. Ebben az �sszef�gg�sben az Egyezm�ny 14. Cikk�re �s a Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikk�re hivatkozott, e panaszokat CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET azonban nem val�sz�ns�tette, �s nem fejtette ki. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a Feh�rorosz K�zt�rsas�g nem Szerzd Fele az Egyezm�nynek; ez�rt e panaszok ratione personae �sszeegyeztethetetlenek az Egyezm�ny rendelkez�seivel (v.�. 35. Cikk 3. �s 4. bekezd�s) 30. Ebbl k�vetkezik, hogy e panaszokat is elfogadhatatlannak kell nyilv�n�tani az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1., 3. �s 4. bekezd�se alapj�n. IV AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 31. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 32. A k�relmez 22082 amerikai doll�r1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 33. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 34. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. M�lt�nyoss�gi alapon azonban 7000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 35. A k�relmez tov�bbi 4000 eur�t k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 36. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 37. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez k�lts�gt�r�t�s ir�nti ig�ny�t semmilyen dokumentummal nem t�masztotta al�, ez�rt az ig�nyt el kell utas�tani. Megk�zel�tleg 16172 eur� CZMARK� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 38. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. A "B" �s "C" fejezet alapj�n elterjesztett, az elj�r�sok t�lzott hossz�val, tov�bb� a "C" fejezet alapj�n elterjesztett, a tulajdonjog �ll�t�lagos megs�rt�s�vel kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja ; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny Els kieg�sz�t jegyzk�nyv�nek 1. Cikke alapj�n elterjesztett panaszt nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni; 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 7000 (h�tezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 9-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. J.P. COSTA Eln�k F. ELENS-PASSOS Hivatalvezet-helyettes