26859/05

WyrokETPCz2009-10-20ECLI:CE:ECHR:2009:1020JUD002685905

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego trwającego jedenaście lat naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał, powołując się na swoje ugruntowane orzecznictwo dotyczące wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji, stwierdził, że postępowanie krajowe, które trwało jedenaście lat na dwóch instancjach, było nadmiernie długie. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby taką długość postępowania. W związku z tym Trybunał uznał, że wymóg rozsądnego terminu nie został spełniony, co doprowadziło do naruszenia Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżąca spółka, Karaván City Bt., była stroną pozwaną w sprawie o odszkodowanie, która rozpoczęła się 10 marca 1994 roku przed Pesti Központi Kerületi Bíróság. Po licznych rozprawach i opiniach biegłych, sąd pierwszej instancji oddalił powództwo 13 lutego 2003 roku. Fővárosi Bíróság utrzymał to orzeczenie w mocy 26 stycznia 2005 roku, a decyzja została doręczona 10 marca 2005 roku. Całe postępowanie trwało jedenaście lat.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącej spółki 9600 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1240 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   KARAVÁN CITY BT. kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (26859/05. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2009. október 20.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   KARAVÁN CITY BT. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Karaván City Bt. kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   Françoise Tulkens, Elnök,   Vladimiro Zagrebelsky,   Danutė Jočienė,   Dragoljub Popović,   Sajó András,   Nona Tsotsoria,   Kristina Pardalos, bírák   és Sally Dollé, Hivatalvezető   2009. szeptember 29-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem   (26859/05. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok   védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy   magyar gazdasági társaság, a Karaván City Bt. („a kérelmező”) 2005. július   22-én terjesztett a Bíróság elé.   2. A kérelmezőt Petruska E., Budapesten praktizáló ügyvéd képviselte. A   Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő képviselte az   Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.   3. 2009. március 24-én a Második Szekció Elnöke úgy határozott, hogy   közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem   érdeme és elfogadhatósága együttesen kerül megvizsgálásra (29. Cikk 3.   bekezdés).   A TÉNYEK   AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI   4. A kérelmező a magyar jog alapján bejegyzett, budapesti székhelyű   betéti társaság.   5. 1994. március 10-én egy gazdasági társaság kártérítési pert indított a   kérelmező ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Számos tárgyalást   követően és több szakvélemény beszerzése után a bíróság 2003. február 13-   án elutasította a keresetet. 2005. január 26-án a Fővárosi Bíróság helyben   hagyta az elsőfokú határozatot. A határozatot 2005. március 10-én   kézbesítették.   KARAVÁN CITY BT. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   6. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen   volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében foglalt “ésszerű idő”   követelményével. A Kormány vitatta a panaszt.   7. A Bíróság észrevételezi, hogy a figyelembe veendő időszak két   bírósági szinten tizenegy évig tartott. Az eljárás ezen hosszára figyelemmel   a panaszt elfogadhatónak kell nyilvánítani.   8. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43,   ECHR 2000-VII). A benyújtott anyagokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,   hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,   amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés   levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogára figyelemmel a Bíróság   megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az   “ésszerű idő” követelményének. Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1.   bekezdését megsértették.   9. Az Egyezmény 41. Cikkére hivatkozva a kérelmező 9600 euró nem   vagyoni kártérítést követelt. A Kormány vitatta az igényt. A Bíróság úgy   véli, hogy a teljes kért összeget meg kell ítélni.   10. A kérelmező további 1500 eurót követelt a Bíróság előtti jogi   képviselet (az összeg 14,5 órányi jogi munkának felel meg) költségeinek,   valamint 240 eurót kért számlákkal alátámasztott vegyes adminisztratív és   fordítási költségek megtérítésére. A Kormány nem nyilvánított véleményt a   kérdésről. A Bíróság esetjoga szerint a kérelmező annyiban jogosult a   költségek és kiadások megtéríttetésére, amennyiben bizonyítja, hogy azok   ténylegesen és szükségszerűen merültek fel, és összegüket tekintve   ésszerűek. A jelen ügyben, a birtokában lévő dokumentumokra és a fenti   kritériumokra figyelemmel, a Bíróság 1240 euró megítélését tartja   ésszerűnek ilyen címen.   11. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,   amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   KARAVÁN CITY BT. kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.   bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára   (i) nem vagyoni kár tekintetében 9600 (kilencezer hatszáz) eurót,   továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét;   (ii) költségek és kiadások tekintetében 1240 (ezerkétszáznegyven)   eurót, továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét   kell kifizetnie nemzeti valutában, a teljesítéskori átváltási árfolyam   alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű   kamatot kell fizetni a fenti összeg után.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2009. október 20-án, a   Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   Sally Dollé   Hivatalvezető   Françoise Tulkens   Elnök

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło