26958/05
WyrokETPCz2009-09-29ECLI:CE:ECHR:2009:0929JUD002695805
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy brak publicznej rozprawy i osobistej obecności skarżącego lub jego obrońcy przed sądem apelacyjnym, który rozpatrywał kwestię winy i wymiaru kary w sprawie karnej, naruszył prawo do rzetelnego procesu z art. 6 ust. 1 w związku z art. 6 ust. 3 lit. c Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że ustna i publiczna rozprawa jest podstawową zasadą chronioną przez art. 6 ust. 1 Konwencji, szczególnie w kontekście spraw karnych, gdzie osobiste przesłuchanie oskarżonego powinno być regułą. Odstępstwa od tej zasady muszą być wyjątkowe i interpretowane ściśle. W niniejszej sprawie zarzuty (ciężkie uszkodzenie ciała) należały do rdzenia prawa karnego, a stawką była kara pozbawienia wolności (4 lata), co wiązało się ze znacznym piętnem. Ponieważ skarżący wnosił o uniewinnienie, kwestia jego wiarygodności była istotna, co wymagało jego bezpośredniego przesłuchania. Sąd apelacyjny dokonał pełnego przeglądu sprawy i musiał ponownie ocenić kwestię winy skarżącego, co wykluczało zastosowanie wyjątków od zasady publicznej rozprawy.Stan faktyczny
Skarżący, Kiss Sndor Lajos, został skazany w dwóch postępowaniach karnych na Węgrzech. W drugim postępowaniu, w lutym 2004 roku, sąd pierwszej instancji skazał go na cztery lata pozbawienia wolności za ciężkie uszkodzenie ciała. Skarżący odwołał się, wnosząc o uniewinnienie. Sąd apelacyjny, Fvrosi Brsg, rozpatrzył apelację w zamkniętej sesji 1 lutego 2005 roku, bez obecności skarżącego ani jego obrońcy, i utrzymał w mocy wyrok skazujący.Rozstrzygnięcie
Uznaje skargę dotyczącą drugiego postępowania karnego za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną; Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji w związku z art. 6 ust. 3 lit. c; Zasądza na rzecz skarżącego 1500 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1000 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki; Odrzuca pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �GY (26958/05. sz. k�relem)
�T�LET STRASBOURG 2009. szeptember 29. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Kiss S�ndor Lajos kontra Magyarorsz�g �gyben, az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2009. szeptember 8-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (26958/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Kiss S�ndor Lajos (,,a k�relmez") 2005. j�lius 15-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Fazekas T., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. A k�relmez azt �ll�totta, hogy a fellebbviteli b�r�s�g az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. �s 3. bekezd�s�t megs�rtve an�lk�l hagyta helyben el�t�l �t�let�t, hogy vagy az �gyv�dje jelen lehetett volna az �l�sen.
4. 2008. �prilis 10-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�tt vizsg�lja meg a B�r�s�g.
A T�NYEK
I. AZ �GY K�R�LM�NYEI 5. A k�relmez 1976-ban sz�letett �s V�con �l. A. Az �gy k�r�lm�nyei 1. Az els b�ntetelj�r�s
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
6. 2002 janu�rj�ban a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g zsarol�s �s kifoszt�s k�s�rlet�ben bn�snek tal�lta a visszaes elk�vet k�relmezt, �s nyolc �v szabads�gveszt�sre �t�lte. Fellebbez�s nyom�n a Fv�rosi B�r�s�g 2003. m�jus 15-�n �nb�r�skod�sra, s�lyos testi s�rt�s k�s�rlet�re �s szem�lyi szabads�g megs�rt�s�re mins�tette �t a cselekm�nyeket, de b�ntet�s�t �t �v szabads�gveszt�sre cs�kkentette.
2. A m�sodik b�ntetelj�r�s
7. 2003 febru�rj�ban a k�relmezt s�lyos testi s�rt�s elk�vet�s�vel gyan�s�tott�k meg. Az ezt k�vet elj�r�sban b�r�s�g �ltal kirendelt v�d�gyv�d ny�jtott jogseg�lyt a k�relmeznek.
8. H�rom t�rgyal�st k�veten a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g 2004. febru�r 26-�n bn�snek tal�lta a k�relmezt az ellene felhozott v�dpontokban. A B�r�s�g enyh�t k�r�lm�nyk�nt vette figyelembe az elj�r�s elh�z�d�s�t, �s n�gy �v szabads�gveszt�sre �t�lte a k�relmezt. A Ker�leti B�r�s�g okirati bizony�t�kokra, igazs�g�gyi orvosszak�rti v�lem�nyre, sz�mos tan�vallom�sra, tov�bb� a k�relmez vallom�s�ra t�maszkodott.
9. A k�relmez fellebbezett, felment�s�t k�rve azon az alapon, hogy az �t�let megalapozatlan volt. A Fv�rosi B�r�s�g arr�l t�j�koztatta a k�relmez �gyv�dj�t, hogy a fellebbez�si k�relmet z�rt �l�sen b�r�lja el. V�lasz�ban az �gyv�d r�szletesen elterjesztette �rveit, s nyilv�nos t�rgyal�s tart�s�t k�rte. Azt �ll�totta, hogy a teljes t�ny�ll�s meg�llap�t�s�hoz a b�r�s�gnak tov�bbi tan�kat kell meghallgatnia.
10. 2005. febru�r 1-j�n a Fv�rosi B�r�s�g z�rt �l�sen tan�cskozott, s helyben hagyta a k�relmez el�t�l�s�t. A k�relmez, �gyv�dje, �s a v�d k�pviselje nem volt jelen. A Fv�rosi B�r�s�g az elj�r�s eg�sz�t fel�lvizsg�lta, �s meg�llap�totta annak t�rv�nyes volt�t. Tov�bb� meg�llap�totta, hogy az �j b�ntetelj�r�sr�l sz�l� 351. � (2) bekezd�se alapj�n az elsfok� b�r�s�g �ltal meg�llap�tott t�ny�ll�s nem volt megalapozatlan, ilyen m�don tov�bbi bizony�t�s felv�tele n�lk�l is alkalmas volt fellebbviteli fel�lvizsg�latra. E megfontol�s jogos�totta fel a b�r�s�got arra, hogy a b�ntetelj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny 360. � (1) bekezd�se alapj�n a v�delem �s a v�d t�voll�t�ben, tan�cs�l�sen hozza meg hat�rozat�t.
B. Relev�ns hazai jog 11. Az [�j] b�ntetelj�r�sr�l sz�l� 1998. �vi XIX. t�rv�ny relev�ns r�sze kimondja:
346. �
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
,,...(3) Fellebbez�snek jogi �s t�nybeli okb�l van helye."
351. �
,,(1) A m�sodfok� b�r�s�g a hat�rozat�t az elsfok� b�r�s�g �ltal meg�llap�tott t�ny�ll�sra alap�tja, kiv�ve, ha az elsfok� b�r�s�g �t�lete megalapozatlan ...
(2) Az elsfok� b�r�s�g �t�lete megalapozatlan, ha
a) a t�ny�ll�s nincs felder�tve,
b) az elsfok� b�r�s�g nem �llap�tott meg t�ny�ll�st, vagy a t�ny�ll�st hi�nyosan �llap�totta meg,
c) a meg�llap�tott t�ny�ll�s ellent�tes az iratok tartalm�val,
d) az elsfok� b�r�s�g a meg�llap�tott t�nyekbl tov�bbi t�nyre helytelen�l k�vetkeztetett."
353. �
,,...(2) Az elsfok� b�r�s�g �t�lete megalapozatlans�g�nak kik�sz�b�l�se v�gett bizony�t�snak akkor van helye, ha a meg�llap�tott t�ny�ll�s nincs felder�tve vagy hi�nyos. A bizony�t�s felv�tel�re ... t�rgyal�st kell kitzni."
360. � (2005. m�jus 26-ig hat�lyos sz�veg1)
,,(1) A tan�cs eln�ke az �gy �rkez�s�tl sz�m�tott harminc napon bel�li hat�rnapra a fellebbez�s elb�r�l�s�ra tan�cs�l�st, nyilv�nos �l�st vagy t�rgyal�st tz ki..."
361. �
,,(1) A m�sodfok� b�r�s�g nyilv�nos �l�st tart, ha a megalapozatlans�g eset�n a hi�nytalan, illetleg a helyes t�ny�ll�s az iratok tartalma vagy t�nybeli k�vetkeztet�s �tj�n meg�llap�that�, illetleg ha az �gyben a b�ntet�skiszab�si k�r�lm�nyek tov�bbi tiszt�z�sa �rdek�ben a v�dlott meghallgat�sa sz�ks�ges.
(2) A m�sodfok� b�r�s�g azt, akinek a meghallgat�s�t sz�ks�gesnek tartja, nyilv�nos �l�sre id�zi ..."
362. �
,,(1) A m�sodfok� b�r�s�g a nyilv�nos �l�srl �rtes�ti az �gy�szt, tov�bb� - ha az id�z�s�kre nem ker�lt sor - a v�dlottat, a v�dt ..."
363. �
,,(2) Bizony�t�s felv�tel�re ... t�rgyal�st kell kitzni." Ezen idpontban az Alkotm�nyb�r�s�g alkotm�nyelleness�g miatt megsemmis�tette a rendelkez�st.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
405. �
,,(1) Fel�lvizsg�latnak a b�r�s�g jogers �gyd�nt hat�rozata ellen akkor van helye, ha ...
c) a b�r�s�g hat�rozat�nak meghozatal�ra a 373. � (1) bekezd�s�nek II-IV. pontj�ban meghat�rozott elj�r�si szab�lys�rt�ssel ker�lt sor."
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. �S 3.(c) BEKEZD�SEINEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE (NYILV�NOS T�RGYAL�S HI�NYA)
12. A k�relmez panaszolta, hogy a m�sodik b�ntetelj�r�sban a fellebbviteli b�r�s�g az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. �s 3. bekezd�seiben sz�m�ra biztos�tott, v�delemhez fzd jogokat megs�rtve z�rt �l�sen, a k�relmez, illetve �gyv�dj�nek jelenl�te n�lk�l hagyta helyben el�t�l�s�t. A 6. Cikk 1. �s 3. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
1. Mindenkinek joga van arra, hogy �gy�t ... b�r�s�g tisztess�gesen nyilv�nosan ... t�rgyalja, �s hozzon hat�rozatot ... az ellene felhozott b�ntetjogi v�dak megalapozotts�g�t illeten...
3. Minden bncselekm�nnyel gyan�s�tott szem�lynek joga van, legal�bb arra, hogy ...
c) szem�lyesen, vagy az �ltala v�lasztott v�d seg�ts�g�vel v�dekezhess�k, �s ha nem �llnak rendelkez�s�re eszk�z�k v�d d�jaz�s�ra, amennyiben az igazs�gszolg�ltat�s �rdekei ezt k�vetelik meg, hivatalb�l �s ingyenesen rendeljenek ki sz�m�ra �gyv�det;
d) k�rd�seket int�zzen, vagy int�ztessen a v�d tan�ihoz, �s kieszk�z�lhesse a ment tan�k megid�z�s�t �s kihallgat�s�t ugyanolyan felt�telek mellett, mint ahogy a v�d tan�it megid�zik, illetve kihallgatj�k;..."
13. A Korm�ny vitatta az �ll�t�st.
A. Elfogadhat�s�g
14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
B. �rdem
15. A k�relmez hangs�lyozta, hogy tisztess�ges elj�r�shoz val� jog�t csorb�totta az a t�ny, hogy a m�sodfok� b�r�s�g z�rt �l�sen hagyta helyben el�t�l�s�t.
18. A Korm�ny fenntartotta, hogy a m�sodfok� elj�r�s lefolytat�s�ra a b�ntetelj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg�nek megfelelen ker�lt sor. Ilyen m�don mind a kontradikt�rius elj�r�s, mind a ,,fegyveregyenls�g" elv�t tiszteletben tartott�k az �gyben, mivel a k�relmeznek �s v�d�gyv�dj�nek is lehets�g�ben �llt, hogy az �gy�sz �ltal elterjesztett nyilatkozatokat �s bizony�t�kokat tanulm�nyozza, �s k�rd�seket int�zzen a tan�khoz �s a szak�rtkh�z. Mindent egybevetve a k�relmez nem volt megfosztva semmilyen olyan elj�r�sjogi eszk�ztl, amely a v�d sz�m�ra rendelkez�sre �llt.
17. K�l�n�sen a Constantinescu v. Romania �gyben hozott �t�letre (no. 28871/95, � 55, ECHR 2000-VIII) hivatkozva a Korm�ny hangs�lyozta: az els eld�ntend k�rd�s az, hogy a Fv�rosi B�r�s�gnak jogk�rd�sekrl vagy t�nyk�rd�sekrl kellett-e d�ntenie, azaz teljes k�ren fel�lvizsg�lta-e a k�relmez ellen ind�tott elj�r�st. A fellebbviteli b�r�s�g reformat�rius jogk�re korl�tozott, mivel az elsfok� b�r�s�g �ltal meg�llap�tott t�ny�ll�s alapj�n hozza meg d�nt�s�t, s bizony�t�st csak akkor folytat le, ha az elsfok� �t�let megalapozatlan, s a t�nybeli hi�nyoss�gok kik�sz�b�l�se sz�lesk�r bizony�t�s lefolytat�sa n�lk�l nem lehets�ges. Ha azonban ez sz�ks�gess� v�lik, akkor a m�sodfok� b�r�s�g az elsfok� �t�letet hat�lyon k�v�l helyezi, s az als�bb fok� b�r�s�got �j elj�r�sra �s a t�ny�ll�s kieg�sz�t�s�re, illetve �jabb bizony�t�s felv�tel�re utas�tja.
18. A Korm�ny hangs�lyozta, hogy a jelen �gyben a Fv�rosi B�r�s�g nem tal�lta megalapozatlannak az elsfok� �t�letet, s nem l�tta sz�ks�gesnek bizony�t�s felv�tel�t, vagy a k�relmez szem�lyes meghallgat�s�t. M�s olyan �gyektl elt�ren, amelyekkel a B�r�s�g foglalkozott (v�. Constantinescu v. Romania, op. cit., � 58; Botten v. Norway, judgment of 19 February 1996, Reports of Judgments and Decisions 1996-I, � 50), a k�relmez �gy�ben nem mer�ltek fel olyan k�l�nleges k�r�lm�nyek, amelyek a terhelt fellebbviteli b�r�s�g �ltali meghallgat�s�t sz�ks�gess� tett�k volna. Sem a bncselekm�ny jellege, sem a bizony�t�kok term�szete nem tette felt�tlen�l sz�ks�gess� a k�relmez meghallgat�s�t a m�sodfok� b�r�s�g eltt: szavahihets�ge nem b�rt d�nt jelents�ggel a bizony�t�kok �rt�kel�s�n�l. V�g�l a Korm�ny r�mutatott arra, hogy a fent eml�tett esetektl elt�ren � amelyekben a terheltek bn�ss�g�t els �zben a m�sodfok� b�r�s�g �llap�totta meg � a m�sodfok� b�r�s�g csup�n fel�lvizsg�lta az elsfok� �t�letet, amely m�r el�t�lte a k�relmezt. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem volt sz�ks�g nyilv�nos t�rgyal�s tart�s�ra.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
19. A k�relmez fenntartotta: m�g ha az elj�r�s form�lisan meg is felelt a b�ntetelj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny rendelkez�seinek, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a ,,fegyveregyenls�g" elv�t tiszteletben tartott�k az �gyben. A k�relmez szerint az a t�ny, hogy sem , sem a v�d k�pviselje nem volt jelen a m�sodfok� elj�r�sban, nem tette tisztess�gess� az elj�r�s eg�sz�t, mivel a Fv�rosi B�r�s�gnak jog�ban �llt mind t�ny-, mind jogk�rd�sekrl d�nteni. A k�relmez a B�r�s�g ezzel kapcsolatos esetjog�ra hivatkozott, amely � k�l�n�sen a nyilv�nos t�rgyal�s k�telezetts�g�t illeten � ugyanazon biztos�t�kok alkalmaz�s�t k�veteli meg a fellebbez�si elj�r�s sor�n, mint amelyek az elsfok� elj�r�s sor�n alkalmazand�k.
20. A B�r�s�g mindig is azt tartotta, hogy a sz�beli �s nyilv�nos t�rgyal�s a 6. Cikk 1. bekezd�se alapj�n v�dett, alapvet elv. Ez az elv k�l�n�sen b�ntet kontextusban fontos, ahol els fokon �ltal�ban olyan b�r�s�g sz�ks�ges, amely teljes m�rt�kben eleget tesz a 6. Cikk �ltal t�masztott k�vetelm�nyeknek (ld. Findlay v. the United Kingdom, judgment of 25 February 1997, Reports of Judgments and Decisions 1997-I, � 79), s ahol a k�relmeznek joga van arra, hogy �gy�t ,,meghallgass�k", �s lehets�ge van � t�bbek k�z�tt � arra, hogy saj�t v�delm�re bizony�t�kokat terjesszen el, meghallgassa az ellene felhozott bizony�t�kokat, s k�rd�seket illetve keresztk�rd�seket int�zzen a tan�khoz.
21. A B�r�s�g nem z�rja ki, hogy a b�ntetjogi szf�r�ban lehetnek olyan, rendes b�r�s�g vagy t�rv�nysz�k el� ker�l k�rd�sek, amelyek term�szete nem ig�nyel sz�beli t�rgyal�st. Annak ellen�re, hogy a b�ntetjogi felelss�get meg�llap�t�, b�ntet �s elrettent szankci�kat kiszab� b�ntetelj�r�shoz bizonyos fok� s�lyoss�g tapad, nyilv�nval�an vannak olyan b�ntet �gyek, amelyek nem j�rnak jelents stigm�val (ld. Jussila v. Finland [GC], no. 73053/01, � 43, ECHR 2006-...).
22. A B�r�s�g mindazon�ltal �gy v�li, hogy b�ntetjogi v�dak elb�r�l�sa sor�n a terhelt szem�lyes meghallgat�sa kell, hogy fszab�ly legyen. Az ezen elvtl val� b�rmely elt�r�snek kiv�telesnek kell lennie, �s megszor�t� �rtelmez�s al� kell esnie. A sz�beli t�rgyal�s hi�nya m�sodfokon t�bb b�ntet�gyben jogs�rt�s meg�llap�t�s�hoz vezetett (ld. Ekbatani v. Sweden, 26 May 1988, � 25, Series A no. 134; Helmers v. Sweden, judgment of 29 October 1991, Series A no. 212-A, � 31�32; Kremzow v. Austria, judgment of 21 September 1993, Series A no. 268-B, � 58�59; Botten v. Norway, cited above, � 39; Belziuk v. Poland, judgment of 25 March 1998, Reports 1998-II, � 38-40; Constantinescu, cited above; Sigur��r Arnarsson v. Iceland, no. 44671/98, � 30, 15 July 2003; and Csik�s v. Hungary, no. 37251/04, ECHR 2006-... (kivonatok)).
23. Igaz, a Fejde v. Sweden (judgment of 29 October 1991, Series A no. 212-C, � 33) �gyben nem ker�lt meg�llap�t�sra a k�relmez v�delemhez fzd jogainak a megs�rt�se, holott a fellebbviteli b�r�s�g nem tartott sz�beli t�rgyal�st. A B�r�s�g szerint azonban az az �gy � a k�relmez
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
terh�re r�tt bncselekm�ny csek�ly volt�ra �s a b�ntet�s fellebbez�s folyt�n t�rt�n s�lyosb�t�s�nak tilalm�ra figyelemmel � fszab�ly al�li indokolt kiv�telt jelentett.
24. A B�r�s�g azonban meg van gyzdve arr�l, hogy a jelen k�relem nem esik a Fejde, illetve a Jussila �gyekben lefektetett kiv�telek al�, s hogy arra a m�sodfok� b�r�s�got t�rgyal�s tart�s�ra k�telez fszab�lyt kell alkalmazni. A B�r�s�g nevezetesen az�rt helyezkedik erre az �ll�spontra, mert a k�relmez ellen felhozott v�dak � s�lyos testi s�rt�s - vitathatatlanul a b�ntetjog magv�hoz tartoznak. Tov�bb�, a k�relmez sz�m�ra a t�t szabads�gveszt�s volt, s t�nylegesen is n�gy �v szabads�gveszt�sre �t�lt�k t, ami nyilv�nval�an jelents stigm�val j�rt.
25. Tov�bb�, mivel fellebbez�s�ben a k�relmez felment�s�t k�rte, a B�r�s�g sz�m�ra � a sz�ban forg� bncselekm�nyek term�szet�re figyelemmel � a szavahihets�g fontoss�ga is felmer�l. K�vetkez�sk�ppen azok a megfontol�sok, amelyekre a Fv�rosi B�r�s�g t�maszkodott, alkalmasak voltak a k�relmez szem�lyis�g�vel �s jellem�vel is kapcsolatos k�rd�sek felvet�s�re, ez�rt a k�relmezt k�zvetlen�l meg kellett volna hallgatni (ld. fent hivatkozott Kremzow, � 67). A B�r�s�g azt is megjegyzi, hogy a k�relmez kifejezetten k�rte, hogy a fellebbviteli b�r�s�g nyilv�nos, sz�beli t�rgyal�st tartson.
26. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a Fv�rosi B�r�s�g teljes k�r fel�lvizsg�latot hajtott v�gre, s a k�relmez bn�ss�g�nek k�rd�s�t �jb�l el kellett b�r�lnia. Ebben a vonatkoz�sban irrelev�ns, hogy a teljes fel�lvizsg�lat eredm�nyek�nt a Fv�rosi B�r�s�g ugyanarra a k�vetkeztet�sre jutott, mint az elsfok� b�r�s�g, s az �rdemet illeten v�ltoztat�s n�lk�l helyben hagyta az elsfok� b�r�s�g hat�rozat�t. �sszegezve, a B�r�s�g nincs meggyzdve arr�l, hogy a t�rgyal�st�l val� eltekint�s m�sodfokon �sszhangban �llt a tisztess�ges t�rgyal�s k�vetelm�nyeivel.
27. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek a 6. Cikk 3.(c) bekezd�s�vel egy�tt olvasott 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SEI
28. A k�relmez azt is panaszolta, hogy az els b�ntetelj�r�sban a fellebbviteli b�r�s�g z�rt �l�sen, a k�relmez illetve �gyv�dj�nek t�voll�t�ben hagyta helyben el�t�l�s�t, megs�rtve az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. �s 3. bekezd�s�ben sz�m�ra biztos�tott, v�delemhez fzd jogokat. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ebben az �gyben a jogers �t�let meghozatal�ra 2003. m�jus 15-�n ker�lt sor. A k�relmet azonban csak 2005. j�lius 15-�n, azaz t�bb mint hat h�nappal k�sbb ny�jtott�k be. Ebbl k�vetkezik, hogy a k�relemnek ez az aspektusa a 35. Cikk 1. bekezd�s�ben el�rt hath�napos hat�ridn t�l ker�lt elterjeszt�sre, ez�rt ezt az aspektust az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
29. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
30. A k�relmez 3000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt igazs�gos el�gt�telk�nt.
31. A Korm�ny t�lzottnak tal�lta a k�relmez ig�ny�t. 32. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. Ez�rt m�lt�nyoss�gi alapon 1500 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. A B�r�s�g tov�bb� megjegyzi, hogy ha � a jelenlegi �gyh�z hasonl�an � valamely egy�nt b�r�s�g olyan elj�r�sban �t�l el, amely nem tesz eleget a tisztess�gess�g Egyezm�ny �ltal t�masztott k�vetelm�ny�nek, akkor a k�relemre lefolytatott per�j�t�s vagy fel�lvizsg�lat elvileg megfelel jogorvoslatot jelent a jogs�rt�sre (ld., mutatis mutandis, �calan v. Turkey [GC], no. 46221/99, � 207-210, ECHR 2005-IV).
B. K�lts�gek �s kiad�sok
33. A k�relmez tov�bbi 1000 eur�t k�vetelt a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. R�szletes elsz�mol�st ny�jtott be az �gyv�dje �ltal felsz�m�tott munka�r�kr�l, amely szerint az �gyv�d 100 eur�s �rad�j mellett t�z munka�r�t ford�tott az �gyre (h�rom �ra konzult�ci� az �gyf�llel, egy �ra �gyirat tanulm�nyoz�s, h�rom �ra esetjog tanulm�nyoz�s �s h�rom �ra beadv�nyk�sz�t�s).
34. A Korm�ny t�lzottnak tal�lta a k�relmez ig�ny�t. 35. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez annyiban jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, amennyiben bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a B�r�s�g � a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel � a teljes k�vetelt �sszeg meg�t�l�s�t tartja �sszernek.
C. K�sedelmi kamat
36. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
KISS S�NDOR LAJOS kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. A m�sodik b�ntetelj�r�ssal kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek a 6. Cikk 3.(c) bekezd�s�vel egy�tt olvasott 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra
(i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 1500 (ezer�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t;
(ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1000 (ezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n.
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. szeptember 29-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
Fran�oise Tulkens Eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło