28323/04

WyrokETPCz2007-06-05ECLI:CE:ECHR:2007:0605JUD002832304

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy długość postępowania sądowego dotyczącego pozwolenia na budowę sieci gazowej, trwającego ponad dziesięć lat, naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał powtórzył, że rozsądność długości postępowania ocenia się w świetle okoliczności sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz, oraz stawkę sporu dla skarżącego. Stwierdził, że postępowanie trwało ponad dziesięć lat i dziewięć miesięcy na trzech instancjach sądowych. Trybunał uznał, że rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które skłoniłyby go do odmiennego wniosku. W konsekwencji, Trybunał uznał, że długość postępowania była nadmierna i nie spełniała wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżąca spółka Gotthárd-Gáz Kft. została założona w 1991 roku w celu budowy sieci gazowej w Szentgotthárd. W 1993 roku inna firma otrzymała pozwolenie na budowę sieci, co skarżąca zaskarżyła administracyjnie, a następnie sądowo. Postępowanie sądowe, dotyczące prawa skarżącej do zaskarżenia decyzji administracyjnej, trwało od kwietnia 1993 do stycznia 2004 roku, przechodząc przez trzy instancje. Sądy krajowe ostatecznie uznały, że skarżąca nie miała legitymacji procesowej do zaskarżenia decyzji, ponieważ nie wykazała naruszenia jej praw lub interesów prawnych.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądza na rzecz skarżącej 6 000 EUR za szkodę niemajątkową oraz 400 EUR za koszty i wydatki. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� GOTTH�RD-G�Z KFT. kontra MAGYARORSZ�G �GY (28323/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. j�nius 5. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Gotth�rd-G�z Kft. kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, R. T�RMEN, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet 2007. m�jus 15-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (28323/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar korl�tolt felelss�g t�rsas�g, a Gotth�rd-G�z Kft. (a "k�relmez") 2004. j�nius 24�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt �gyvezet igazgat�ja, Bor G. k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. m�rcius 8-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmez t�rsas�got 1991-ben alap�tott�k azzal a c�llal, hogy Szentgotth�rd v�ros�ban g�zell�t� h�l�zatot l�tes�tsen. 5. 1993. janu�r 27-�n a Veszpr�mi Ker�leti B�nyamszaki Fel�gyels�g egy m�sik gazdas�gi t�rsas�g sz�m�ra enged�lyt adott arra, hogy Szentgotth�rd k�t utc�j�ban g�zeloszt� vezet�ket �p�tsen ki. 1993. febru�r 8-�n a k�relmez k�zigazgat�si fellebbez�st ny�jtott be a hat�rozat ellen. 1993. m�rcius 12-�n az Orsz�gos B�nyamszaki Fel�gyels�g elutas�totta a GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET fellebbez�st arra hivatkozva, hogy a k�relmez nem volt fellebbez�sre jogosult. 1993. �prilis 5-�n a k�relmez a hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t k�rte. 6. K�t t�rgyal�st k�veten 1993. szeptember 20-�n a Veszpr�mi V�rosi B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a k�zigazgat�si hat�rozatot. 7. Fellebbez�s nyom�n 1994. febru�r 7-�n a Veszpr�m Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a v�rosi b�r�s�g hat�rozat�t, �s a k�relmez kereset�t elutas�totta. A B�r�s�g meg�llap�totta, hogy a k�relmez nem volt jogosult k�zigazgat�si per ind�t�s�ra, mivel nem tudta bizony�tani, hogy � a Polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny 327.� (1) bekezd�s�nek megfelelen � az elj�r�s alapj�ul szolg�l� �gy a k�relmez jog�t vagy t�rv�nyes �rdek�t �rintette. A k�relmez t�rsas�g (amely nem rendelkezett �gyf�li mins�ggel a k�zigazgat�si elj�r�sban) azt sem tudta bizony�tani, hogy � az �llamigazgat�si elj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny 72. � (1) bekezd�s�nek megfelelen � t�rv�nyes �rdekeiben s�relmet szenvedett. 8. 1994. m�rcius 28-�n a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett el. A Legfelsbb B�r�s�g 1995. november 20-�n �s 27-�n t�rgyal�st tartott. A november 27-i t�rgyal�son a k�relmez bejelentette, hogy a g�zszolg�ltat�si jogosults�ggal kapcsolatban egy m�sik k�zigazgat�si per is folyamatban volt. Ez�rt a Legfelsbb B�r�s�g a m�sik per jogers befejez�s�ig felf�ggesztette az �gy t�rgyal�s�t. 9. Azt k�veten, hogy a m�sodfok� b�r�s�g 2003. szeptember 25-�n jogersen elutas�totta a k�relmez g�zszolg�ltat�si jogosults�ggal kapcsolatos kereseti k�relm�t, a Legfelsbb B�r�s�g folytatta az elj�r�st, �s 2004. janu�r 8-�n helyben hagyta a Fv�rosi B�r�s�g �t�let�t. A Legfelsbb B�r�s�g elfogadta a m�sodfok� hat�rozat �rvel�s�t, �s elutas�totta a k�relmez azon �ll�t�s�t, hogy az �gy �rdemi vizsg�lata n�lk�l megfosztott�k keresetind�t�si jog�t�l. A b�r�s�g szerint az a t�ny, hogy a Fv�rosi B�r�s�g � miut�n r�szletes elemz�st k�veten arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a k�relmez t�rsas�g nem rendelkezett kereshets�gi joggal � nem vizsg�lta a per alapj�ul szolg�l� k�zigazgat�si vit�t, nem jelenti az igazs�gszolg�ltat�s megtagad�s�t. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 10. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ...tisztess�gesen... �s �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 11. A Korm�ny vitatta a panaszt. 12. A figyelembe veend idszak 1993. �prilis 5-�n kezdd�tt �s 2004. janu�r 8-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint t�z �vig �s kilenc h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g 13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 14. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII). 15. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 16. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A B�r�s�g megjegyzi, hogy az elj�r�s elh�z�d�s k�t, egym�ssal �sszef�gg per miatt keletkezett; a k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel azonban a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s mindenk�ppen t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 17. A k�relmez tov�bb� az Egyezm�ny 13. Cikke alapj�n az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t, az els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n pedig az elj�r�s kimenetel�t panaszolta. 18. A B�r�s�g �gy v�li, hogy az elj�r�s tisztess�gtelen volt�val kapcsolatos panaszt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n kell megvizsg�lni, mivel a panasz tekintet�ben ez a rendelkez�s sz�m�t lex specialisnak. Amennyiben azonban a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- vagy jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (Garc�a Ruiz v. Spain [GC], no. 30544/96, 28.�, ECHR 1999-I). 19. A jelen �gyben a B�r�s�g �gy v�li: az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, az a t�ny, hogy a hazai b�r�s�gok a k�relmez sz�m�ra kedveztlen �t�letet hoztak egy olyan perben, amelyet a k�relmez egy m�sik gazdas�gi t�rsas�g sz�m�ra jogot meg�llap�t� k�zigazgat�si hat�rozat megt�mad�sa c�lj�b�l ind�tott, nem tekinthet a k�relmez javai tiszteletben tart�s�hoz fzd jog�ba t�rt�nt beavatkoz�snak az els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�nek c�ljaira. Ebbl k�vetkezen ezek a panaszok nyilv�nval�an megalapozatlanok az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s azokat az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 20. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 21. A k�relmez vagyoni k�rk�nt 8 090 400 forintot1 �s annak kamatait, nem vagyoni k�rk�nt pedig 5 milli� forintot2 k�vetelt. 22. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 23. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azt azonban elfogadja, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g 6000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 24. A k�relmez tov�bbi 2,5 milli� forintot3 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 25. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 26. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 400 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a jogi k�pvisel �ltal nem k�pviselt k�relmez t�rsas�g sz�m�ra. C. K�sedelmi kamat 27. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 1 32 640 eur� 2 20 180 eur� 3 10 090 eur� GOTTH�RD-G�Z KFT kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 6 000 eur�t (hatezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 400 eur�t (n�gysz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. j�nius 5-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. F. TULKENS Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło