28441/02

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G (28441/02. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2005.november 22. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Szikora kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k, �s S. DOLL� a Szekci� hivatalvezetje 2005. november 3-�n z�rt �l�sen tartott tan�cskoz�s ut�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (28441/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Szikora Ferenc (a "k�relmez") 2001. okt�ber 11-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t helyettes �llamtitk�r k�pviselte. 3. 2005. �prilis 8-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1928-ban sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1996. janu�r 29-�n a k�relmez pert ind�tott t�bb alperes ellen, haszn�lati d�j megfizet�s�t k�vetelve a tulajdon�ban �ll� gar�zsok haszn�lat��rt. N�h�ny alperes ellenkeresetet terjesztett el a k�relmezvel szemben azt �ll�tva, hogy olyan gar�zsok haszn�lat��rt is d�jat fizettek, 2 SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET amelyekrl k�sbb b�r�s�gi hat�rozatok �llap�tott�k meg, hogy saj�t tulajdonukat k�pezte. 6. A Budai K�zponti Ker�leti B�r�s�g 1996. j�nius 27-�n �s december 13-�n, tov�bb� 1997. febru�r 10-�n �s 28-�n t�rgyal�st tartott. 1997. j�nius 10-�n szak�rt kirendel�s�re ker�lt sor. 1997. j�lius 11-�n �s november 7-�n tov�bbi t�rgyal�sokat tartottak. 7. 1997. november 19-�n a Ker�leti B�r�s�g elutas�totta a k�relmez kereset�t, s elrendelte, hogy fizesse meg az alpereseknek az �ltaluk k�vetelt �sszeget. 8. Fellebbez�s nyom�n 1999. febru�r 24-�n a Fv�rosi B�r�s�g t�rgyal�st tartott. 1999. m�jus 14-�n r�szben megv�ltoztatta az elsfok� �t�letet, s cs�kkentette a k�relmez �ltal fizetend �sszeget. 9. 1999. j�lius 26-�n a k�relmez fel�lvizsg�lat ir�nti k�relmet terjesztett a Legfelsbb B�r�s�g el�. 1999. okt�ber 20-�n �s 21-�n az alperesek elterjesztett�k �szrev�teleiket. A k�relmez 1999. december 8-�n terjesztette el v�lasz�t. 10. 2001. j�nius 28-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta a Fv�rosi B�r�s�g hat�rozat�t. A hat�rozatot 2001. szeptember 3-�n k�zbes�tett�k a k�relmez sz�m�ra. JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 1996. janu�r 29-�n kezdd�tt �s a Legfelsbb B�r�s�g hat�rozat�nak k�zbes�t�s�vel, 2001. szeptember 3-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten �t �vig �s h�t h�napig tartott. SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, a B�r�s�g esetjog�ban lefektetett krit�riumok figyelembe v�tel�vel kell meg�t�lni, k�l�n�s tekintettel az eset bonyolults�g�ra, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�s�ra, �s arra, hogy mi volt a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. pl. a fent id�zett Humen v. Poland � 60; �s Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 17. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az �gy nem volt k�l�n�sebben bonyolult. Tov�bb� megjegyzi, hogy a hazai b�r�s�gok r�sz�rl k�t inakt�v peri�dus mer�lt fel. Az els a Fv�rosi B�r�s�g fellebbviteli t�rgyal�sa eltt (fenti 7. �s 8. bekezd�s) mintegy 15 h�napig, a m�sik a Legfelsbb B�r�s�g elj�r�sa (fenti 9. �s 10. bekezd�s) sor�n m�sf�l �vig tartott. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 18. Az Egyezm�ny 6. cikke �s az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikke alapj�n a k�relmez az elj�r�s kimenetel�t is panaszolta. 19. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rthet, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� 4 SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999, Reports of Judgments and Decisions 1999-I, pp. 98-99, � 28). 20. A jelen k�r�lm�nyek k�z�tt a periratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, �nk�nyess�g hi�ny�ban a hazai b�r�s�gok mag�nfelek k�z�tti polg�ri jogi jogvit�t eld�nt hat�rozatai nem jelentenek beavatkoz�st a k�relmez jogaiba az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikke alapj�n. 21. Ebbl k�vetkezen ez a panasz nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. cikke 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 22. Az Egyezm�ny 41. cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 23. A k�relmez az �ltala elszenvedett nem vagyoni k�r megt�r�t�s�re a B�r�s�g �ltal meg�llap�tand�, a B�r�s�g esetjog�val �sszhangban �ll� �sszeget k�vetelt. 24. A Korm�ny nem nyilatkozott a k�rd�ssel kapcsolatban. 25. B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon a B�r�s�g 1200 eur�t �t�l meg a k�relmez sz�m�ra. B. K�lts�gek �s kiad�sok 26. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 27. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. SZIKORA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�nak nyilv�n�tja az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elutas�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 1200 eur�t (ezerk�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. november 22-�n a B�r�s�g elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. S. DOLL� hivatalvezet J.P. COSTA eln�k