30081/02
WyrokETPCz2006-04-11ECLI:CE:ECHR:2006:0411JUD003008102
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego rozwiązania stosunku pracy i roszczeń finansowych naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał stwierdził, że postępowanie krajowe, trwające ponad siedem lat i siedem miesięcy na trzech instancjach, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” określonego w art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądny termin, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby odmienne wnioski.Stan faktyczny
Skarżący, Kallá László, wniósł w 1994 roku pozew przeciwko swojemu byłemu pracodawcy w związku z bezprawnym rozwiązaniem umowy o pracę i roszczeniami finansowymi. Postępowanie toczyło się na trzech instancjach sądowych na Węgrzech, obejmując sądy pracy, sądy miejskie, sądy okręgowe i Sąd Najwyższy. Skarżący zmarł w marcu 2004 roku, a jego spadkobiercy kontynuowali postępowanie przed ETPCz. Całe postępowanie krajowe trwało ponad siedem lat i siedem miesięcy.Rozstrzygnięcie
Skarga dotycząca nadmiernej długości postępowania została uznana za dopuszczalną, pozostała część skargi za niedopuszczalną. Stwierdzono naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Stwierdzono, że samo stwierdzenie naruszenia stanowi wystarczające słuszne zadośćuczynienie za szkodę niemajątkową poniesioną przez spadkobierców skarżącego. Pozostałe roszczenia o słuszne zadośćuczynienie zostały oddalone.Pełny tekst orzeczenia
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
M�SODIK SZEKCI�
KALL� kontra MAGYARORSZ�G �GY (30081/02 sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2006. �prilis 11.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
2
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
A Kall� kontra Magyarorsz�g �gyben,
az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, V. BUTKEVYCH, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2006. m�rcius 21-�n tartott z�rt �l�s�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (23992/02 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Kall� L�szl� (a "k�relmez") 2002. j�nius 26-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Helyettes �llamtitk�ra k�pviselte.
3. 2005. j�nius 29-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
4. 2005. november 16-�n tizenegy szem�ly (ld. Mell�klet) � valamennyien a k�relmez m�sodfok� rokonai (testv�rek, stb.) � arr�l t�j�koztatta a B�r�s�g Hivatal�t, hogy a k�relmezt 2004. m�rcius 15-�n holtan tal�lt�k, hal�l�nak idpontj�t azonban pontosabban nem lehetett meg�llap�tani. Azt �ll�tott�k, hogy k a k�relmez t�rv�nyes �r�k�sei � ennek al�t�maszt�s�ra beny�jtott�k a kazincbarcikai k�zjegyz 2005. j�lius 11-i hagyat�k �tad� v�gz�s�t � s jelezt�k, hogy folytatni k�v�nj�k az elj�r�st.
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
A T�NYEK
5. A k�relmez 1941-ben sz�letett �s Kazincbarcik�n �lt. 2004 m�rcius�ban halt meg.
6. 1994. szeptember 2-�n a k�relmez pert ind�tott a Miskolci V�rosi B�r�s�g eltt kor�bbi munk�ltat�ja, egy r�szv�nyt�rsas�g ellen. Azt k�rte a b�r�s�gt�l: �llap�tsa meg, hogy munkaszerzd�s�t jogellenesen sz�ntett�k meg, rendelje el munkaviszonyba t�rt�n visszahelyez�s�t, tov�bb� mondja ki a munk�ltat� t�rsas�g �ltal a k�relmezvel k�t�tt, a k�relmez r�szv�nyeinek megv�s�rl�s�r�l sz�l� meg�llapod�s semmiss�g�t.
7. A Munka�gyi B�r�s�g 1994. november 30-�n t�rgyal�st tartott, 1995. febru�r 15-�n pedig megsz�ntette az elj�r�st, r�szben az�rt, mert a k�relmez a t�rv�nyes hat�ridn t�l ny�jtotta be kereset�t, r�szben pedig az�rt, mert a B�r�s�g nem rendelkezett hat�sk�rrel az �gyben.
8. 1995. m�jus 11-�n a Borsod-Aba�j-Zempl�n Megyei B�r�s�g r�szben hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� hat�rozatot, s a Kazincbarcikai V�rosi B�r�s�got jel�lte ki a k�relmez polg�ri jogi ig�nyeinek elb�r�l�s�ra.
9. 1996. febru�r 16-�n a Legfelsbb B�r�s�g helyt adott a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relm�nek, s az �gy munkajogi vonatkoz�sait visszautalta a Munka�gyi B�r�s�g el�.
10. Idk�zben a k�relmez 1995. �prilis 25-�n k�rt�r�t�s, tov�bb� munkab�r �s egy�b juttat�sok megfizet�se ir�nti pert ind�tott. A Munka�gyi B�r�s�g 1995. december 6-�n t�rgyal�st tartott, 1996. m�rcius 28-�n pedig elrendelte ezen elj�r�s egyes�t�s�t az eredeti elj�r�ssal, amely a Legfelsbb B�r�s�g hat�rozata nyom�n folytat�dott.
11. A Munka�gyi B�r�s�g 1996. m�jus 17-�n �s j�nius 7-�n t�rgyal�st tartott, 1996. j�lius 3-�n r�sz�t�letet hozott. Meg�llap�totta, hogy a t�rsas�g jogellenesen sz�ntette meg a k�relmez munkaviszony�t, s elrendelte tov�bbfoglalkoztat�s�t.
12. Fellebbez�s nyom�n 1996. november 28-�n a Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� r�sz�t�letet �s elutas�totta a k�relmez munkaviszony megsz�ntet�s�vel kapcsolatos ig�ny�t.
13. A tov�bbi ig�nyekkel kapcsolatos elj�r�sban a Munka�gyi B�r�s�g 1997. �prilis 8-�n, szeptember 4-�n �s november 2-�n t�rgyal�st tartott. 1997. december 16-�n r�szben helyt adott a k�relmez tov�bbi munkab�rrel �s kifizetetlen juttat�sokkal kapcsolatos ig�nyeinek, de a t�bbi ig�nyt elutas�totta.
14. Fellebbez�s nyom�n 1998. �prilis 2-�n a Megyei B�r�s�g az elsfok� �t�letet r�szhat�rozatnak tekintette �s tartalm�t helybenhagyta. Meg�llap�totta, hogy a Munka�gyi B�r�s�g egyes k�relmezi ig�nyek megvizsg�l�s�t elmulasztotta, s ezek vonatkoz�s�ban elrendelte az elj�r�s folytat�s�t.
15. A folytat�d� elsfok� elj�r�sban a Munka�gyi B�r�s�g 1998. j�nius 15-�n egyes k�relmezi ig�nyeket �ttett az illet�kes Kazincbarcikai V�rosi
4
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
B�r�s�ghoz. A V�rosi B�r�s�g 1999. janu�r 13-�n t�rgyal�st tartott, majd 1999. febru�r 3-�n elutas�totta a k�relmez kereset�t.
16. 2000. december 14-�n a Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t.
17. 2002. �prilis 18-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relm�t.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
18. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g ...�sszer idn bel�l...hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
19. A Korm�ny vitatta a panaszt. 20. A figyelembe veend idszak 1994. szeptember 2-�n kezdd�tt �s 2002. �prilis 18-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint h�t �vig �s h�t h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
21. A B�r�s�gnak elsz�r azt kell megvizsg�lnia, hogy a k�relmez �r�k�sei jogosultak-e az elj�r�s folytat�s�ra.
22. A k�relmez �r�k�sei azt �ll�tott�k, hogy � amint azt a kazincbarcikai k�zjegyz v�gz�se is bizony�tja � testv�rk�nt, vagy m�r elhunyt testv�r gyermekek�nt k a k�relmez t�rv�nyes �r�k�sei.
23. �szrev�telezve, hogy az �r�k�s�k nem vettek r�szt f�lk�nt az eredeti elj�r�sban, az alperes Korm�ny elterjesztette: a k�rt�r�t�sben val� anyagi �rdekelts�g �nmag�ban nem alapoz meg el�gs�ges jogi �rdeket olyan esetekben, amikor � mint a jelen esetben is � az �ll�tott jogs�rt�s term�szete szerint szorosan az elhunyt k�relmez szem�ly�hez kapcsol�dott.
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
A Korm�ny v�lem�nye szerint az �ldozat fogalm�nak �tvitele m�s szem�lyre csak abban az esetben elfogadhat�, hogyha e szem�lyrl elmondhat�, hogy az �ll�tott jogs�rt�s hasonl� m�don �rintette, mint amilyen m�don az eredeti �ldozatot �rintette. V�g�l a Korm�ny megjegyezte, hogy az �r�k�s�k � akik k�z�l senki nem k�zeli csal�dtagja a n�hai k�relmeznek � semmilyen �rdekld�st nem tan�s�tottak a per ir�nt, amit az a t�ny is t�kr�z, hogy a B�r�s�got csak 2005. november 16-�n t�j�koztatt�k a k�relmez hal�l�r�l.
24. A B�r�s�g eml�keztet arra, hogy azokban az esetekben, amikor a k�relmez az Egyezm�ny alapj�n foly� elj�r�s sor�n elhunyt, a B�r�s�g figyelembe vette a k�relmez �r�k�seinek vagy k�zeli csal�dtagjainak nyilatkozat�t arr�l, hogy folytatni k�v�nj�k az elj�r�st. Annak a t�nynek, hogy a jelen �gyben az �r�k�s�k k�sve t�j�koztatt�k a b�r�s�got a k�relmez hal�l�r�l, nincs kihat�sa az �r�k�s�k k�relm�re.
25. K�vetkez�sk�ppen � �s saj�t esetjog�nak megfelelen � a B�r�s�g a jelen �gyben elfogadja, hogy a k�relmez �r�k�sei jogosultak a k�relmez hely�be l�pni (ld. p�ld�ul Vocaturo v. Italy judgment, 24 May 1991, Series A no. 206-C, 29. o., � 2; X. v. France judgment, 31 March 1992, Series A no. 234-C, p. 89. o., � 26; G. v. Italy judgment, 27 February 1992, Series A no. 228-F, 65. o., � 2; Pandolfelli and Palumbo v. Italy judgment, 27 February 1992, Series A no. 231-B, 16. o., � 2). A B�r�s�g azonban r� k�v�n mutatni arra, hogy az �gy elfogadhat�s�g�val �s �rdem�vel kapcsolatos vizsg�latnak arra a k�rd�sre kell szor�tkoznia, hogy a panaszok abban a form�ban, ahogyan azokat Kall� �r � aki tov�bbra is k�relmez marad � eredetileg elterjesztette, jogs�rt�st t�rnak-e fel az Egyezm�nnyel kapcsolatban.
26. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
27. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
28. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
6
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
29. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
30. A k�relmez az Egyezm�ny 3., 5., 6., 8., 13., 14. �s 17. Cikke, valamint az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n tov�bbi �rvek �s r�szletek elterjeszt�se n�lk�l az elj�r�s kimenetel�t is panaszolta
31. B�r�s�g �gy v�li, az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok a 6. Cikket megs�rtve elfogultak lettek volna, hogy a k�relmez nem tudta volna megfelelen eladni �gy�t, vagy hogy az elj�r�s � amely az �nk�nyess�g minden jegy�tl mentes volt � egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, a k�relmez beadv�nyai alapj�n nincs jele annak, hogy az Egyezm�nyben vagy annak jegyzk�nyveiben a sz�m�ra biztos�tott egy�b jogokat megs�rtett�k volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikke 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
32. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
33. A k�relmez �r�k�sei vagyoni �s nem vagyoni k�r tekintet�ben �sszesen 3 milli� forintot �s annak �vi 20%-os kamat�t k�rt�k 2001. janu�r 1-tl kezdden.
34. A Korm�ny vitatta az ig�nyt.
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
35. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Tov�bb�, figyelemmel arra a t�nyre, hogy az elhunyt k�relmez hagyat�k�nak �r�k�sei nem sz�lei �s nem is gyermekei a k�relmeznek, a B�r�s�g �gy v�li, hogy szorosabb rokoni k�tel�k hi�ny�ban?? (without more) nem tekinthetk olyannak, mint akik jelents nem vagyoni k�rt szenvedtek. Ennek megfelelen a B�r�s�g arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy a jelen �gy k�r�lm�nyei k�z�tt a jogs�rt�s meg�llap�t�sa �nmag�ban el�gs�ges igazs�gos el�gt�telt jelent az elszenvedett nem vagyoni k�r tekintet�ben.
B. K�lts�gek �s kiad�sok 36. A k�relmez �r�k�sei ilyen c�men nem terjesztettek el ig�nyt.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja, hogy a jogs�rt�s meg�llap�t�sa �nmag�ban el�gs�ges igazs�gos el�gt�telt jelent a k�relmez t�rv�nyes �r�k�sei �ltal elszenvedett nem vagyoni k�r tekintet�ben;
4. Az igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�nyt elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. �prilis 11-�n ker�lt kik�ld�sre.
J.P. COSTA Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
8
KALL� v. HUNGARY JUDGMENT
Mell�klet � A k�relmez �r�k�seinek list�ja
1. FARKAS �rp�dn� 2. KRAJECZ J�zsefn� 3. SZAB� S�ndor J�zsef 4. �LI�S Barnab�s 5. KALL� Andr�s S�ndor 6. KALL� Istv�n 7. KALL� J�zsef 8. KALL� L�szl� 9. KALL� Attila 10.SIKU D�nieln� 11.KEREKI D�nieln�
kazincbarcikai lakos saj�galg�ci lakos sziksz�i lakos kazincbarcikai lakos szerencsi lakos debreceni lakos budapesti lakos sziksz�i lakos sziksz�i lakos kazincbarcikai lakos sziksz�i lakos
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło