30330/02

CONSEIL DE L'EUROPE COUNCIL OF EUROPE COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� MEZEI kontra MAGYARORSZ�G (30330/02 sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2005.november 8. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A Mezei kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k, �s S. DOLL�, a Szekci� hivatalvezetje 2005. okt�ber 11-�n z�rt �l�sen tartott tan�cskoz�s ut�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (30330/02. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Mezei Anna (a "k�relmez") 2002. j�nius 30-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium helyettes �llamtitk�ra k�pviselte. 1. 2003. december 17-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 2. A k�relmez 1947-ben sz�letett �s Budapesten �l. 2 MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET A. K�zigazgat�si per 3. 1997 szeptember�ben a k�relmez szomsz�dja �p�t�si enged�lyt kapott, amit 1997. okt�ber 6-�n m�dos�tottak. 1998. janu�r 26-�n Budapest Fv�ros K�zigazgat�si Hivatala elutas�totta a k�relmez �ltal a hat�rozatok ellen elterjesztett fellebbez�st. 6. 1998. m�rcius 19-�n a k�relmez a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt perben t�madta meg a k�zigazgat�si hat�rozatot. Az �gyiratot 1998. �prilis 6-�n k�ldt�k meg a Ker�leti B�r�s�gnak, amely 1998. okt�ber 16-�n t�rgyal�st tartott. 7. K�zben, 1998. j�nius 23-�n, a szomsz�d �jabb enged�lyt kapott, amelyet 1998. november 16-�n helybenhagyott Budapest Fv�ros K�zigazgat�si Hivatala. 1998. november 24-�n a k�relmez perben t�madta meg ezt a hat�rozatot is, s a k�t �gy egyes�t�s�t k�rte. 8. 1998. december 10-�n a Ker�leti B�r�s�g t�rgyal�st tartott �s egyes�tette a k�t pert. 9. 1999. janu�r 26-�n az �gyet �ttett�k az illet�kes Fv�rosi B�r�s�ghoz. A b�r�s�g 1999. m�jus 12-�n �s december 1-j�n t�rgyal�st tartott. 2000. febru�r 28-�n a b�r�s�g �p�t�sz szak�rtt rendelt ki. A szak�rt 2000. �prilis 14-�n terjesztette el szakv�lem�ny�t. 10. 2001. m�jus 11-�n �s november 5-�n t�rgyal�sokra ker�lt sor. 2001. m�jus 16-�n, szeptember 10-�n valamint december 6-�n �s 19-�n a k�relmez r�szletezte k�vetel�s�t, �s k�rte a 2001. szeptember 3-ra kitz�tt t�rgyal�s elhalaszt�s�t is. 11. 2002. janu�r 14-�n a Fv�rosi B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a k�zigazgat�si hat�rozatokat, s a hat�s�gokat az elj�r�s �jb�li lefolytat�s�ra k�telezte. 12. 2002. febru�r 11-�n a k�relmez a Legfelsbb B�r�s�ghoz fellebbezett. A b�r�s�g felh�v�s�t k�veten 2002. november 6-�n ism�telten beny�jtotta fellebbez�s�t, ez�ttal a felh�v�snak megfelelen �gyv�di ellenjegyz�ssel. 13. 2004. m�rcius 31-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta az elsfok� hat�rozatot. B. K�rt�r�t�si per 4. 2002-ben a k�relmez k�rt�r�t�si pert ind�tott a sz�ban forg� szomsz�d ellen. 2002. augusztus 27-�n �s december 12-�n a Budapest II. �s III. Ker�leti B�r�s�g t�rgyal�st tartott. 15. A kirendelt �p�t�sz szak�rt 2003 febru�rj�ban terjesztette el szakv�lem�ny�t. 2003. febru�r 13-�n, �prilis 17-�n �s okt�ber 7-�n tov�bbi t�rgyal�sokra ker�lt sor. Mivel a k�relmez a fenti k�zigazgat�si per MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET befejez�s�ig az elj�r�s felf�ggeszt�s�t k�rte, a per jelenleg is folyamatban van. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE A K�ZIGAZGAT�SI ELJ�R�S VONATKOZ�S�BAN 16. A k�relmez panaszolta, hogy a k�zigazgat�si elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g tisztess�gesen �s �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 17. A Korm�ny vitatta a panaszt. 18. A figyelembe veend idszak 1997. okt�ber 6. �s 1998. janu�r 26. k�z�tt egy pontosan meg nem hat�rozott idpontban kezdd�tt, amikor a k�relmez megt�madta az elsfok� k�zigazgat�si hat�rozatot, s 2004. m�rcius 31-�n z�rult le. Ilyen m�don egy k�zigazgat�si szinten �s k�t b�r�s�gi szinten megk�zel�tleg hat �s f�l �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 19. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 20. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns 4 MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 21. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 22. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 5. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a k�rt�r�t�si perrel kapcsolatos elj�r�s �sszertlen�l hossz� ideig elh�z�dott. Tov�bb� elterjesztette, hogy a b�r�s�gi elj�r�s egyik �gyben sem volt tisztess�ges, s hogy a meghozott hat�rozatok beavatkoz�st jelentenek az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n t megillet jogokba. A. Elfogadhat�s�g A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a sz�ban forg� elj�r�s 2002 j�nius�ban kezdd�tt, �s felf�ggeszt�st k�veten jelenleg is folyamatban van. Ilyen m�don ez ideig valamivel t�bb mint h�rom �ve tart. A B�r�s�g megbizonyosodott arr�l, hogy az elj�r�s nem haladta meg az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se szerinti �sszer idt. A k�zigazgat�si per kimenetel�t illeten a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy 2004. m�rcius 31-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta a kifog�solt k�zigazgat�si hat�rozatot hat�lyon k�v�l helyez ker�leti b�r�s�gi hat�rozatot. Ebbl k�vetkezen a k�relmez nem �ll�thatja mag�r�l, hogy ebben az �sszef�gg�sben az Egyezm�ny alapj�n t megillet jogok megs�rt�s�nek �ldozata. A B�r�s�g arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy a k�relemnek ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikke 3. bekezd�s�nek �rtelm�ben, s a 35. Cikk 4. bekezd�se alapj�n ezt a r�szt el kell utas�tani. Tov�bb�, a B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez k�rt�r�t�si per�vel kapcsolatos elj�r�s m�g folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos panasz ilyen m�don id eltti, �gy azt a hazai jogorvoslat kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt az Egyezm�ny 35. Cikke 1. �s 4. bekezd�seinek megfelelen el kell utas�tani. MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 24. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 6. A k�relmez vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�rt, ezek �sszeg�t azonban nem hat�rozta meg. 7. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 8. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez nem terjesztett el �sszegszers�tett k�vetel�st a vagyoni k�r tekintet�ben. Ez�rt a B�r�s�g �gy v�li, ilyen c�men semmilyen �sszeget nem sz�ks�ges meg�t�lnie. Ugyanakkor a B�r�s�g �gy tal�lja, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 1000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 28. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 29. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. A k�zigazgat�si elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t pedig elfogadhatatlannak nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 6 MEZEI KONTRA MAGYARORSZ�G �T�LET 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 1000 eur�t (ezer eur�), tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2005. november 8-�n a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. S. DOLL� hivatalvezet J.P. COSTA eln�k