31754/04

WyrokETPCz2008-01-29ECLI:CE:ECHR:2008:0129JUD003175404

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy nadmierna długość postępowania administracyjnego i sądowego w sprawie cywilnej naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie, które trwało ponad 12 lat na dwóch poziomach administracyjnych i jednym sądowym, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji. Trybunał zastosował ustalone kryteria oceny rozsądnego terminu (złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz, stawka dla skarżącego) i stwierdził, że rząd nie przedstawił przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowania.
Stan faktyczny
Skarżąca, Kiss Klára, złożyła w 1995 roku skargę na sąsiada, który bez pozwolenia używał swojego mieszkania jako salonu fryzjerskiego. Sprawa przeszła przez liczne instancje administracyjne i sądowe, gdzie decyzje były wielokrotnie uchylane i przekazywane do ponownego rozpatrzenia. W 2004 roku sąd krajowy uchylił decyzję nakazującą zaprzestanie użytkowania lokalu, a w 2005 roku wydano pozwolenie na prowadzenie salonu. Postępowanie sądowe w sprawie odwołania skarżącej było nadal w toku w momencie wydania wyroku ETPCz.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednomyślnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałą część skargi za niedopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącej 9 826 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 282 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki, płatne w walucie krajowej państwa pozwanego po kursie wymiany obowiązującym w dniu płatności. 4. Zasądza odsetki za zwłokę od powyższych kwot, liczone według krańcowej stopy procentowej Europejskiego Banku Centralnego powiększonej o trzy punkty procentowe. 5. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   KISS KLÁRA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (31754/04. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2008. január 29.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Kiss kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   Françoise Tulkens, Elnök,   András Baka,   Ireneu Cabral Barreto,   Vladimiro Zagrebelsky,   Antonella Mularoni,   Danutė Jočienė,   Dragoljub Popović, bírák,   Sally Dollé, Hivatalvezető   2008. január 8-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (31754/04.   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,   Kiss Klára (a “kérelmező”) 2004. augusztus 18-án terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót   képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.   3. 2006. október 12-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt a   Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy   döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.   A TÉNYEK   4. A kérelmező 1939-ben született és Budapesten él.   5. 1995. december 4-én a kérelmező panaszbeadványt nyújtott be a III.   kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál amiatt, hogy szomszédja   engedély nélkül fodrászüzletként használta lakását. 1996. március 5-én a   Polgármesteri Hivatal elutasította a szomszéd által benyújtott, a szóban   forgó lakás fodrászüzletként történő hasznosításának engedélyezése iránti   kérelmet. 1996. május 2-án Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala   helybenhagyta a határozatot. A szomszéd a határozat bírósági   KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   felülvizsgálatát kérte. A kérelmező – mint olyan személy, akinek jogos   érdeke forgott kockán – a releváns időszakban hatályos államigazgatási   eljárásról szóló törvény 3. § (4) bekezdése alapján ügyfélként vett részt   ebben, valamint az ezt követő államigazgatási eljárásokban.   6. 1997. április 29-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül   helyezte a közigazgatási határozatokat, és az ügyet visszautalta az első fokú   közigazgatási szervhez.   7. 1998. augusztus 28-án a Kerületi Polgármesteri Hivatal megadta a   szomszéd által kért engedélyt. 1999. február 3-án Budapest Főváros   Közigazgatási Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot, és az első   fokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.   8. 1999. május 31-én a Kerületi Polgármesteri Hivatal ismét megadta az   engedélyt. 1999. szeptember 24-én Budapest Főváros Közigazgatási   Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot, és az első fokú közigazgatási   szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.   9. 2001. április 23-án a Polgármesteri Hivatal megszüntette az   államigazgatási eljárást. 2001. július 19-én Budapest Főváros Közigazgatási   Hivatala hatályon kívül helyezte a határozatot.   10. A megismételt eljárásban 2001. október 29-én a Polgármesteri   Hivatal az ingatlan fodrászüzletként való hasznosításának megszüntetését   rendelte el. 2002. január 4-én a Főváros Közigazgatási Hivatala   helybenhagyta a határozatot.   11. A szomszéd keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata   iránt. 2003. november 4-én a kérelmező engedélyt kapott arra, hogy   beavatkozóként perbe lépjen.   12. 2004. február 26-án a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a   hasznosítás megszüntetését elrendelő határozatot, észrevételezve, hogy a   közigazgatási szervek nem zárták le a szomszéd által előterjesztett, lakása   fodrászszalonként történő hasznosításának engedélyezése iránti kérelemmel   kapcsolatos fő eljárást.   13. 2005. június 10-én a Polgármesteri Hivatal megadta a kért engedélyt.   2005. június 28-án a kérelmező fellebbezést nyújtott be, amely 2005.   augusztus 1-jén elutasításra került.   14. 2005. szeptember 21-én a kérelmező a polgári perrendtartás 327. §   (1) bekezdése alapján a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Az   ügyiratok alapján jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a per   jelenleg is folyamatban van; 2006. december 12-én tárgyalásra került sor.   KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE AZ ELJÁRÁS HOSSZA TEKINTETÉBEN   15. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen   volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”   követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdése kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság tisztességesen … és ésszerű időn belül ...   hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”   16. A Kormány vitatta a panaszt.   17. A figyelembe veendő időszak 1995. december 4-én kezdődött, és az   ügyiratok alapján jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik,   hogy még nem zárult le. Ilyen módon két közigazgatási és egy bírósági   szinten több mint 12 éve tart.   A. Elfogadhatóság   18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti   értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem   elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az   eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra   figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns   hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek   között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   21. A benyújtott anyagokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a   Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a   Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés levonására bírná.   A kérdéssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy   KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az “ésszerű idő”   követelményének.   Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE   22. A kérelmező az eljárás állítólagosan tisztességtelen voltát és   kimenetelét is panaszolta. A Bíróság észrevételezi, hogy az eljárás jelenleg   is folyamatban van. Ezért ez a panasz idő előtti, így a hazai jogorvoslatok   kimerítésének elmulasztása miatt az Egyezmény 35. Cikkének 1. és 4.   bekezdése alapján el kell utasítani.   III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   23. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   24. A kérelmező vagyoni kár tekintetében 621 914 forintot   (megközelítőleg 2 444 eurót), nem vagyoni kár tekintetében pedig 2,5 millió   forintot (9 826 eurót) követelt.   25. A Kormány vitatta ezen igényeket.   26. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az   állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban   úgy véli, hogy a kérelmező bizonyos mértékű nem vagyoni kárt szenvedett,   s megállapítja, hogy az ilyen címen kért teljes összeget – azaz 9 826 eurót –   meg kell ítélni.   B. Költségek és kiadások   27. A releváns számlák benyújtásával a kérelmező további 71 576   forintot (282 eurót) követelt a Bíróság előtt felmerült különböző   adminisztratív költségek megtérítésére.   28. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdésben.   KISS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   29. A Bíróság úgy véli, hogy a kért összeget teljes egészében meg kell   ítélni.   C. Késedelmi kamat   30. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatóvá, a kérelem   többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.   bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni   kár tekintetében 9 826 (kilencezer nyolcszázhuszonhat) eurót, költségek   és kiadások tekintetében 282 (kettőszáznyolcvankettő) eurót, továbbá az   ezen összegeket terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam   nemzeti valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot   kell fizetni a fenti összeg után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit   elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. január 29-én, a   Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   Françoise Tulkens   Elnök   Sally Dollé   Hivatalvezető

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło