31802/04

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� MUITY kontra MAGYARORSZ�G �GY (31802/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. j�lius 17. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. MUITY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Muity kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria,,b�r�k, �s Sally Doll�, Hivatalvezet, 2008. j�nius 24-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (31802/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Muity Antal (a "k�relmez") 2004. j�lius 26-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. okt�ber 17-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1966-ban sz�letett �s Baj�n �l. 5. 1997. janu�r 27-�n a k�relmez feles�ge h�zass�gi bont�pert ind�tott. 6. T�bb t�rgyal�st k�veten 1999. okt�ber 5-�n a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g a h�zass�got felbontotta, a h�zasp�r l�ny�t az any�n�l helyezte el, a k�relmezt gyermektart�sd�j fizet�s�re k�telezte, l�that�si jog�t pedig felf�ggesztette, mivel a k�relmez paranoid pszich�zisban szenvedett, s a b�r�s�g szerint magatart�sa kisz�m�thatatlan volt. MUITY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. 2000. m�jus 25-�n a Fv�rosi B�r�s�g r�szben helyben hagyta a hat�rozatot, n�h�ny k�rd�s � nevezetesen a gyermektart�sd�j �s a kapcsolattart�s � tekintet�ben azonban �j elj�r�sra utas�totta a Ker�leti B�r�s�got. 8. 2001. �prilis 23-�n ism�telten megindult az elsfok� elj�r�s. A k�relmezt igazs�g�gyi pszichi�ter vizsg�lta meg, aki szakv�lem�ny�ben meg�llap�totta, hogy a k�relmez elme�llapota miatt a gyermekkel val� kapcsolattart�sa csak fel�gyelet mellett gyakorolhat�. 9. 2001. okt�ber 17-�n a b�r�s�g t�rgyal�st tartott, amelyen szab�lyozta a k�relmez gyermek�vel val� kapcsolattart�s�t. Fellebbez�s nyom�n 2002. m�jus 16-�n a v�gz�st hat�lyon k�v�l helyezte a fellebbviteli b�r�s�g. 10. T�bb t�rgyal�st k�veten 2003. j�nius 27-i v�gz�s�ben a Ker�leti B�r�s�g enged�lyezte a k�relmez sz�m�ra, hogy havonta egy alkalommal k�t �r�ra, egy erre szakosodott alap�tv�ny helyis�geiben tal�lkozzon l�ny�val. A pszichi�ter szak�rt szakv�lem�ny�re t�maszkodva a Ker�leti B�r�s�g �szrev�telezte, hogy a k�relmez betegs�ge nem tette lehetv�, hogy gyakrabban l�thassa akkor nyolc �ves l�ny�t. 2003. december 4-�n a Fv�rosi B�r�s�g a hat�rozatot helyben hagyta. 11. 2004. febru�r 25-�n a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g1 d�nt�tt a m�g el nem b�r�lt tart�si ig�nyekrl. A Csal�djogi t�rv�ny 92. � (2) alkalmaz�s�val a b�r�s�g ism�telten rendelkezett a kapcsolattart�si jogr�l, amely szerint a k�relmez minden negyedik kedden, az alap�tv�ny helyis�geiben, szakember fel�gyelete mellett tal�lkozhatott l�ny�val. 12. Az elj�r�s sor�n a k�relmez gyakran m�dos�totta kereset�t, �s sz�mos beadv�nyt terjesztett el. 13. 2004. december 9-�n a Fv�rosi B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 14. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 15. A Korm�ny vitatta a panaszt. 1 Az eredeti sz�vegben t�vesen a Budapest Regional Court szerepel. MUITY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 16. A figyelembe veend idszak 1997. janu�r 27-�n kezdd�tt �s 2004. december 9-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint h�t �vig �s t�z h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g 17. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 18. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). Szem�lyi �llapottal kapcsolatos �gyekben az is relev�ns megfontol�s, hogy mi volt a per t�tje a k�relmez sz�m�ra, s azon lehets�ges k�vetkezm�nyekre figyelemmel, amelyekkel a t�lzottan hossz� elj�r�s � k�l�n�sen a csal�di �let tiszteletben tart�s�hoz fzd jog �lvezete tekintet�ben � j�rhat, ilyen �gyekben k�l�nleges szorgalommal kell elj�rni (Laino v. Italy [GC], no. 3158/96, 18. �, ECHR 1999-I). 19. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 20. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek m�g akkor sem, ha a k�relmez maga is hozz�j�rult az elj�r�s elh�z�d�s�hoz (ld. fenti 12. bek.). Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 21. Az Egyezm�ny konkr�t rendelkez�s�nek megjel�l�se n�lk�l a k�relmez azt a m�dot is panaszolta, ahogyan kapcsolattart�si joga szab�lyoz�sra ker�lt. MUITY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 22. A B�r�s�g �gy v�li, hogy ezt a panaszt az Egyezm�ny 8. Cikke alapj�n kell megvizsg�lni, amelynek relev�ns r�sze kimondja: "1. Mindenkinek joga van arra, hogy mag�n- �s csal�di �let�t ... tiszteletben tarts�k. 2. E jog gyakorl�s�ba hat�s�g csak a t�rv�nyben meghat�rozott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus t�rsadalomban ... a k�zeg�szs�g vagy az erk�lcs�k v�delme, avagy m�sok jogainak �s szabads�gainak v�delme �rdek�ben sz�ks�ges." 23. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a sz�ban forg� � k�ts�gk�v�l t�rv�nyes � korl�toz�s t�rv�nyes c�lja a k�zeg�szs�g �s az erk�lcs�k, valamint m�sok jogainak v�delme volt. Mivel meg�llap�t�st nyert, hogy a s�lyos ment�lis betegs�gben szenved k�relmez csak ellenrz�tt k�r�lm�nyek k�z�tt alkalmas kapcsolattart�si jog�nak gyakorl�s�ra, a B�r�s�g v�lem�nye szerint a magyar b�r�s�gok �ltal alkalmazott int�zked�s �sszeren olyannak tekinthet, mint ami egy demokratikus t�rsadalomban a fenti t�rv�nyes c�lok el�r�se �rdek�ben sz�ks�ges, s ilyen m�don az Egyezm�ny 8. Cikk�nek 2. bekezd�se alapj�n igazolt. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 24. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 25. A k�relmez 200000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 26. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 27. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 4000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men, nemcsak azt v�ve figyelembe, hogy mi volt sz�m�ra a vita t�tje, hanem azt a t�nyt is, hogy maga is hozz�j�rult az elj�r�s elh�z�d�s�hoz. MUITY kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. K�lts�gek �s kiad�sok 28. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 29. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4000 (n�gyezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. j�lius 17-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Tulkens Eln�k Sally Doll� Hivatalvezet