3360/04

VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   MÁSODIK SZEKCIÓ   VARGA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (3360/04 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2006. május 23.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   A Varga kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A.B. BAKA,   I. CABRAL BARRETO,   A. MULARONI,   E. FURA-SANDSTRÖM   D. JOČIENĖ,   D. POPOVIĆ, bírák   és S. NAISMITH, Hivatalvezető-helyettes   2006. május 2-i zárt ülésén folytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (3360/04   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy magyar állampolgár,   Varga István (a “kérelmező”) 2003. november 21-én terjesztettek a Bíróság   elé.   2. A kérelmezőt Nemes M. Komáromban praktizáló ügyvéd képviselte.   A Magyar Kormányt (a “Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.   3. 2005. szeptember 15-én a Bíróság úgy határozott, hogy közli a   panaszt. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy határozott,   hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.   A TÉNYEK   4. A kérelmező 1948-ban született és Komáromban él.   5. 1994. július 3-án büntetőeljárás indult a kérelmező és társai ellen   fegyvercsempészetre való felbujtás és egyéb bűncselekmények miatt.   6. 1994. december 6-án vádemelésre került sor.   7. A Tatabányai Városi Bíróság 1995. április 20-án, 21-én, május 9-én és   június 13-án tárgyalást tartott. A június 13-i tárgyaláson pótnyomozást   VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   rendelt el. A pótnyomozás határidejét 1995. szeptember 7-én, október 27-   én, továbbá az 1995. december 7-i, az 1996. június 4-i és november 13-i   tárgyalásokon meghosszabbították. Ezzel párhuzamosan   hatóságok jogsegélyt kértek a szlovák hatóságoktól.   a magyar   8. 1997. április 17-én, október 7-én, november 13-án és december 11-én   további tárgyalásokra került sor. Az 1998. január 22-i tárgyaláson két   vádlott perét elkülönítették, mivel külföldön tartózkodtak. 1998. január 29-   én újabb tárgyalásra került sor.   9. 1998. február 4-én a Városi Bíróság felmentette a kérelmezőt.   10. Fellebbezés nyomán 2000. március 20-án a Komárom-Esztergom   Megyei Bíróság az ítéletet – alapvetően eljárásjogi hiányosságok miatt –   hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta első fokra. A Megyei   Bíróság elrendelte az elsőfokú eljárás soron kívüli lefolytatását.   11. Jogszabályváltozás folytán a megismételt eljárásban az ügy első   fokon a Megyei Bíróság hatáskörébe került át.   12. A Megyei Bíróság 2001. február 7-én, június 26-án, 27-én és 28-án   tárgyalást tartott. A június 28-i tárgyaláson a Bíróság orvosszakértőt rendelt   ki. 2001. szeptember 27-én újabb tárgyalásra és újabb szakértő   kirendelésére került sor.   13. 2002. március 1-jén, április 12-én, augusztus 30-án, november 22-én   és december 20-án, továbbá 2003. január 22-én, február 25-én és május 9-én   további tárgyalásokra került sor.   14. 2003. május 22-én a bíróság végül felmentette a kérelmezőt.   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   15. A   kérelmező   panaszolta,   hogy   az   eljárás   hossza   összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében   lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. Cikk 1. bekezdésének   releváns része kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy... bíróság... ésszerű időn belül... hozzon határozatot   polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában...”   16. A Kormány vitatta a panaszt.   17. A figyelembe veendő időszak 1994. július 3-án kezdődött és 2003.   május 22-én zárult le. Ilyen módon két bírósági szinten több mint nyolc éve   és tíz hónapja tart.   VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   A. Elfogadhatóság   18. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti   értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem   elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   19. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az   eset egyedi körülményeinek fényében és az alábbi kritériumokra   figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, továbbá a kérelmező és a   releváns hatóságok magatartása (ld. többek között Pélissier and Sassi v.   France [GC], no. 25444/94, § 67, ECHR 1999-II).   20. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Pélissier and Sassi).   21. Az előterjesztett anyagot megvizsgálva a Bíróság úgy véli, hogy a   Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet, amely a   Bíróságot a jelen ügyben eltérő következtetés levonására bírná. A kérdéssel   kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság megállapítja, hogy a jelen   ügyben az eljárás túlzottan hosszú volt, s nem felelt meg az “ésszerű idő”   követelményének.   Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   22. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   A. Károk   23. A kérelmező 3 millió forint1 vagyoni és nem vagyoni kártérítést   követelt.   24. A Kormány vitatta az igényt.   25. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az   állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban   úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett. Méltányossági   alapon 8.000 eurót ítél meg számára ilyen címen.   B. Költségek és kiadások   26. A kérelmező ilyen címen nem terjesztett elő követelést.   C. Késedelmi kamat   27. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia, s ahhoz   további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Kormánynak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése   szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni kár tekintetében   8.000 eurót (nyolcezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók   összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti valutájában, a kifizetéskor   alkalmazott átváltási árfolyam alkalmazásával;   11.600 euró   VARGA v. HUNGARY JUDGMENT   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a kifizetés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális   kamatát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a   fenti összeg után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos többi igényét elutasítja.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés a Bíróság Eljárási szabályzata 77.   szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően 2006. május 23-án került   kiküldésre.   J.P. COSTA   Elnök   S. NAISMITH   Hivatalvezető-helyettes