33654/06

WyrokETPCz2008-07-22ECLI:CE:ECHR:2008:0722JUD003365406

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego praw majątkowych naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał powtórzył, że rozsądność długości postępowania należy oceniać w świetle szczególnych okoliczności sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i właściwych organów oraz stawkę postępowania dla skarżącego. Stwierdził, że nawet po odjęciu okresu zawieszenia postępowania, który uznał za uzasadniony, pozostały czas trwania postępowania (ponad dziesięć lat i dwa miesiące na dwóch instancjach) był nadmierny i nie spełniał wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżący, Mátyus Kálmán, był stroną postępowania cywilnego wszczętego przeciwko niemu 7 lutego 1994 r. w sprawie dotyczącej ruchomości i nieruchomości. Postępowanie to trwało ponad jedenaście lat i dziesięć miesięcy. Sąd pierwszej instancji (Pesti Központi Kerületi Bíróság) wydał orzeczenie na korzyść skarżącego 6 stycznia 2005 r., a sąd drugiej instancji (Fővárosi Bíróság) oddalił powództwo 17 listopada 2005 r. (doręczone 29 grudnia 2005 r.).
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną; 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; 3. Zasądza na rzecz skarżącego 8000 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową; 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   MÁTYUS kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (33654/06. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2008. július 22.   Ezen határozat az Egyezmény 44. Cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   MÁTYUS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Mátyus kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   Françoise Tulkens, Elnök,   Ireneu Cabral Barreto,   Vladimiro Zagrebelsky,   Danutė Jočienė,   Sajó András,   Nona Tsotsoria,   Işıl Karakaş, bírák,   és Sally Dollé, Hivatalvezető,   2008. július 1-i ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem   (33654/06. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok   védelméről szóló egyezmény (az “Egyezmény”) 34. Cikke alapján egy   magyar állampolgár, Mátyus Kálmán (a “kérelmező”) 2006. május 26-án   terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt (a “Kormány”) Képviselője, dr. Höltzl Lipót   képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.   3. 2008. február 13-án a Bíróság úgy határozott, hogy közli a panaszt a   Kormánnyal. Az Egyezmény 29. Cikkének 3. bekezdése alapján úgy   döntött, hogy a kérelem érdemét és elfogadhatóságát együttesen vizsgálja.   A TÉNYEK   AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI   4. A kérelmező 1959-ben született és Budapesten él.   5. 1994. február 7-én polgári per indult a kérelmező ellen. A felperes   különböző igényeket terjesztett elő egyes ingó és ingatlan vagyontárgyakkal   kapcsolatban.   6. 1997. március 3. és 1998. november 2. között a bíróság a felperes és   egy harmadik személy között folyamatban lévő per befejezéséig   felfüggesztette az eljárást.   MÁTYUS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   7. 2005. január 6-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság számos tárgyalást   követően a kérelmező javára döntött.   8. 2005. november 17-én a Fővárosi Bíróság elutasította a felperes   keresetét (kézbesítés: 2005. december 29.)   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   9. A kérelmező panaszolta, hogy az eljárás hossza összeegyeztethetetlen   volt az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdésében lefektetett “ésszerű idő”   követelményével. Az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdése kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság … ésszerű időn belül ... hozzon   határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”   10. A Kormány vitatta a panaszt.   11. A figyelembe veendő időszak 1994. február 7-én kezdődött és 2005.   december 29-én zárult le. Ilyen módon több mint tizenegy évig és tíz   hónapig tartott. A Bíróság azonban úgy véli, hogy az ügy körülményei   alapján a per felfüggesztése nem volt ésszerűtlen, ezért annak tartamát – egy   évet és nyolc hónapot – le kell vonni a teljes hosszból. Ilyen módon a   releváns időszak két bírósági szinten több mint tíz év és két hónap.   A. Elfogadhatóság   12. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan   megalapozatlan az Egyezmény 35. Cikkének 3. bekezdése szerinti   értelemben. Továbbá megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem   elfogadhatatlan. Ezért elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   13. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az   eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra   figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns   hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek   között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   MÁTYUS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   14. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. Cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   15. A benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,   hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,   amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés   levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a Bíróság   megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az   “ésszerű idő” követelményének.   Ezért az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   16. Az Egyezmény 41. Cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz   lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”   A. Károk   17. A kérelmező 15000 euró vagyoni és nem vagyoni kártérítést követelt.   18. A Kormány vitatta az igényt.   19. A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező nem vagyoni kárt szenvedett.   Méltányossági alapon 8000 eurót ítél meg számára ilyen címen.   B. Költségek és kiadások   20. A kérelmező nem terjesztett elő költségtérítés iránti igényt.   C. Késedelmi kamat   21. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,   amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.   MÁTYUS kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Elfogadhatóvá nyilvánítja a kérelmet;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. Cikkének 2.   bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmező számára nem vagyoni   kár tekintetében 8000 (nyolcezer) eurót, továbbá az ezen összeget   terhelő adók összegét kell kifizetnie az alperes Állam nemzeti   valutájában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű   kamatot kell fizetni a fenti összeg után;   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit   elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. július 22-én, a   Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   Françoise Tulkens   Elnök   Sally Dollé   Hivatalvezető

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło