34418/04
WyrokETPCz2008-01-29ECLI:CE:ECHR:2008:0129JUD003441804
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego o odszkodowanie za błąd medyczny oraz oparcie się sądów krajowych na opinii organu eksperckiego, którego nie można było przesłuchać, naruszyły prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie i prawo do rzetelnego procesu z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie cywilne trwające prawie osiem lat na trzech instancjach było nadmiernie długie, naruszając wymóg "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji, biorąc pod uwagę brak przekonujących argumentów rządu. W kwestii rzetelności postępowania, Trybunał stwierdził, że sądy krajowe oceniały dowody jako całość, a opinia organu eksperckiego (ETT IB) była tylko jednym z elementów. Trybunał uznał, że charakter sporu (złożone kwestie medyczne) uzasadniał oparcie się na opinii ekspertów, a skarżący mieli możliwość kwestionowania dowodów. Brak możliwości ustnego przesłuchania ETT IB nie naruszył zasady równości broni, ponieważ strony mogły żądać pisemnych uzupełnień, a gwarancje art. 6 dotyczące "sądu" nie mają zastosowania do procedur organów eksperckich.Stan faktyczny
Skarżący, rodzina Cssz, wnieśli pozew o odszkodowanie przeciwko uniwersytetowi w związku z rzekomym błędem medycznym podczas operacji ortopedycznej syna, Cssz Krisztiána, która doprowadziła do trwałej niepełnosprawności. Twierdzili, że nie otrzymali odpowiednich informacji o ryzyku operacji. Postępowanie cywilne trwało prawie osiem lat na trzech instancjach sądowych. Sądy krajowe opierały się na opiniach ekspertów medycznych, w tym Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága (ETT IB), którego skarżący nie mogli przesłuchać ustnie.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji w zakresie długości postępowania. 3. Stwierdza brak naruszenia art. 6 ust. 1 Konwencji w zakresie rzetelności postępowania. 4. Zasądza na rzecz każdego ze skarżących 3 200 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz łącznie 550 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o odsetki ustawowe. 5. Oddala pozostałe roszczenia skarżących dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �GY (34418/04. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2008. janu�r 29. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Cssz kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Andr�s Baka, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Antonella Mularoni, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, b�r�k, Sally Doll�, Hivatalvezet,
2008. janu�r 8-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (34418/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n h�rom magyar �llampolg�r, Cssz Kriszti�n, Cssz M�rk Adri�n �s Cssz Barnab�s (a "k�relmezk") 2004. j�nius 25-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezket Barbalics I., Nagyat�don praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. A k�relmezk azt �ll�tott�k, hogy az elj�r�s �sszertlen�l hossz� ideig elh�z�dott. Tov�bb� elterjesztett�k, hogy az elj�r�s nem volt tisztess�ges, mivel a b�r�s�gok hat�rozataikat egyetlen, meghat�rozott szak�rt test�let v�lem�ny�re alapozt�k, amelynek f�ggetlens�ge k�ts�ges, s amelyet a sz�beli �s nyilv�nos elj�r�s elv�nek megs�rt�s�vel nem lehetett megid�zni a t�rgyal�sra sz�beli tan�skod�s c�lj�b�l.
4. 2006. december 6-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A T�NYEK
I. AZ �GY K�R�LM�NYEI
5. A k�relmezk 1985-ben, 1988-ban, illetve 1951-ben sz�lettek �s Sz�kesfeh�rv�ron �lnek. Cssz Kriszti�n �s Cssz M�rk Adri�n Cssz Barnab�s fiai, s Cssz Barnab�s n�hai feles�g�nek (�desanyjuknak), Csszn� Dry Virg�li�nak az �r�k�sei, aki az al�bb ismertetend elj�r�s felperese volt.
6. Egy s�r�l�s k�vetkezt�ben Cssz Kriszti�n bal l�ba deform�l�dott. 1994-ben �s 1995-ben t�bb ortop�diai mt�tet v�geztek rajta a P�csi Tudom�nyegyetem Klinik�j�n. Az erfesz�t�sek ellen�re bal l�ba mintegy 5 centim�terrel r�videbb maradt a m�sik l�b�n�l, amely bizonyos m�rt�k rokkants�got okozott.
7. 1996. �prilis 17-�n Cssz Kriszti�n �s sz�lei � Cssz Barnab�s �s Cssz Virg�lia � k�rt�r�t�si pert ind�tottak az Egyetem ellen. Azt �ll�tott�k, hogy Cssz Kriszti�n rokkants�ga orvosi mhiba eredm�nye, s hogy nem ny�jtottak sz�mukra megfelel t�j�koztat�st a javasolt mt�t lehets�ges kock�zatair�l. 1996. m�jus 21-�n az Egyetem biztos�t�ja beavatkoz�k�nt perbe l�pett.
8. H�rom t�rgyal�st k�veten 1998. november 4-�n a Baranya Megyei B�r�s�g k�zbens hat�rozatot hozott, meg�llap�tva, hogy az alperest k�rt�r�t�si k�telezetts�g terheli az �gyben, mivel a mt�tet megelzen nem ny�jtott megfelel t�j�koztat�st a p�ciens sz�lei sz�m�ra. A b�r�s�g egy szak�rti int�zet (Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Igazs�g�gyi Orvostani Int�zet) 1996. november 26-�n kelt �s 1997. j�nius 25-�n kieg�sz�tett szakv�lem�ny�re t�maszkodott. A b�r�s�g tov�bb� az Eg�szs�g�gyi Tudom�nyos Tan�cs Igazs�g�gyi Bizotts�g�nak ("ETT IB") 1998. m�rcius 3-�n kelt fel�lv�lem�ny�re alapozta hat�rozat�t, amely v�lem�ny tartalmazta az �gy orvosi dokument�ci�j�nak �ttekint�s�t, azt a k�vetkeztet�st, hogy az alkalmazott kezel�s az orvostudom�ny szab�lyainak megfelel volt, tov�bb� a szakv�lem�ny 1998. szeptember 2-�n kelt kieg�sz�t�s�t, amelyet a Bizotts�g a k�relmezk ind�tv�ny�ra k�sz�tett v�laszk�nt.
9. Fellebbez�s nyom�n 2000. m�jus 11-�n a Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli tan�csa hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot, �s az �gyet visszautalta az elsfok� b�r�s�g el�. A fellebbviteli tan�cs a p�ciens sz�lei sz�m�ra a mt�thez val� hozz�j�rul�st megelzen ny�jtott t�j�koztat�s tekintet�ben tov�bbi bizony�t�s lefolytat�s�t tal�lta sz�ks�gesnek.
10. 2000. j�nius 26-�n Cssz Virg�lia meghalt, jogut�da az elj�r�sban k�t fia lett.
11. 2001. m�rcius 9-�n �s �prilis 20-�n a Megyei B�r�s�g t�rgyal�st tartott. 2001. �prilis 26-�n a b�r�s�g elutas�totta a keresetet, meg�llap�tva,
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
hogy a mt�t az adott k�r�lm�nyek k�z�tt nem volt ellenjavallt, hogy elv�gz�se sor�n betartott�k az orvosi szakma szab�lyait, s hogy a p�ciens sz�lei sz�m�ra ny�jtott t�j�koztat�s megfelel volt. A kock�zatokkal kapcsolatban a p�ciens sz�lei sz�m�ra ny�jtott sz�beli t�j�koztat�st illeten a b�r�s�g a szak�rti int�zetek rendelkez�sre �ll� szakv�lem�nyeire, okirati bizony�t�kokra �s tan�vallom�sokra t�maszkodott.
12. 2003. m�jus 14-�n a Legfelsbb B�r�s�g fellebbviteli tan�csa elutas�totta a k�relmezk fellebbez�s�t. Az alkalmazott kezel�s megfelel volt�t illeten elfogadta az elsfok� b�r�s�g �rvel�s�t, amelyet az al�bbiak szerint hagyott helyben:
"[...] azt kellett vizsg�lni, hogy teljes�lt-e a legnagyobb gondoss�g �s k�r�ltekint�s k�vetelm�nye. E k�telezetts�g teljes�l�s�t a v�lasztott mt�ti megold�s, illetleg ezek sorozat�nak megv�laszt�sa kapcs�n ... az elsfok� b�r�s�g a szak�rti v�lem�ny, illetleg az ETT-IB fel�lv�lem�nye alapj�n megalapozottan �llap�totta meg...
[...] mindezzel egy�tt sem j�rt objekt�ve nagyobb kock�zattal a mt�t elv�gz�se, mint annak elmarad�sa. Ezt egy�bk�nt az ut�bb kialakult j� eredm�ny is igazolja. A mt�t sor�n alkalmazott lemezek �s csavarok kapcs�n az ETT IB fel�lv�lem�nye is egy�rtelmen al�t�masztotta, hogy az alperes semmilyen mulaszt�st nem k�vetett el. Mindezek folyt�n nincs olyan mt�ti hiba, amely a k�rt�r�t felelss�g alapj�ul szolg�lna."
13. A Legfelsbb B�r�s�g tov�bb� megers�tette a Megyei B�r�s�g azon meg�llap�t�s�t, hogy a p�ciens sz�lei sz�m�ra ny�jtott t�j�koztat�s megfelel volt.
14. 2003. december 9-�n a Legfelsbb B�r�s�g n�gy �s negyed oldalas, indokl�ssal ell�tott hat�rozatban utas�totta el a k�relmezk fel�lvizsg�lati k�relm�t. A b�r�s�g a polg�ri perrendtart�s 270. � (2) bekezd�s�nek �s 273. �-�nak a relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg�t alkalmazta, amely szerint jogers hat�rozatok fel�lvizsg�lat�nak anyagi jogi jogszab�lys�rt�s eset�n akkor van helye, ha a fel�lvizsg�lat a joggyakorlat egys�ge, tov�bbfejleszt�se �rdek�ben sz�ks�ges. A k�relmezk �ltal elterjesztett k�relem �rdem�nek r�szletes �ttekint�s�t k�veten a Legfelsbb B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy ez a felt�tel az adott k�r�lm�nyek k�z�tt nem teljes�lt. A hat�rozatot 2004. janu�r 13-�n k�zbes�tett�k.
15. 2004. m�rcius 31-�n a Megyei B�r�s�g kijav�totta a 2001. �prilis 26�n hozott hat�rozatot. E hat�rozatot 2004. �prilis 5-�n k�zbes�tett�k.
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
II. RELEV�NS HAZAI JOG
16. A polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny
206. � (1)
"A b�r�s�g a t�ny�ll�st a felek elad�s�nak �s a bizony�t�si elj�r�s sor�n felmer�lt bizony�t�kok egybevet�se alapj�n �llap�tja meg; a bizony�t�kokat a maguk �sszess�g�ben �rt�keli, �s meggyzd�se szerint b�r�lja el."
17. 13/1994. (IX. 13.) NM rendelet az Eg�szs�g�gyi Tudom�nyos Tan�cs Igazs�g�gyi Bizotts�ga (,,ETT IB � a Bizotts�g") mk�d�s�rl (a relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg)
1. � (1)
,,Az ETT IB feladata, hogy a b�r�s�g, az �gy�szs�g, a rendrs�g, illetve... m�s hat�s�g ... megkeres�s�re fel�lvizsg�lati szakv�lem�nyt nyilv�n�tson eg�szs�g�gyi szakk�rd�sben, k�l�n�sen olyan esetekben, amikor az orvosszak�rti v�lem�nyek ellent�tesek vagy egym�st�l elt�rek."
,,A Bizotts�g z�rt �l�sen t�rgyal..."
9. � (1)
10. � (1)
,,A Bizotts�g �ltal adott fel�lv�lem�ny �rtelmez�se, kieg�sz�t�se �s m�dos�t�sa kiz�r�lag a fel�lv�lem�nyt k�r szerv k�r�s�re t�rt�nhet a Bizotts�g �l�s�n."
10. � (3) ,,A Bizotts�g �l�seinek jegyzk�nyve szolg�lati titok."
18. Legfelsbb B�r�s�g BKT-PKT-GKT 1/1981. sz. k�z�s �ll�sfoglal�sa (a relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg)
IV.
,,A szakv�lem�nyt fel�lvizsg�l� szerv (test�let) vagy annak tagja a t�rgyal�sra nem id�zhet meg, a b�r�s�g azonban elrendelheti a fel�lvizsg�lati szakv�lem�ny kieg�sz�t�s�t."
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
19. 1994. �vi XXVIII. t�rv�ny a Magyar Orvosi Kamar�r�l (a relev�ns idszakban hat�lyos sz�veg)
1. � (1)
,,A Magyar Orvosi Kamara (a tov�bbiakban: MOK) az orvosok �s fogorvosok (a tov�bbiakban: orvosok) �nkorm�nyzattal rendelkez szakmai, �rdekk�pviseleti k�ztest�lete."
20. � (1)
,,Orvosi diplom�hoz k�t�tt tev�kenys�get - jogszab�lyban meg�llap�tott egy�b felt�telek mellett - a (2) bekezd�sben meghat�rozott kiv�telekkel csak az v�gezhet, aki tagja a MOKnak."
20. A Magyar Orvosi Kamara Etikai k�dexe
95. szab�ly ,,Az orvosnak minden nyilatkozat ad�s�n�l olyan magatart�st kell tan�s�tania, amellyel biztos�tja orvost�rsa megbecs�l�s�t �s orvosi tev�kenys�ge ir�nti bizalm�t."
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE AZ ELJ�R�S HOSSZA TEKINTET�BEN
21. A k�relmezk panaszolt�k, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... f�ggetlen �s p�rtatlan b�r�s�g tisztess�gesen, nyilv�nosan �s �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
22. A Korm�ny vitatta a panaszt. 23. A figyelembe veend idszak 1996. �prilis 17-�n kezdd�tt �s 2004. �prilis 5-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten csaknem nyolc �vig tartott.
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A. Elfogadhat�s�g
24. A Korm�ny elterjesztette, hogy a hat h�napos szab�ly c�ljaira figyelembe veend jogers hazai hat�rozat a Legfelsbb B�r�s�g, mint m�sodfok� b�r�s�g 2003. m�jus 14-�n hozott jogers �t�lete volt, melyet 2003. augusztus 27-�n k�zbes�tettek a k�relmezk jogi k�pviselje sz�m�ra. A k�relmezk azonban csak 2004. j�nius 25-�n, vagyis a hat h�napos hat�ridn t�l terjesztett�k el k�relm�ket. A Korm�ny v�lem�nye szerint a k�relmezk sikertelen fel�lvizsg�lati k�relme eleve kudarcra volt �t�lve, �gy a fel�lvizsg�lat nem mins�l hat�kony jogorvoslatnak az Egyezm�ny 35. Cikke (1) bekezd�s�nek c�ljaira. K�vetkez�sk�ppen a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�cs�nak 2003. december 9-i hat�rozata nem szak�totta f�lbe a hat h�napos hat�ridt.
A k�relmezk vitatt�k az elterjesztett v�lem�nyt. 25. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a fel�lvizsg�lati tan�cs �rdemben vizsg�lta a k�relmezk k�relm�t. A B�r�s�g ez�rt nincs meggyzdve arr�l, hogy a jelen �gyben az ind�tv�ny hi�baval�, vagy nem hat�kony volt az Egyezm�ny 35. Cikke (1) bekezd�s�nek c�ljaira. A hat�rozatot 2004. janu�r 13-�n k�zbes�tett�k. Tov�bb�, 2004. m�rcius 31-�n �jabb, kijav�t�st elrendel hat�rozatot hoztak az �gyben (ld. mutatis mutandis Kreisz kontra Magyarorsz�g, 12941/05. sz. k�relem 7. �s 10. bekezd�se, 2007. �prilis 3.). Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a k�relem nem tekinthet megk�settnek. 26. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, �s semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
27. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
28. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
29. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE AZ ELJ�R�S TISZTESS�GES VOLTA TEKINTET�BEN
A. Elfogadhat�s�g
30. A Korm�nynak a hat h�napos szab�lyra alapozott kifog�s�val kapcsolatban � amely a k�relem ezen r�sz�t is �rinti � a B�r�s�g hivatkozik a fenti 25. bekezd�s alatt tett meg�llap�t�s�ra. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, �s semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
31. A k�relmezk elterjesztett�k, hogy az elj�r�s tisztess�ges volta s�r�lt � megs�rtve az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t �, mivel a hazai b�r�s�gok �t�leteiket kiz�r�lag az ETT IB v�lem�ny�re alapozt�k. Ez a test�let, amely tev�kenys�g�t a nyilv�noss�g teljes kiz�r�s�val v�gezte �s orvosokb�l �llt, eleve nem volt f�ggetlen, s elj�r�sa figyelmen k�v�l hagyta a 6. Cikkben foglalt garanci�kat. Ezt az a t�ny is al�t�masztja, hogy a sz�ban forg� idszakban minden orvosnak a Magyar Orvosi Kamara tagj�nak kellett lennie, amely k�ztest�let k�telezetts�gk�nt r�tta tagjaira az orvost�rsak kritiz�l�s�t�l val� tart�zkod�st, amely negat�v szolidarit�st jelentett. Az ETT IB z�rt �l�st folytatott le, �s nem volt t�rgyal�sra id�zhet sz�beli tan�skod�s c�lj�b�l, amely t�ny a k�relmezk szerint a sz�beli �s nyilv�nos elj�r�s elv�nek megs�rt�s�t jelentette.
32. A Korm�ny felh�vta a figyelmet a magyar polg�ri perrendtart�s 206. � (1.) bekezd�s�re (ld. fenti 16. bekezd�s), �s eladta, hogy a k�relmezk �gy�ben a b�r�s�g a rendelkez�sre �ll� bizony�t�kok eg�sz�nek m�rlegel�se ut�n vonta le k�vetkeztet�seit, amely bizony�t�koknak az ETT IB szakv�lem�nye csak egyik eleme volt. Mivel az ETT IB nem b�r�s�gi hat�rozatot, hanem szakv�lem�nyt bocs�tott ki, elj�r�sa nem k�v�nta meg a 6. Cikk 1. bekezd�s�ben foglalt garanci�k alkalmaz�s�t. Tov�bb�, az ETT IB az�rt nem �llt rendelkez�sre a t�rgyal�son sz�beli tan�skod�s c�lj�b�l, mert szakv�lem�ny�t konszenzussal alak�totta ki, s k�pviselje nem v�laszolhatott volna a t�rgyal�son sz�ban feltett k�rd�sekre, illetve felhozott
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
ellenvet�sekre koll�g�ival folytatott elzetes konzult�ci�, valamint �jabb test�leti, konszenzuson nyugv� szakv�lem�ny kialak�t�sa n�lk�l. Ez a k�r�lm�ny semmik�ppen nem s�rtette a "fegyverek egyenls�g�nek" elv�t, mivel az ETT-IB-vel szemben mindk�t f�l azonos helyzetben volt.
33. A B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- vagy jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, ha �s amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthett�k. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (Garc�a Ruiz v. Spain [GC], no. 30544/96, � 28, ECHR 1999-I).
34. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a jelen �gyben a Megyei B�r�s�g a p�ciens sz�lei sz�m�ra ny�jtott, a javasolt mt�t kock�zataival kapcsolatos t�j�koztat�st illeten szak�rti int�zetek szakv�lem�ny�re, okirati bizony�t�kokra �s tan�vallom�sokra t�maszkodott. A B�r�s�g azt is �szrev�telezi, hogy a polg�ri perrendtart�s 206. � (1) alapj�n a nemzeti b�r�s�gok k�telesek voltak a rendelkez�sre �ll� bizony�t�kokat egybevetni, �s a maguk �sszess�g�ben �rt�kelni. Igaz, a k�relmezk fellebbez�s�nek elutas�t�sakor a Legfelsbb B�r�s�g ersen t�maszkodott az ETT IB fel�lv�lem�ny�re. A B�r�s�g sz�m�ra azonban a vita term�szete � bonyolult orvosi elj�r�sok megfelel volta � igazolja az ilyen megk�zel�t�st. Tov�bb�, �gy tnik, hogy a k�relmezk az elj�r�s folyam�n mindv�gig elterjeszthett�k �rveiket, s nem akad�lyozt�k ket abban, hogy vitass�k a b�r�s�ghoz beny�jtott orvosszak�rti v�lem�nyeket. Val�j�ban az ETT IB is k�relm�kre eg�sz�tette ki fel�lv�lem�ny�t (fenti 8. bekezd�s). Az elj�r�s eg�sz�t figyelembe v�ve a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy a hazai b�r�s�gok kontradikt�rius elj�r�sban vont�k le k�vetkeztet�seiket, an�lk�l, hogy kiz�r�lagos jelents�get tulajdon�tottak volna ak�r egyetlen olyan bizony�t�knak is, amelyet a k�relmezknek nem �llt m�djukban vitatni (hasonl�s�gokat �s k�l�nbs�geket ld. Chevrol v. France, no. 49636/99, � 81-82, ECHR 2003-III).
35. Tov�bb�, a b�r�s�got nem gyzte meg a k�relmezk azon �rve, hogy az elj�r�s tisztess�ges volta s�r�lt az�rt, mert az ETT IB alapveten orvosokb�l �llt. Ellenkezleg, ez tejesen term�szetes egy olyan test�let eset�ben, amelynek az a feladata, hogy bonyolult orvosszakmai k�rd�sekrl szakv�lem�nyt adjon. Mindenesetre sem az �gyiratok, sem a k�relmezk elterjeszt�sei nem tartalmaznak bizony�t�kot arra vonatkoz�an, hogy e test�let tagjai n�lk�l�zt�k a sz�ks�ges objektivit�st.
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
36. Azzal kapcsolatban, hogy az ETT IB-hez nem lehetett sz�beli k�rd�st int�zni a t�rgyal�son, a B�r�s�g elfogadja a Korm�nynak az ilyen megjelen�s kivitelezhetetlens�g�vel kapcsolatos �rvel�s�t, k�l�n�sen arra a t�nyre figyelemmel, hogy �r�sbeli elj�r�s sor�n mindk�t f�l k�rhetett kieg�sz�t elterjeszt�st a test�lettl. Ez a megold�s is olyannak tekinthet, ami megfelel a "fegyverek egyenls�g�nek" elve k�vetelm�ny�nek. A k�relmezk azon felvet�s�t illeten, hogy az ETT IB elj�r�s�nak a 6. Cikk alapj�n nyilv�nosnak kellene lennie, a B�r�s�g r�mutat, hogy a rendelkez�sben foglalt biztos�t�kok "b�r�s�gra" vonatkoznak, s nem alkalmazand�k olyan szak�rti int�zet elj�r�saira, amely nem b�r�s�gi hat�rozatot hoz.
37. �sszegezve, a B�r�s�g nem tud olyan elemet azonos�tani, amely az elj�r�s eg�sz�t tisztess�gtelenn� tenn�. Ebbl k�vetkezik, hogy ebben a vonatkoz�sban az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t nem s�rtett�k meg.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
38. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
39. Vagyoni k�r tekintet�ben a k�relmezk egy�ttesen 800 000 forintot1 k�veteltek. Tov�bb�, Cssz Kriszti�n �s Cssz M�rk Adri�n fejenk�nt 500 000 forintot2, Cssz Barnab�s pedig 1 milli� forintot3 k�vetelt.
40. Nem vagyoni k�r tekintet�ben a k�relmezk fejenk�nt 3 milli� forintot4 k�veteltek, v�lheten az elj�r�s elh�z�d�sa �ltal okozott szenved�s�rt. Emellett Cssz Kriszti�n 6 milli� forintot5, Cssz Barnab�s 1,1 milli� forintot6, Cssz M�rk Adri�n pedig 1 milli� forintot7 k�vetelt.
41. A Korm�ny vitatta ezen ig�nyeket. 42. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmezk bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedtek. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g fejenk�nt 3 200 eur�t �t�l meg a k�relmezk sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben. 3 147 eur� 2 1 975 eur� 3 3 950 eur� 4 11 802 eur� 5 23 604 eur� 6 4 346 eur� 7 3 950 eur�
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
B. K�lts�gek �s kiad�sok
43. A k�relmezk tov�bbi 7 500 eur�t �s 282 820 forintot k�veteltek a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 140 000 forint (megk�zel�tleg 550 eur�) �gyv�di k�lts�grl sz�ml�t ny�jtottak be.
44. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt ezen ig�nyekkel kapcsolatban.
45. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g elutas�tja az azon �sszeget meghalad� ig�nyeket, amely tekintet�ben a k�relmezk sz�ml�t ny�jtottak be. Ennek megfelelen a B�r�s�g 550 eur�t �t�l meg sz�mukra egy�ttesen.
C. K�sedelmi kamat
46. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet;
2. Meg�llap�tja, hogy az elj�r�s hossza tekintet�ben megs�rtett�k az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t;
3. Meg�llap�tja, hogy az elj�r�s tisztess�ges volt�t illeten nem s�rtett�k meg az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t;
4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, nem vagyoni k�r tekintet�ben fejenk�nt 3 200 (h�romezer k�tsz�z) eur�t, k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben egy�ttesen 550 (�tsz�z�tven) eur�t, tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie a k�relmezk sz�m�ra az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank
CSSZ kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
5. A k�relmezk igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. janu�r 29-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Tulkens Eln�k
Sally Doll� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło