36343/03
WyrokETPCz2006-10-31ECLI:CE:ECHR:2006:1031JUD003634303
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego trwającego ponad dziewięć lat na trzech instancjach naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał, oceniając rozsądny termin postępowania cywilnego, zastosował swoje ugruntowane kryteria, uwzględniając złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżącego. Stwierdził, że postępowanie, które trwało ponad dziewięć lat i siedem miesięcy na trzech poziomach jurysdykcji, było nadmiernie długie. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby taką długość, co doprowadziło do wniosku o naruszeniu art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Emesz Ferenc, był stroną w sporze cywilnym dotyczącym wkładów do stowarzyszenia budowlanego, które założył wraz z innymi osobami w celu budowy apartamentowca. Postępowanie sądowe, wszczęte przeciwko niemu w maju 1995 roku, trwało ponad dziewięć lat i siedem miesięcy, przechodząc przez trzy instancje sądowe, w tym dwukrotnie wracając do pierwszej instancji. Ostateczne rozstrzygnięcie zapadło w grudniu 2004 roku.Rozstrzygnięcie
Skarga dotycząca nadmiernej długości postępowania została uznana za dopuszczalną, pozostała część skargi za niedopuszczalną. Stwierdzono naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądzono 6 500 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 EUR tytułem kosztów i wydatków. Pozostałe roszczenia skarżącego o słuszne zadośćuczynienie zostały oddalone.Pełny tekst orzeczenia
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
M�SODIK SZEKCI�
EMESZ kontra MAGYARORSZ�G �GY (36343/03 sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2006. okt�ber 31.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
2
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
Az Emesz kontra Magyarorsz�g �gyben Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, R. T�RMEN, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, D. JOCIEN, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2006. okt�ber 10-i z�rt �l�s�n folytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (36343/03 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n Emesz Ferenc magyar �llampolg�r 2003. szeptember 2-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2005. szeptember 13-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a Korm�nnyal a panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1925-ben sz�letett �s Szolnokon �l. 5.1992-ben a k�relmez t�bb mag�nszem�llyel egy�tt �p�tk�z�ss�get hozott l�tre egy t�rsash�z fel�p�t�s�re. 6. 1995. m�jus 2-�n az �p�tk�z�ss�g �t tagja az egyes tagok �ltal befizetend hozz�j�rul�s m�rt�k�vel �sszef�gg�sben kialakult vita kontextus�ban pert ind�tott a k�relmez ellen. 1995. okt�ber 10-�n a felperesek m�dos�tott�k kereset�ket.
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
7. 1996. okt�ber 17-�n a J�sz-Nagykun-Szolnok Megyei B�r�s�g a J�szber�nyi V�rosi B�r�s�got jel�lte ki az elj�r�s lefolytat�s�ra. 1997. december 12-�n az �gyet �ttett�k a Kunszentm�rtoni V�rosi B�r�s�ghoz. 1998. febru�r 10-�n a b�r�s�g az �gy soron k�v�li t�rgyal�s�t rendelte el.
8. 1998. m�rcius 10. �s 1999. okt�ber 7. k�z�tt a b�r�s�g sz�mos t�rgyal�st tartott �s szakv�lem�ny beszerz�s�rl int�zkedett. 1999. december 17-�n a b�r�s�g elutas�totta a felperesek kereset�t �s a k�relmez ellenkereset�t.
9. Fellebbez�s nyom�n 2000. m�jus 31-�n a J�sz-Nagykun-Szolnok Megyei B�r�s�g az �t�letet r�szben hat�lyon k�v�l helyezte �s a b�r�s�got �j elj�r�sra utas�totta, a fennmaradt r�sz tekintet�ben pedig helybenhagyta az elsfok� hat�rozatot. A k�relmez �ltal a hat�rozat jogers r�sze ellen beny�jtott fel�lvizsg�lati k�relmet a Legfelsbb B�r�s�g 2002. december 12-�n elutas�totta.
10. A folytat�d� elsfok� elj�r�sban 2001. m�rcius 14. �s 2003. augusztus 27. k�z�tt t�bb t�rgyal�sra �s k�t szakv�lem�ny beszerz�s�re ker�lt sor. 2003. okt�ber 10-�n a V�rosi B�r�s�g r�szben helyt adott a felperesek kereset�nek, �s a k�relmez ellenkereset�nek nagy r�sz�t elutas�totta.
11. Fellebbez�s nyom�n 2004. j�nius 9-�n a Megyei B�r�s�g m�dos�totta az elsfok� hat�rozatot. 2004. december 16-�n a Legfelsbb B�r�s�g elutas�totta a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relm�t.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
12. A k�relmez panaszolta, hogy a polg�ri elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g... �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
13. A Korm�ny vitatta a panaszt. 14. A figyelembe veend idszak 1995. m�jus 2-�n kezdd�tt �s 2004. december 16-�n �rt v�get. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint kilenc �vig �s h�t h�napig tartott.
4
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
A. Elfogadhat�s�g
15. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
16. A B�r�s�g eml�keztet arra, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, a B�r�s�g esetjog�ban lefektetett krit�riumok figyelembe v�tel�vel kell meg�t�lni, k�l�n�s tekintettel az eset bonyolults�g�ra, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�s�ra �s arra, hogy mi volt a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
17. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
18. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
19. A k�relmez az Egyezm�ny 6 Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n az elj�r�s kimenetel�t is panaszolta.
20. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999, Reports of Judgments and Decisions 1999-I, pp. 98-99, � 28).
21. A jelen �gyben a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l: az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
22. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok 23. A k�relmez 37.027.000 forint1 forint vagyoni �s 8.000.000 forint2 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 24. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. 25. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 6.500 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. Megk�zel�tleg 136.600 eur�. 2 Megk�zel�tleg 29.500 eur�.
6
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
B. K�lts�gek �s kiad�sok
16. A k�relmez tov�bbi 607.000 forintot1 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
27. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 28. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek a jogi k�pvisel �ltal nem k�pviselt k�relmez sz�m�ra.
C. K�sedelmi kamat
29. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a panasz t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja:
(a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 6.500 eur�t (hatezer �tsz�z eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
1 Megk�zel�tleg 2.200 eur�.
EMESZ v. HUNGARY JUDGMENT
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t egyhang�lag elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. okt�ber 31-�n ker�lt kik�ld�sre.
S. DOLL� Hivatalvezet
J.-P. COSTA Eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło