37492/02
WyrokETPCz2006-04-18ECLI:CE:ECHR:2006:0418JUD003749202
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowań sądowych o odszkodowanie i zadośćuczynienie w Węgrzech naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, zgodnie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że długość obu postępowań (6 lat i 8 miesięcy dla jednego, ponad 6 lat i wciąż w toku dla drugiego) była nadmierna i nie spełniała wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądność terminu, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego oraz władz krajowych, a także stawkę sporu dla skarżącego. W świetle utrwalonego orzecznictwa, Trybunał stwierdził, że Rząd nie przedstawił faktów ani przekonujących argumentów uzasadniających tak długi czas trwania postępowań.Stan faktyczny
Skarżący, obywatel Chorwacji, został aresztowany na Węgrzech w 1992 roku pod zarzutem morderstwa, a następnie ekstradowany do Niemiec, gdzie w 1995 roku został uniewinniony. Po uniewinnieniu wszczął na Węgrzech dwa postępowania: o odszkodowanie i zadośćuczynienie od państwa węgierskiego. Jedno z postępowań, dotyczące odszkodowania, trwało 6 lat i 8 miesięcy i zakończyło się uznaniem roszczenia za przedawnione. Drugie, dotyczące zadośćuczynienia, trwało ponad 6 lat i wciąż było w toku w momencie wydania wyroku ETPCz.Rozstrzygnięcie
Trybunał: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącego 4 000 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 1 000 EUR tytułem kosztów i wydatków. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
M�SODIK SZEKCI�
KOVAC kontra MAGYARORSZ�G �GY (37492/02 sz. K�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2006. �prilis 18.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
2
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
A Kovac kontra Magyarorsz�g �gyben,
az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Eln�k A.B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, E. FURA-SANDSTR�M, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet
2006. m�rcius 28-�n tartott z�rt �l�s�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (37492/02 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy horv�t �llampolg�r, Kovac Kalman (a "k�relmez") 2002. szeptember 10-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Gergin� Horgos L. Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Helyettes �llamtitk�ra k�pviselte.
3. 2005. j�nius 10-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1938-ban sz�letett �s a Mali Losinj-i Cunskiban, Horv�torsz�gban �l.
5. 1992. �prilis 7-�n a k�relmezt n�met �llampolg�rs�g� feles�ge meg�l�s�nek gyan�ja alapj�n rizetbe vett�k Magyarorsz�gon. 1992. �prilis 10-�n a magyar Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g N�metorsz�gba t�rt�n
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
kiadat�s�ig elrendelte a k�relmez elzetes letart�ztat�s�t. 1993. j�lius 20�n az Orsz�gos Rendrfkapit�nys�g foganatos�totta a kiadat�st, s megtiltotta a k�relmeznek, hogy 1998. j�lius 20. eltt visszat�rjen Magyarorsz�gra. Ezt k�veten a k�relmezt 1994. december 19-ig N�metorsz�gban elzetes letart�ztat�sban tartott�k.
6. 1995. febru�r 17-�n a n�met Hildesheimi B�ntet B�r�s�g felmentette a k�relmezt. Az �t�letet, amely ugyanezen a napon jogerss� v�lt, a k�relmez jelenl�t�ben hirdett�k ki.
7. 1995. okt�ber 27-�n a k�relmez meghatalmazott �gyv�dje a b�ntetelj�r�sr�l sz�l� t�rv�ny 385/A alapj�n pert ind�tott a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt, k�rtalan�t�st k�vetelve a Magyar �llamt�l.
8. 1996. j�nius 12-�n a Ker�leti B�r�s�g a hat�sk�rrel rendelkez Fv�rosi B�r�s�ghoz tette �t az �gyet. 1996. december 18-�n a Fv�rosi B�r�s�g hi�nyp�tl�st rendelt el, melynek a k�relmez 1997. szeptember 8-�n tett eleget.
9. 1997. szeptember 11-�n, 1998. janu�r 22-�n, j�nius 2-�n �s december 8-�n, 1999. m�jus 4-�n �s 2000. febru�r 1-�n a b�r�s�g t�rgyal�st tartott.
10. 2000. m�rcius 6-�n a k�relmez kiterjesztette kereset�t, s a polg�ri t�rv�nyk�nyv k�l�nb�z rendelkez�sei alapj�n k�rt�r�t�st k�vetelt a Magyar �llamt�l.
11. A Fv�rosi B�r�s�g 2000. �prilis 28-�n megsz�ntette az elj�r�st, mivel a kereset a b�ntet�gyben hozott jogers v�gz�s idpontj�t�l sz�m�tott t�rv�nyi hat�ridn t�l ker�lt elterjeszt�sre.
12. 2000. j�nius 5-�n a k�relmez fellebbezett. A k�relmez elterjeszti, hogy az alperes 2000. j�nius 22-i v�laszbeadv�nyair�l csak 2001 sz�n �rtes�lt, amikor �gyv�dje a fel�lvizsg�lati elj�r�s miatt tanulm�nyozta az �gy iratait.
13. 2001. m�rcius 26-�n a Legfelsbb B�r�s�g m�sodfok� b�r�s�gk�nt elutas�totta a k�relmez fellebbez�s�t.
14. 2002. �prilis 8-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati tan�csa hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatok k�rt�r�t�si ig�nnyel kapcsolatos r�sz�t; a k�rt�r�t�si kereset tekintet�ben �j elj�r�s lefolytat�s�ra utas�totta az elsfok� b�r�s�got. Tov�bb�, hat�ly�ban fenntartotta a k�rtalan�t�si ig�nnyel kapcsolatos elj�r�st megsz�ntet v�gz�st. A b�r�s�g �szrev�telezte, hogy az ig�ny elterjeszt�s�re 1995. augusztus 17-ig �llt nyitva a hat�rid (azaz a k�relmez 1995. febru�r 17-i felment�s�tl sz�m�tott hat h�nap); a kereset elterjeszt�s�re azonban csak 1995. okt�ber 27-�n ker�lt sor. A b�r�s�g megjegyezte, hogy a k�relmeznek � aki arra hivatkozott, hogy Magyarorsz�gr�l kitiltott�k, s hogy a horv�torsz�gi h�bor�, valamint 1995. augusztus 14-tl kezdd horv�torsz�gi k�rh�zi tart�zkod�sa miatt nem tudott a magyar b�r�s�gokhoz fordulni � igazol�si k�relmet kellett volna k�rnie ezen akad�lyok 1995. augusztus 7-i megszn�s�tl (amely idpontban megb�z�st adott magyar �gyv�dj�nek) sz�m�tott hat h�napon bel�l. A b�r�s�g �gy tal�lta, hogy a k�relmez megk�sve, csak 1998. janu�r
4
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
22-�n terjesztett el igazol�si k�relmet. A Legfelsbb B�r�s�g d�nt�s�t 2002. j�nius 25-�n k�zbes�tett�k a k�relmez �gyv�dj�nek.
15. A folytat�d� k�rt�r�t�si elj�r�sban 2002. j�lius 12-�n a Fv�rosi B�r�s�g egyes�tette ezen �ggyel a k�relmez �ltal 2000. okt�ber 4-�n a Fv�rosi Rendrkapit�nys�g ellen ind�tott pert, amelyben k�rt�r�t�st k�vetelt az �rtatlans�g v�lelm�hez fzd jog�nak �ll�t�lagos megs�rt�se miatt az ellene lefolytatott b�ntetelj�r�s sor�n.
16. 2003. m�rcius 21-�n a b�r�s�g megk�rte a k�relmez �gy�vel kapcsolatos dokumentumok m�solat�t a hat�sk�rrel rendelkez n�met hat�s�gokt�l, amelyek 2003. m�rcius 21-�n eleget tettek a k�r�snek. A dokumentumok leford�t�s�t k�veten 2004. m�jus 20-�n t�rgyal�sra ker�lt sor.
17. 2004. okt�ber 12-�n a b�r�s�g el�v�l�s miatt elutas�totta a k�relmez kereset�t. A b�r�s�g �szrev�telezte, hogy a magyar b�ntetelj�r�s 1993. j�lius 20-�n, a k�relmez n�metorsz�gi elzetes fogvatart�sa pedig 1994. december 19-�n z�rult le. K�vetkez�sk�ppen a t�rv�nyes hat�rid a k�rt�r�t�si ig�ny elterjeszt�s�re 1994. december 20-�n kezdd�tt, �s legk�sbb 1999. december 20-�n lez�rult. Ilyen m�don a k�relmez 2000 m�rcius�ban, illetve okt�ber�ben elterjesztett k�rt�r�t�si ig�nye el�v�lt. 2004. december 7-�n a k�relmez fellebbezett.
18. 2005. m�rcius 10-i r�szhat�rozat�ban a Fv�rosi �t�lsz�k r�szben helyben hagyta, r�szben pedig hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� hat�rozatot. Arra utas�totta az elsfok� b�r�s�got, hogy vizsg�lja meg a k�relmez kereset�nek azon r�sz�t, amely szem�lyis�gi jogainak az �llam (67 milli� forint nem vagyoni k�rig�ny), illetve a Rendrkapit�nys�g (134 milli� forint nem vagyoni k�rig�ny) �ltali �ll�t�lagos megs�rt�s�vel volt kapcsolatos.
19. 2005. november 17-�n a Legfelsbb B�r�s�g fel�lvizsg�lati elj�r�sban helyben hagyta a r�szhat�rozatot.
20. Az elj�r�s a m�g elb�r�latlan ig�nyek tekintet�ben folytat�dott, s jelenleg is folyamatban van.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
21. A k�relmez panaszolta, hogy mindk�t elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy...b�r�s�g...tisztess�gesen...�s �sszer idn bel�l...hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..."
22. A Korm�ny vitatta az �ll�t�st. 23. A k�rtalan�t�si elj�r�s tekintet�ben a figyelembe veend idszak 1995. okt�ber 27-�n kezdd�tt �s 2002. j�nius 25-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten hat �vig �s nyolc h�napig tartott. 24. A k�rt�r�t�si elj�r�s tekintet�ben a figyelembe veend idszak 2000. m�rcius 6-�n kezdd�tt �s m�g nem z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten hat �ve tart.
A. Elfogadhat�s�g
25. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
26. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
27. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
28. Az elterjesztett anyagot megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben mindk�t elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
6
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
II. AZ EGYEZM�NY ELS KIEG�SZ�T JEGYZK�NYVE 1. CIKK�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
29. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a k�rtalan�t�si elj�r�s tisztess�gtelen volt, k�l�n�sen a 2000. j�nius 22-i beadv�nyok megk�sett k�zl�se s�rtette a "fegyverek egyenls�g�nek" elv�t. Tov�bb� elterjesztette, hogy a k�rtalan�t�si ig�ny�t el�v�ltnek, illetve a k�rt�r�t�si ig�ny�nek egy r�sz�t megalapozatlannak nyilv�n�t� hat�rozatok t�vesek voltak. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek fent id�zett 1. �-ra, tov�bb� ugyanezen Cikk 2. �-ra hivatkozott, amely biztos�tja az �rtatlans�g v�lelm�t.
30. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�rt�r�t�si elj�r�s m�g folyamatban van. Ez�rt ez a panasz id eltti, s az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. �s 4. �-e alapj�n a panaszt a hazai jogorvoslatok kimer�t�s�nek elmulaszt�sa miatt el kell utas�tani.
31. Tov�bb�, a k�rtalan�t�si �s a k�rt�r�t�si ig�nnyel (amennyiben m�r jogersen elb�r�lt) kapcsolatos hat�rozatokat illeten a B�r�s�g megism�tli � amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti �, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen a B�r�s�g feladata a Szerz�d� �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket els�sorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], no. 30544/96, � 28, ECHR 1999-I).
32. A jelen �gyben a B�r�s�g �gy v�li, az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok a 6. Cikk 1 �-t megs�rtve elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen lett volna. A B�r�s�g sz�m�ra az elj�r�si hat�rid k�relmez �ltali elmulaszt�s�t, illetve egyes k�relmezi ig�nyek el�v�l�s�t kimond� hazai b�r�s�gi hat�rozatok az �nk�nyess�g semmilyen jel�t nem mutatj�k egyik elj�r�sban sem. Tov�bb�, a 2000. j�nius 22-i beadv�nyokat illeten a B�r�s�g meggyzd�tt arr�l: puszt�n az a t�ny, hogy a k�relmez �gyv�dje csak a fel�lvizsg�lati szakaszban reag�lhatott az alperes fellebbez�s�re, nem teszi tisztess�gtelenn� az eg�sz elj�r�st. Tov�bb�, a B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez ezzel kapcsolatos beadv�nyai nem vetnek fel a 6. Cikk 2. � al� tartoz� k�rd�st.
33. Ebbl k�vetkezen a k�relemnek ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikke 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
34. V�g�l, a k�relmez azt �ll�totta, hogy rizetbe v�tel�t k�veten �s N�metorsz�gba t�rt�nt kiadat�s�t megelzen a magyar hat�s�gok magatart�sa s�rtette az Egyezm�ny 6. Cikke 2. �-t.
35. A B�r�s�g �szrev�telezi, hogy a k�relmez ellen folytatott b�ntetelj�r�s 1995. febru�r 17-�n, a felment �t�lettel, v�get �rt. A k�relem azonban csak 2002. szeptember 10-�n, az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett hath�napos hat�ridn t�l ker�lt elterjeszt�sre. Ebbl k�vetkezen a 35. Cikk 1. �s 4. �-nak megfelelen a k�relemnek ezt a r�sz�t el kell utas�tani.
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
36. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
37. A k�relmez vagyoni k�r tekintet�ben 2002. december 7-tl kezdden 770.231.505 forintot1 �s annak felgy�lemlett kamatait k�vetelte. Tov�bb�, nem vagyoni k�r tekintet�ben 2002. december 7-tl kezdden 50 milli� forintot2, valamint 326.188.317 forintot3 �s annak felgy�lemlett kamatait k�vetelte.
38. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 39. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 3.000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. 3.044.000 EUR 2 197.000 EUR 3 1.289.000 EUR
8
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
B. K�lts�gek �s kiad�sok
40. A k�relmez tov�bb� 2002. december 7-tl kezdden 168.637 forintot1 �s annak kamatait k�vetelte a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. A k�relmez a B�r�s�g �ltal meg�t�lt igazs�gos el�gt�tel 10%-�t, s 25 % �F�-t is k�vetelt.
41. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket. 42. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 1.000 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek.
C. K�sedelmi kamat
43. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja:
(a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4.000 eur�t (n�gyezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1.000 eur�t (egyezer eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
1 666 EUR
KOVAC v. HUNGARY JUDGMENT
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. �prilis 18-�n ker�lt kik�ld�sre.
J.P. COSTA Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło