37501/06

WyrokETPCz2008-12-09ECLI:CE:ECHR:2008:1209JUD003750106

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania sądowego dotyczącego kontroli decyzji o wywłaszczeniu na Węgrzech, trwającego 13 lat, naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie sądowe dotyczące kontroli decyzji o wywłaszczeniu, które trwało 13 lat na dwóch instancjach, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu "rozsądnego terminu" z art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądny termin, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżących i władz krajowych oraz stawkę sporu dla skarżących. Pomimo braku złożoności sprawy i braku zarzutów co do zachowania skarżących, długość postępowania była nieuzasadniona.
Stan faktyczny
Skarżący, małżeństwo z Węgier, w 1992 roku zainicjowali sądową kontrolę decyzji o wywłaszczeniu. Postępowanie sądowe zostało zawieszone na pewien czas z powodu sporu dotyczącego wpisu do księgi wieczystej. Po wznowieniu i przeniesieniu sprawy do innego sądu, ich roszczenie zostało ostatecznie oddalone przez sąd okręgowy w 2005 roku, a apelacja i wniosek o rewizję zostały odrzucone odpowiednio w listopadzie 2005 i maju 2006 roku. Całe postępowanie trwało 13 lat.
Rozstrzygnięcie
Skarga dotycząca nadmiernej długości postępowania została uznana za dopuszczalną, pozostała część skargi za niedopuszczalną. Stwierdzono naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. Zasądzono 11 000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową na rzecz skarżących łącznie, wraz z odsetkami. Pozostałe roszczenia skarżących o słuszne zadośćuczynienie zostały oddalone.

Pełny tekst orzeczenia

CONSEIL   DE L’EUROPE   COUNCIL   OF EUROPE   COUR EUROPÉENNE DES DROITS DE L’HOMME   EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS   EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (37501/06. sz. kérelem)   ÍTÉLET   STRASBOURG   2008. december 9.   Ezen határozat az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt   körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Sefcsuk kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként   tartott ülésén, melynek tagjai voltak:   Françoise Tulkens, Elnök,   Ireneu Cabral Barreto,   Vladimiro Zagrebelsky,   Danutė Jočienė,   Dragoljub Popović   Sajó András,   Nona Tsotsoria, bírák   és Sally Dollé, Hivatalvezető   2008. november 18-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az   azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy, a Magyar Köztársaság ellen benyújtott kérelem   (37501/06. sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok   védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”) 34. cikke alapján két   magyar állampolgár, Sefcsuk Károly és Sefcsuk Károlyné („a kérelmezők”)   2006. június 25-án terjesztett a Bíróság elé.   2. A Magyar Kormányt („a Kormány”) dr. Höltzl Lipót Képviselő   képviselte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.   3. 2008. február 25-én a Második Szekció Elnöke úgy határozott, hogy   közli a panaszt a Kormánnyal. Arról is döntés született, hogy a kérelem   érdeme és elfogadhatósága egyidejűleg kerül megvizsgálásra (29. cikk 3.   bekezdés).   A TÉNYEK   AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYEI   4. A kérelmezők 1943-ban, illetve 1944-ben születtek és Budapesten   élnek.   5. 1992. augusztus 3-án a kérelmezők kisajátítási ügyben hozott határozat   bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték. Két tárgyalást követően a bíróság   az eljárást az ingatlan földhivatali bejegyzésével kapcsolatos, folyamatban   lévő jogvita lezárásáig felfüggesztette.   6. 2002. augusztus 29-én a keresetet áttették a hatáskörrel rendelkező   Pest Megyei Bírósághoz.   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   7. 2004. március 26-án az Érdi Körzeti Földhivatal jogerős határozatot   hozott a földhivatali eljárásban. A kérelmezők nem nyújtottak be   fellebbezést a Pest Megyei Földhivatalhoz.   8. Két további tárgyalást követően 2005. február 15-én a Megyei Bíróság   elutasította a kérelmezők keresetét. A bíróság megállapította, hogy a   kisajátítást végző hatóságok a jogszabályoknak megfelelően jártak el.   9. 2005. november 2-án a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a kérelmezők   fellebbezését. A határozatot 2005. december 27-én kézbesítették a   kérelmezők ügyvédjének.   10. 2006. május 16-án a Legfelsőbb Bíróság alaptalanként elutasította a   felülvizsgálati kérelmet, mivel a kérelemben foglaltak nem feleltek meg a   jogszabályi feltételeknek.   A JOG   I. AZ EGYEZMÉNY 6. CIKKE 1. BEKEZDÉSÉNEK ÁLLÍTÓLAGOS   MEGSÉRTÉSE   11.   A kérelmezők panaszolták, hogy az eljárás hossza   összeegyeztethetetlen volt az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében   lefektetett “ésszerű idő” követelményével. A 6. cikk 1. bekezdése   kimondja:   “Mindenkinek joga van arra, hogy ... bíróság … ésszerű időn belül ... hozzon   határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában ...”   12. A Kormány vitatta a panaszt.   13. A figyelembe veendő időszak csak 1992. november 5-én kezdődött,   amikor az egyéni panasz jogának Magyarország általi elismerése hatályba   lépett. Az azóta eltelt idő ésszerű voltának megítéléséhez azonban   figyelembe kell venni az eljárás ezen időpontbeli állapotát is. Ezzel   kapcsolatban a Bíróság megjegyzi, hogy 1992 novemberében az ügy már   három hónapja folyamatban volt.   14. A szóban forgó időszak 2006. május 16-án zárult le. Ilyen módon   tizenhárom évig és hat hónapig tartott. A Bíróság azonban úgy véli, hogy az   a hat hónapot valamivel meghaladó időszak, amely a kérelmezők sikertelen   felülvizsgálati kérelmének felel meg, nem róható az Állam terhére, ezért azt   le kell vonni a teljes hosszból. A releváns időszak ezért két bírósági szinten   tizenhárom év.   A. Elfogadhatóság   15. A Bíróság megjegyzi, hogy a panasz nem nyilvánvalóan alaptalan az   Egyezmény 35. cikkének 3. bekezdése szerinti értelemben. Továbbá   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   megjegyzi, hogy semmilyen más alapon sem elfogadhatatlan. Ezért   elfogadhatóvá kell nyilvánítani.   B. Érdem   16. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az   eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra   figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns   hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára (ld. többek   között Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, § 43, ECHR 2000-VII).   17. A Bíróság már többször megállapította az Egyezmény 6. cikke 1.   bekezdésének megsértését olyan ügyekben, amelyek a jelenlegihez hasonló   kérdéseket vetettek fel (ld. fent idézett Frydlender).   18. A benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a Bíróság úgy véli,   hogy a Kormány nem terjesztett elő olyan tényt vagy meggyőző érvet,   amely a Bíróságot a jelen körülmények között eltérő következtetés   levonására bírná. A kérdéssel kapcsolatos esetjogára figyelemmel a Bíróság   megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az   “ésszerű idő” követelményének.   Ezért az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését megsértették.   II. AZ EGYEZMÉNY EGYÉB ÁLLÍTÓLAGOS MEGSÉRTÉSE   19. A kérelmezők az Egyezmény 13. cikke és az Első kiegészítő   jegyzőkönyv 1. Cikke alapján a 2004-ben lezárult földhivatali eljárás   kimenetelét is panaszolták.   20. A Bíróság észrevételezi, hogy a kérelmezők nem nyújtottak be   fellebbezést a Körzeti Földhivatal 2004. évi határozata ellen (ld. fenti 7.   bekezdés). Ezért ez a panasz a hazai jogorvoslatok kimerítésének hiánya   miatt elfogadhatatlan, így az Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése   alapján el kell utasítani.   III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKÉNEK ALKALMAZÁSA   21. Az Egyezmény 41. cikke kimondja:   “Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését   állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt   tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett   félnek.”   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A. Károk   22. A kérelmezők együttesen 50000 euró vagyoni kártérítést és 11000   euró nem vagyoni kártérítést követeltek.   23. A Kormány nem nyilvánított véleményt a kérdésben.   24. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az   állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. A Bíróság azonban   úgy véli, hogy a kérelmezők nem vagyoni kárt szenvedtek, s hogy a teljes   kért összeget meg kell ítélni számukra.   B. Költségek és kiadások   25. A kérelmezők ilyen címen nem terjesztettek elő igényt.   C. Késedelmi kamat   26. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az   Európai Központi Bank marginális kölcsönkamatán kell alapulnia,   amelyhez további három százalékpontot kell hozzáadni.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Az eljárás túlzott hosszával kapcsolatos panaszt elfogadhatóvá, a   kérelem többi részét elfogadhatatlanná nyilvánítja;   2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdését   megsértették;   3. Megállapítja:   (a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három   hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2.   bekezdése szerint véglegessé válik, a kérelmezők számára együttesen   nem vagyoni kár tekintetében 11000 (tizenegyezer) eurót, továbbá az   ezen összeget terhelő adók összegét kell kifizetnie magyar forintban, a   teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;   (b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés   időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank   marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű   kamatot kell fizetni a fenti összeg után;   SEFCSUK kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   4. A kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit   elutasítja.   Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2008. december 9-én, a   Bíróság Eljárási Szabályzata 77. § 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   Sally Dollé   Hivatalvezető   Françoise Tulkens   Elnök

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło