37509/06

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �GY (37509/06. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. okt�ber 21. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Bessenyei kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, Iil Karaka, b�r�k �s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2008. szeptember 30-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (37509/06. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Bessenyei K�roly (,,a k�relmez") 2006. m�jus 30-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2008. m�rcius 11-�n a M�sodik Kamara Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1956-ben sz�letett �s K�lon, Magyarorsz�gon �l. 5. 2001 elej�n egy pontosan meg nem hat�rozott idpontban b�ntetelj�r�s indult a k�relmez ellen. A nyomoz�s befejez�s�t k�veten 2001. j�nius 5-�n v�dat emeltek a k�relmez ellen. A k�relmezt �s t�rsait k�zokirat-hamis�t�ssal v�dolt�k. 6. �t t�rgyal�s ut�n �s szakv�lem�ny beszerz�s�t k�veten 2003. m�jus 28-�n a Hatvan V�rosi B�r�s�g �t�letet hozott. 7. Fellebbez�s nyom�n 2004. febru�r 27-�n a Heves Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az �t�letet, s az elsfok� b�r�s�got �j elj�r�sra utas�totta. 8. 2004. okt�ber 6-�n az �gyet egy m�sik perrel egyes�tett�k. BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 9. N�gy t�rgyal�st k�veten a k�relmezt 2005. szeptember 29-�n felmentett�k. Miut�n az �gy�sz visszavonta fellebbez�s�t, az �t�let 2005. december 7-�n jogerss� v�lt. A k�relmezt 2006. janu�r 17-�n �rtes�tett�k errl. 10. 2001. j�nius 25. �s 2003. j�lius 1. k�z�tt a k�relmez az 1998. �vi XII. t�rv�ny 16. � (1) bekezd�s�nek a) pontja alapj�n nem utazhatott k�lf�ldre, mivel s�lyos v�d miatt indult ellene b�ntetelj�r�s. Ez a tilt�s jogszab�lyv�ltoz�s k�vetkezt�ben sznt meg. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 11. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot az ellene felhozott b�ntetjogi v�dak megalapozotts�g�t illeten". 12. A Korm�ny vitatta a panaszt. 13. A figyelembe veend idszak 2001 elej�n, egy pontosan meg nem hat�rozott idpontban kezdd�tt �s 2006. janu�r 17-�n z�rult le. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten k�zel �t �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, valamint a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa (ld. t�bbek k�z�tt P�lissier and Sassi v. France [GC], no. 25444/94, � 67, ECHR 1999-II). BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett P�lissier and Sassi). 17. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�, k�l�n�sen arra a t�nyre figyelemmel, hogy a k�relmezt v�g�l felmentett�k. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjog�ra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NYHEZ FZ�TT NEGYEDIK KIEG�SZ�T JEGYZK�NYV 2. CIKK�NEK 2. BEKEZD�S�VEL KAPCSOLATOS PANASZ 18. A k�relmez azt is panaszolta, hogy a nemzeti hat�s�gok megakad�lyozt�k, hogy az elj�r�s ideje alatt k�lf�ldre utazzon, ami v�lem�nye szerint az Egyezm�nyhez fz�tt Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikk�nek 2. bekezd�s�t s�rt, ar�nytalan int�zked�s volt. A Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikke kimondja: ,,2. Mindenki szabadon elhagyhat minden orsz�got, bele�rtve a saj�t orsz�g�t is. 3. E jogokat kiz�r�lag csak olyan, a t�rv�nyekkel �sszhangban l�v korl�toz�soknak lehet al�vetni, melyek egy demokratikus t�rsadalomban a nemzetbiztons�g vagy a k�z biztons�ga �rdek�ben, a k�zrend fenntart�s�hoz, a bnmegelz�shez, a k�zeg�szs�g vagy az erk�lcs�k v�delm�hez, illetleg m�sok jogainak �s szabads�gainak meg�v�s�hoz sz�ks�gesek." 19. A Korm�ny vitatta a panaszt, azzal �rvelve, hogy az utaz�si tilalom csak 2001. j�nius 25. �s 2003. j�lius 1. k�z�tt �llt fenn, azt k�veten a k�relmez gyakorolhatta az orsz�g elhagy�s�hoz val� jog�t. A. Elfogadhat�s�g 20. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 21. A B�r�s�g megism�tli, hogy a Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikke minden szem�ly sz�m�ra biztos�tja a mozg�sszabads�ghoz val� jogot, bele�rtve azt a jogot is, hogy valaki b�rmelyik orsz�got elhagyva egy m�sik olyan orsz�gba menjen, amelybe beengedik. Az e jogot korl�toz� int�zked�snek jogszernek kell lennie, az Egyezm�ny fent eml�tett rendelkez�s�nek 3. bekezd�s�ben foglalt t�rv�nyes c�lt kell szolg�lnia, s megfelel egyens�lyt kell teremtenie a k�z�rdek �s az egy�n jogai k�z�tt (ld. Baumann v. France, no. 33592/96, 61. bek., ECHR 2001-V). 22. A B�r�s�g meggyzd�tt arr�l, hogy a k�relmez sz�m�ra a Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikke alapj�n biztos�tott jogokba t�rt�nt beavatkoz�s � amelynek t�ny�t �s jogszers�g�t a felek nem vitatt�k � azt a t�rv�nyes c�lt szolg�lta, hogy biztos�tsa a k�relmez rendelkez�sre �ll�s�t az elj�r�s sor�n, s ilyen m�don a k�zrend fenntart�s�t c�lozta. 23. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a sz�ban forg� tilt�s k�t �ven kereszt�l v�ltozatlan form�ban �llt fenn, �s jogszab�lyv�ltoz�s k�vetkezt�ben ker�lt megsz�ntet�sre. A B�r�s�g megism�tli: m�g ha valamely egy�n mozg�sszabads�g�nak korl�toz�sa kezdetben indokolt is, automatikus fenntart�sa hossz� idn kereszt�l az egy�n jogait s�rt, ar�nytalan int�zked�ss� v�lhat (ld. Riener v. Bulgaria, no. 46343/99, 121. bek., 23 May 2006; Luordo v. Italy, no. 32190/96, ECHR 2003-IX; F�ldes �s F�ldesn� Hajlik kontra Magyarorsz�g 41463/02. sz. k�relem, 30-36. bek., ECHR 2006-...; �s, mutatis mutandis, letmi v. Turkey, no. 29871/96, ECHR 2005-XII). A B�r�s�g �gy v�li: a hat�s�gok nem jogosultak arra, hogy hossz� idn kereszt�l fenntarts�k valamely egy�n mozg�sszabads�g�nak korl�toz�s�t a korl�toz�s indokolts�g�nak meghat�rozott idszakonk�nti fel�lvizsg�lata n�lk�l (ld. fent hivatkozott Riener, 124. bek.) A k�relmez eset�ben azonban ilyen fel�lvizsg�latra sohasem ker�lt sor, amely azt jelenti, hogy az utaz�si tilalom val�j�ban automatikus, hat�rozatlan idej, �ltal�nos int�zked�s volt, amely csak az�rt ker�lt megsz�ntet�sre, mert jogszab�lyv�ltoz�s azt sz�ks�gess� tette. 24. A B�r�s�g �gy v�li: ez ellent�tes volt a Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikke alapj�n a hat�s�gokra h�rul� azon k�telezetts�ggel, hogy megfelel gondoss�ggal j�rjanak el annak biztos�t�sa �rdek�ben, hogy az orsz�g elhagy�s�hoz val� jogba t�rt�n beavatkoz�s annak fenntart�sa sor�n mindv�gig igazolt �s ar�nyos legyen az �gy egyedi k�r�lm�nyei k�z�tt. 25. Ebbl k�vetkezik, hogy a k�relmez sz�m�ra a Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikk�ben biztos�tott, az orsz�g elhagy�s�hoz val� jogot megs�rtett�k. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 26. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�r 27. A k�relmez 7 milli� forint1 nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 28. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 29. A B�r�s�g �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 4000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 30. A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 31. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�nyhez fz�tt Negyedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 2. Cikk�nek 2. bekezd�s�t megs�rtett�k; 4. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. 1 29400 eur� BESSENYEI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 4000 (n�gyezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 5. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. okt�ber 21-�n, a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes Fran�oise Tulkens Eln�k