38329/04
WyrokETPCz2007-06-21ECLI:CE:ECHR:2007:0621JUD003832904
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego egzekucji naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądność długości postępowania należy oceniać w świetle okoliczności konkretnej sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i właściwych władz oraz stawkę sporu dla skarżącego. Stwierdził, że postępowanie, które trwało prawie osiem lat i pięć miesięcy na dwóch instancjach i nadal było w toku, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” określonego w art. 6 ust. 1 Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Szebellődi Ferenc, obywatel Węgier, był stroną sporu dotyczącego kredytu bankowego, który doprowadził do wszczęcia przeciwko niemu postępowania egzekucyjnego w 1995 roku. W 1999 roku skarżący wszczął postępowanie przed sądem krajowym w celu zakończenia lub ograniczenia egzekucji. Postępowanie to, charakteryzujące się wielokrotnymi rozprawami i uchyleniami orzeczeń, trwało prawie osiem lat i pięć miesięcy i było nadal w toku w momencie wydania wyroku ETPCz.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził na rzecz skarżącego 5600 EUR za szkodę niemajątkową oraz 400 EUR za koszty i wydatki. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �GY (38329/04. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2007. j�nius 21. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Szebell�di kontra Magyarorsz�g �gyben,
Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet
2007. m�jus 31-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (38329/04 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Szebell�di Ferenc (a "k�relmez") 2004. augusztus 2-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2006. febru�r 6-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja.
A T�NYEK
4. A k�relmez 1957-ben sz�letett �s Badacsonyban �l. 5. 1993-ban egy bankk�lcs�nnel �sszef�gg�sben jogvita alakult ki a k�lcs�nt foly�s�t� takar�kbank �s a k�relmez k�z�tt, s 1995-ben v�grehajt�si elj�r�s indult a k�relmez ellen. 6. 1999. janu�r 21-�n a k�relmez v�grehajt�s megsz�ntet�se, illetve korl�toz�sa ir�nti keresetet terjesztett a Tapolcai V�rosi B�r�s�g el�. 2000. m�rcius 8-�n a b�r�s�g felf�ggesztette a k�relmezvel szembeni v�grehajt�si
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
elj�r�st. 2000. november 14-�n a Veszpr�m Megyei B�r�s�g elutas�totta a k�relmez elfogults�gi kifog�s�t.
7. 2001. �prilis 17-�n �s szeptember 18-�n, tov�bb� 2002. m�rcius 14-�n, m�jus 9-�n, j�lius 11-�n, okt�ber 3-�n �s november 28-�n t�rgyal�sokra ker�lt sor.
8. 2003. febru�r 13-i �t�let�ben a b�r�s�g a v�grehajt�s megsz�ntet�s�t rendelte el, s ezt meghalad�an a keresetet elutas�totta. 2003. j�nius 16-�n a k�relmez fellebbez�st ny�jtott be az elutas�tott kereseti k�relmek tekintet�ben.
9. 2004. janu�r 28-�n a Somogy Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� �t�let megfellebbezett rendelkez�seit.
10. 2004. �prilis 13-�n a Veszpr�mi V�rosi B�r�s�got jel�lt�k ki az �gy t�rgyal�s�ra. 2004. m�jus 17-�n a k�relmez m�dos�tott kereseti k�relmet ny�jtott be. 2004. j�nius 3-�n a v�rosi b�r�s�g t�rgyal�st tartott, �s hat�sk�r�nek hi�nya miatt az elj�r�st a Veszpr�m Megyei B�r�s�ghoz tette �t. 2004. szeptember 10-�n kelt v�gz�s�ben a Veszpr�m Megyei B�r�s�g az elsfok� b�r�s�g v�gz�s�t megv�ltoztatta, �s meg�llap�totta a v�rosi b�r�s�g hat�sk�r�t.
11. 2004. november 11-�n �s december 16-�n, tov�bb� 2005. janu�r 20�n, febru�r 15-�n valamint m�rcius 8-�n t�rgyal�sokra ker�lt sor.
12. 2005. m�rcius 24-�n a v�rosi b�r�s�g r�szben helyt adott a k�relmez kereset�nek.
13. 2005. augusztus 31-�n a Somogy Megyei B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a hat�rozatot.
14. A megism�telt elj�r�sban a v�rosi b�r�s�g 2005. december 1-j�n t�rgyal�st tartott. 2005. december 9-�n a b�r�s�g szak�rtt rendelt ki, aki 2006. febru�r 17-�n ny�jtotta be szakv�lem�ny�t a b�r�s�gnak. A B�r�s�g rendelkez�s�re �ll� �gyirat alapj�n �gy tnik, hogy az elj�r�s jelenleg is folyamatban van.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
15. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
16. A Korm�ny vitatta a panaszt. 17. A figyelembe veend idszak 1999. janu�r 21-�n kezdd�tt. Az �gyirat alapj�n rendelkez�sre �ll� inform�ci� szerint a jelen �t�let elfogad�s�nak idpontj�ban az elj�r�s m�g folyamatban volt. Ilyen m�don k�t b�r�s�gi szinten csaknem nyolc �ve �s �t h�napja tart.
A. Elfogadhat�s�g
18. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
19. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII).
20. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
21. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
22. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
23. A k�relmez vagyoni k�rk�nt �sszesen 6,2 milli� forintot1 �s annak kamatait, nem vagyoni k�rk�nt pedig 2,5 milli� forintot2 k�vetelt.
24. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 25. A B�r�s�g nem l�t okozati �sszef�gg�st a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. Azt azonban elfogadja, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve a B�r�s�g 5600 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
26. A k�relmez tov�bbi 370 643 forintot3 k�vetelt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
27. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 28. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy a k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 400 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek.
C. K�sedelmi kamat
29. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t
megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja:
1 25200 eur� 2 10200 eur� 3 1500 eur�
SZEBELL�DI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
(a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 5600 eur�t (�tezer hatsz�z eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 400 eur�t (n�gysz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val;
(b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. j�nius 21-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
F. TULKENS Eln�k
S. DOLL� Hivatalvezet
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło