39073/02

WyrokETPCz2006-04-11ECLI:CE:ECHR:2006:0411JUD003907302

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego podziału majątku wspólnego naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Europejskiej Konwencji Praw Człowieka?
Ratio decidendi
Trybunał ocenił rozsądny termin postępowania cywilnego, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącej i władz krajowych oraz stawkę sporu. Stwierdził, że okres postępowania, trwający ponad dziewięć lat i pięć miesięcy od daty uznania przez Węgry prawa do skargi indywidualnej, był nadmierny. W konsekwencji, Trybunał uznał, że doszło do naruszenia art. 6 ust. 1 Konwencji, ponieważ postępowanie nie zostało zakończone w rozsądnym terminie.
Stan faktyczny
Skarżąca, Vondratsek Diána, urodzona w 1945 roku i mieszkająca w Budapeszcie, wszczęła 27 stycznia 1986 roku postępowanie o podział majątku wspólnego przeciwko swojemu byłemu mężowi przed Sądem Rejonowym w Budzie. Postępowanie toczyło się przez trzy instancje, obejmując liczne rozprawy i powoływanie biegłych, a także zwrot sprawy do ponownego rozpoznania. Ostateczny wyrok w sprawie został wydany przez Sąd Najwyższy 15 kwietnia 2002 roku, co oznacza, że postępowanie krajowe trwało ponad 16 lat.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą przewlekłości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącej 8 000 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 500 EUR tytułem kosztów i wydatków. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT M�SODIK SZEKCI� VONDRATSEK kontra MAGYARORSZ�G �GY (39073/02 sz. K�relem) �T�LET STRASBOURG 2006. �prilis 11. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. 2 VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT A Vondratsek kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: J.-P. COSTA, Eln�k A. B. BAKA, R. T�RMEN, K. JUNGWIERT, V. BUTKEVYCH, M. UGREKHELIDZE, A. MULARONI, b�r�k, �s S. DOLL� Hivatalvezet 2006. m�rcius 21-�n tartott z�rt �l�s�n az azon idpontban elfogadott al�bbi hat�rozatot hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (39073/02 sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny ("az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Vondratsek Di�na ("a k�relmez") 2002. okt�ber 4-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt ("a Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t, az Igazs�g�gyi Miniszt�rium Helyettes �llamtitk�ra k�pviselte. 3. 2004. j�nius 29-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli az elj�r�s elh�z�d�s�val kapcsolatos panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK 4. A k�relmez 1945-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1986. janu�r 27-j�n a k�relmez h�zass�gi k�z�s vagyon megoszt�sa ir�nti pert ind�tott volt h�zast�rsa ellen a Budai K�zponti Ker�leti B�r�s�g eltt. 6. A Ker�leti B�r�s�g tizenegy t�rgyal�st tartott, n�gy szak�rtt nevezett ki, �s 1990. m�rcius 1-j�n �t�letet hozott. Fellebbez�s folyt�n a Fv�rosi B�r�s�g k�t t�rgyal�st tartott �s �jabb szak�rtt rendelt ki. 1992. j�lius 1-j�n VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT a Fv�rosi B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte az elsfok� hat�rozatot, �s az �gyet visszautalta az elsfok� b�r�s�g el�. 7. A megism�telt elj�r�sban a Ker�leti B�r�s�g 1993. m�jus 18. �s 1995. okt�ber 27. k�z�tt hat t�rgyal�st tartott. Az 1996. janu�r 30-�n tartott t�rgyal�son a b�r�s�g �rt�kbecsl szak�rtt rendelt ki, aki 1996. augusztus 26-�n terjesztette el szakv�lem�ny�t. 1996. december 3-�n a szak�rt kieg�sz�tette szakv�lem�ny�t. 8. 1996. �prilis 25. �s 1997. m�jus 20. k�z�tt tov�bbi n�gy t�rgyal�sra ker�lt sor. 1997. j�lius 22-�n a b�r�s�g �jabb szakv�lem�nyt szerzett be. 9. 1997. szeptember 18. �s 1999. �prilis 15. k�z�tt a b�r�s�g t�z t�rgyal�st tartott. 1999. �prilis 15-�n �t�letet hozott, amelyben elrendelte az egyik ingatlan k�z�s tulajdon�nak �rver�s �tj�n t�rt�n megsz�ntet�s�t, s a k�relmeznek �t�lte a m�sik ingatlan megv�lt�s�nak jog�t. 10. Fellebbez�s nyom�n 2000. m�rcius 17-�n a Fv�rosi B�r�s�g megv�ltoztatta az elsfok� hat�rozatot, s a megv�lt�si jogot az alperesnek �t�lte. 11. 2000. j�nius 2-�n a k�relmez fel�lvizsg�lati k�relmet terjesztett el, amelyet 2000. december 6-�n kieg�sz�tett. 12. 2002. �prilis 15-�n a Legfelsbb B�r�s�g helybenhagyta a m�sodfok� hat�rozatot. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 13. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy... b�r�s�g... �sszer idn bel�l... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban..." 14. A Korm�ny vitatta a panaszt. 15. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s ezen idpontbeli �llapot�t is. Ezzel kapcsolatban a B�r�s�g megjegyzi, hogy ebben az idpontban az �gy m�r hat �ve �s kilenc h�napja folyamatban volt. 4 VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT 16. A sz�ban forg� idszak 2002. �prilis 15-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten t�bb mint kilenc �vig �s �t h�napig tartott. A. Elfogadhat�s�g 17. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 18. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). 19. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 20. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 21. Az Egyezm�ny 6. Cikke 1. �, az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke, tov�bb� a Hetedik kieg�sz�t jegyzk�nyv 5. Cikke alapj�n a k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t �s kimenetel�t is panaszolta. 22. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. Cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve, hogyha e VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. Cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �llap�t meg a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (Garc�a Ruiz v. Spain [GC], no. 30544/96, � 28, ECHR 1999-I). 23. A jelen �gyben a B�r�s�g �gy v�li, az �gyiratok alapj�n nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s � amely az �nk�nyess�g minden jel�tl mentes volt � a 6. Cikket megs�rtve egy�b m�don tisztess�gtelen lett volna. Tov�bb�, a k�relmez beadv�nyai alapj�n nincs jele annak, hogy az Egyezm�nyben vagy annak jegyzk�nyveiben a sz�m�ra biztos�tott egy�b jogokat megs�rtett�k volna. Ebbl k�vetkezen a panasznak ez a r�sze nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikke 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, s ezt a r�szt az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani. III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 24. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 25. A k�relmez �sszesen 25.216.000 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 26. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 27. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 8.000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 1 Kb. 100.000 eur� 6 VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT 28. A k�relmez tov�bb� 203.572 forintot1 k�vetelt a hazai elj�r�sban �s a B�r�s�g eltti elj�r�sban felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�sek�nt. 29. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�sben. 30. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel a B�r�s�g ilyen c�men 500 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek. C. K�sedelmi kamat 31. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�nak, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlannak nyilv�n�tja; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes Korm�nynak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8.000 eur�t (nyolcezer eur�), k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 500 eur�t (�tsz�z eur�), tov�bb� az ezen �sszegeket terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a kifizet�skor alkalmazott �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis 1 Kb. 800 eur� VONDRATSEK v. HUNGARY JUDGMENT kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos t�bbi ig�ny�t elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, az �r�sos �rtes�t�s a B�r�s�g Elj�r�si szab�lyzata 77. szab�lya 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen 2006. �prilis 11-�n ker�lt kik�ld�sre. J.P. COSTA Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło