40354/04

WyrokETPCz2007-11-27ECLI:CE:ECHR:2007:1127JUD004035404

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania karnego naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie karne przeciwko skarżącej było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” określonego w art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądność długości postępowania, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącej oraz władz krajowych. Mimo odliczenia okresów, w których skarżąca nie była dostępna dla sądu, pozostały okres ponad ośmiu lat na jednej instancji został uznany za zbyt długi, co doprowadziło do stwierdzenia naruszenia Konwencji.
Stan faktyczny
Skarżąca, Sárközi Pálné, urodzona w 1967 roku i mieszkająca w Budapeszcie, była stroną w postępowaniu karnym wszczętym 5 kwietnia 1988 roku. W 1990 roku została oskarżona o kradzież. Postępowanie toczyło się przed Pesti Központi Kerületi Bíróság (Centralny Sąd Rejonowy w Peszcie), z kilkoma okresami, w których skarżąca nie była dostępna dla sądu. Ostatecznie, 31 marca 2004 roku, skarżąca została uniewinniona.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę za dopuszczalną; 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; 3. Zasądza skarżącej 8000 euro tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową, wraz z odsetkami; 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �GY (40354/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2007. november 27. V�GLEGES 2008.02.27. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A S�rk�zi kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, R. T�RMEN, A.B. BAKA, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. JOCIEN, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL�, Hivatalvezet 2007. november 6-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (40354/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, S�rk�zi P�ln� (a "k�relmez") 2004. szeptember 8-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Hegeds L., Budapesten praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. december 8-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1967-ben sz�letett �s Budapesten �l. 5. 1988. �prilis 5-�n b�ntetelj�r�s indult a k�relmez �s �ll�t�lagos tettest�rsai ellen. 1990. augusztus 20-�n a Fv�rosi F�gy�szs�g v�dat emelt ellen�k lop�s b�ntette miatt. Ezt k�veten a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g �t t�rgyal�st tartott. S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 6. 1993. m�rcius 15. �s 1994. szeptember 30. k�z�tt a k�relmez nem volt t�rgyal�sra id�zhet. Ezt k�veten a Ker�leti B�r�s�g h�t t�rgyal�st tartott. 1998. augusztus 26. �s 1999. augusztus 13. k�z�tt a k�relmez ism�telten nem volt t�rgyal�sra id�zhet. 7. 2000. m�jus 5. �s 2003. m�rcius 5. k�z�tt a Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g h�t t�rgyal�st tartott. 8. 2003. m�jus 21-�n a b�r�s�g a k�relmez elmeorvos-szak�rti vizsg�lat�t rendelte el. Mivel a k�relmez �nk�nt nem jelent meg a vizsg�laton, a vizsg�latot csak 2003. november 21-�n tudt�k elv�gezni. 9. 2004. m�rcius 31-�n a b�r�s�g felmentette a k�relmezt. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 10. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 11. A Korm�ny vitatta a panaszt. 12. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. Az az�ta eltelt id �sszer volt�nak meg�t�l�s�hez azonban figyelembe kell venni az elj�r�s ezen idpontbeli �llapot�t is. A B�r�s�g megjegyzi, hogy 1992 november�ben az �gy m�r n�gy �ve �s h�t h�napja folyamatban volt. 13. A sz�ban forg� idszak 2004. m�rcius 31-�n z�rult le. Ilyen m�don t�bb mint tizenegy �vig �s n�gy h�napig tartott. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy az 1993. m�rcius 15. �s 1994. szeptember 30., az 1998. augusztus 26. �s 1999. augusztus 13., tov�bb� a 2003. m�jus 21. �s november 21. k�z�tti idszakok � amikor a k�relmez nem �llt a b�r�s�g rendelkez�s�re � nem r�hat�k az �llam terh�re. �gy az ebbl ad�d� mintegy h�rom �vnyi k�sedelmet le kell vonni a teljes hosszb�l. Ez�rt a relev�ns idszak egy b�r�s�gi szinten nyolc �v �s n�gy h�nap. A. Elfogadhat�s�g S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 14. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 15. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, valamint a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa (ld. t�bbek k�z�tt P�lissier and Sassi v. France [GC], no. 25444/94, � 67, ECHR 1999-II). 16. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett P�lissier and Sassi). 17. A beny�jtott anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 18. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 19. A k�relmez 20 000 eur�t k�vetelt vagyoni �s nem vagyoni k�r tekintet�ben. 20. A Korm�ny vitatta az �sszeget. 21. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 8000 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET B. K�lts�gek �s kiad�sok 22. A k�relmez tov�bbi 3000 eur�t k�vetelt a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re. 23. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 24. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult k�lts�gei �s kiad�sai megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy e k�lts�gek t�nylegesen �s sz�ks�gszeren felmer�ltek, s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmez k�lts�gt�r�t�si ig�ny�t semmilyen relev�ns dokumentum nem val�sz�ns�tette, ez�rt az ig�nyt el kell utas�tani. C. K�sedelmi kamat 25. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 8000 (nyolcezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. S�RK�ZI kontra MAGYARORSZ�G �T�LET K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. november 27-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. F. TULKENS Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło