40431/04

WyrokETPCz2007-10-23ECLI:CE:ECHR:2007:1023JUD004043104

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego w sprawie o unieważnienie umowy dotyczącej nieruchomości naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał przypomniał, że rozsądność długości postępowania należy oceniać w świetle szczególnych okoliczności sprawy, biorąc pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżących i właściwych władz oraz stawkę dla skarżących. Stwierdził, że postępowanie, które trwało ponad dwanaście lat i cztery miesiące na dwóch instancjach sądowych i nadal było w toku w fazie egzekucyjnej, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu”, nawet uwzględniając czas potrzebny na włączenie spadkobierców zmarłych pozwanych.
Stan faktyczny
Skarżący, Pál Barna i Zsuzsanna Barna (ojciec i córka), wszczęli 11 maja 1995 r. postępowanie cywilne dotyczące sporu o nieruchomość. Sprawa obejmowała 28 pozwanych, a roszczenia skarżących były kilkakrotnie rozszerzane. Postępowanie było trzykrotnie przerywane z powodu śmierci pozwanych. Wyrok sądu pierwszej instancji zapadł 25 stycznia 2002 r., a sąd apelacyjny zmienił go 19 października 2004 r. Postępowanie egzekucyjne, wszczęte w 2005 r., było nadal w toku w momencie wydania wyroku ETPCz, wymagając dalszych działań sądowych w związku z koniecznością przeniesienia rurociągu.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną; 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; 3. Zasądził na rzecz skarżących 20 000 euro tytułem szkody niemajątkowej oraz odsetki za zwłokę.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� BARNA kontra MAGYARORSZ�G �GY (40431/04. sz. k�relem) STRASBOURG 2007. okt�ber 23. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. BARNA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A Barna kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: F. TULKENS, Eln�k, A.B. BAKA, I. CABRAL BARRETO, M. UGREKHELIDZE, V. ZAGREBELSKY, A. MULARONI, D. POPOVI, b�r�k �s S. DOLL� Hivatalvezet 2007. okt�ber 2-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy Magyarorsz�g ellen beny�jtott k�relem (40431/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n k�t magyar �llampolg�r, Barna P�ter �s Barna Zsuzsanna (a "k�relmezk") 2004. szeptember 28-�n terjesztettek a B�r�s�g el�. 2. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") k�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2006. november 23-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmezk, apa �s l�nya, 1929-ben, illetve 1957-ben sz�lettek �s Budapesten �lnek. 5. 1995. m�jus 11-�n a k�relmezk egy ingatlannal kapcsolatos jogvit�val �sszef�gg�sben szerzd�s �rv�nytelens�g�nek meg�llap�t�sa ir�nti pert ind�tottak. 6. Budai II. �s III. Ker�leti B�r�s�g t�bb t�rgyal�st tartott �s n�gy szakv�lem�nyt szerzett be. Miut�n a k�relmezk kereset�ket t�bb BARNA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET alkalommal kiterjesztett�k, a perben 28 alperes vett r�szt, akik k�z�l h�rom idk�zben elhunyt. A jogut�dok perbevon�s�ig 3 alkalommal 7, 12, illetve 5 h�napig az elj�r�s f�lbeszakadt. 7. 2002. janu�r 25-�n a ker�leti b�r�s�g �t�letet hozott �s �rv�nytelenn� nyilv�n�totta a vitatott szerzd�st, a kereset t�bbi r�sz�t pedig elutas�totta. 8. T�bb t�rgyal�st k�veten 2004. okt�ber 19-�n a Fv�rosi B�r�s�g jogers �t�let�ben megv�ltoztatta az elsfok� �t�letet. 9. 2002. janu�r 25-�n �s 2005. szeptember 12-�n a ker�leti b�r�s�g kijav�totta �s kieg�sz�tette a hat�rozatot. 10. Mivel az egyik felperes nem tett eleget a jogers hat�rozatban foglaltaknak, 2005-ben v�grehajt�si elj�r�s indult a Buda�rsi V�rosi B�r�s�g eltt. Ez az elj�r�s 2005. szeptember 6-�n f�lbeszakadt, mivel a ker�t�s �thelyez�se elv�gta volna a szomsz�dot a v�zforr�st�l. A V�rosi B�r�s�g t�j�koztatta a k�relmezket, hogy a szomsz�dot v�zvezet�k�nek �thelyez�s�re k�telez b�r�s�gi hat�rozat kibocs�t�s�t kell k�rni�k. A k�relmezk 2006. febru�r 19-�n ilyen tartalm� k�relmet terjesztettek el. 11. H�rom t�rgyal�st k�veten, 2007. �prilis 19-�n, a Buda�rsi V�rosi B�r�s�g a k�relmezk jav�ra d�nt�tt. A szomsz�d fellebbez�st terjesztett el a Pest Megyei B�r�s�g eltt. A felek �ltal elterjesztett inform�ci� �s az �gyiratban fellelhet adatok alapj�n az elj�r�s jelenleg is folyamatban van. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 12. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. Cikk 1. bekezd�s�nek relev�ns r�sze kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 13. A Korm�ny vitatta a panaszt. 14. A figyelembe veend idszak 1995. m�jus 11-�n kezdd�tt �s m�g nem �rt v�get. Ilyen m�don a jelen �t�let meghozatal�nak idpontj�ban k�t b�r�s�gi szinten t�bb mint tizenk�t �ve �s n�gy h�napja tart. A. Elfogadhat�s�g 15. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti BARNA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 16. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, 43. �, ECHR 2000-VII). 17. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 18. Az elterjesztett anyagokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen �gyben elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra tekintettel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy a jelen �gyben az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek m�g akkor sem, ha az elhunyt alperesek jogut�dainak perbevon�s�hoz sz�ks�ges id nem r�hat� az �llam terh�re. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 19. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 20. A k�relmezk egy�ttesen 20 000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�veteltek. 21. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 22. A B�r�s�g m�lt�nyoss�gi alapon �gy v�li, hogy a teljes k�rt �sszeget meg kell �t�lni. B. K�lts�gek �s kiad�sok 23. A k�relmezk ilyen c�men nem terjesztettek el k�vetel�st. BARNA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET C. K�sedelmi kamat 24. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis hitelkamat�n kell alapulnia, s ahhoz tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmezk sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 20 000 (h�szezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamat�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2007. okt�ber 23-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. F. TULKENS Eln�k S. DOLL� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 14.07.2026. · Źródło