41453/05
WyrokETPCz2009-03-24ECLI:CE:ECHR:2009:0324JUD004145305
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego i brak skutecznego środka odwoławczego naruszyły prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie oraz prawo do skutecznego środka odwoławczego z art. 6 ust. 1 i art. 13 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie cywilne, które trwało ponad 12 lat i 3 miesiące od daty uznania przez Węgry prawa do skargi indywidualnej, przekroczyło 'rozsądny termin' wymagany przez art. 6 ust. 1 Konwencji. W odniesieniu do art. 13, Trybunał stwierdził, że w momencie złożenia skargi do ETPCz (listopad 2005 r.) skarżąca nie miała dostępu do skutecznego krajowego środka odwoławczego w sprawie przewlekłości postępowania. Przepisy wprowadzone później (kwiecień 2006 r.) nie mogły zaradzić sytuacji skarżącej, ponieważ jej postępowanie zostało już zawieszone, a jego nadmierna długość nie została wcześniej naprawiona ani przyspieszona.Stan faktyczny
Skarżąca, obywatelka czesko-węgierska, wszczęła w 1992 roku postępowanie cywilne dotyczące sporu spadkowego przed węgierskimi sądami. Postępowanie to, po przeniesieniu do innego sądu, trwało ponad 12 lat i 3 miesiące, zanim zostało zawieszone w styczniu 2005 roku z powodu niepowołania przez skarżącą następcy prawnego zmarłego pozwanego. Skarżąca zarzuciła przewlekłość postępowania i brak skutecznego środka odwoławczego.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: stwierdził dopuszczalność skargi; stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji; uznał za niecelowe rozpatrywanie skargi na podstawie art. 1 Protokołu nr 1; stwierdził naruszenie art. 13 Konwencji; zasądził 12 000 EUR tytułem zadośćuczynienia za szkodę niemajątkową oraz 1 000 EUR tytułem kosztów i wydatków; odrzucił pozostałe roszczenia skarżącej dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
CONSEIL DE L'EUROPE
COUNCIL OF EUROPE
COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
P�TKOV� kontra MAGYARORSZ�G �GY (41453/05. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2009. m�rcius 24.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
P�TKOV� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A P�tkov� kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak:
Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k �s Sally Doll�, Hivatalvezet 2009. m�rcius 3-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (41453/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy csehmagyar ketts �llampolg�r, Eva P�tkov� (,,a k�relmez") 2005. november 11-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt J. Pavlok, Pr�g�ban praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2008. j�nius 26-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Arr�l is d�nt�s sz�letett, hogy a k�relem �rdeme �s elfogadhat�s�ga egy�ttesen ker�l megvizsg�l�sra (29. Cikk 3. bekezd�s).
4. 2008. j�lius 30-�n a Cseh Korm�ny K�pviselje arr�l t�j�koztatta a B�r�s�g Hivatal�t, hogy Korm�nya nem k�v�n beavatkozni az Egyezm�ny 36. Cikk�nek 1. bekezd�se alapj�n.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
5. A k�relmez 1942-ben sz�letett �s Pr�g�ban �l. 6. Egy �r�k�s�d�si jogvit�val �sszef�gg�sben 1992 elej�n a k�relmez pert ind�tott a magyar Buda K�rny�ki Ker�leti B�r�s�g eltt. 1992. j�lius 20-�n az �gyet �ttett�k a magyar Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�ghoz.
P�TKOV� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
7. 2005. janu�r 26-�n az elj�r�s n�h�ny t�rgyal�st k�veten f�lbeszakadt, mivel a k�relmez elmulasztotta az egyik elhunyt alperes jogut�dj�nak perbeh�v�s�t.
II. RELEV�NS HAZAI JOG
8. 2006. �prilis 1-tl a Polg�ri perrendtart�sr�l sz�l� t�rv�ny 114./A �s 114./B �-a elsfok� jogorvoslatot �s fellebbez�st biztos�t a polg�ri elj�r�s t�lzott elh�z�d�sa miatt elterjesztett panaszra. Az ilyen panasszal foglalkoz� b�r�s�gnak megalapozotts�g eset�n int�zked�seket kell tennie a sz�ban forg� elj�r�s gyors�t�s�nak elseg�t�se �rdek�ben.
A JOG
9. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A Korm�ny vitatta a panaszt.
10. A figyelembe veend idszak csak 1992. november 5-�n kezdd�tt, amikor az egy�ni panasz jog�nak Magyarorsz�g �ltali elismer�se hat�lyba l�pett. A B�r�s�g megjegyzi, hogy 1992. november 5-�n az elj�r�s m�r t�bb h�napja folyamatban volt. A per legkor�bban az elj�r�s 2005. janu�r 26-i f�lbeszakad�s�val, tizenk�t �v �s h�rom h�nap eltelt�vel �rt v�get. Ez�rt a k�relmet elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
11. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). A B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. Ez�rt a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
12. A k�relmez azt is panaszolta, hogy az elj�r�s hossza s�rtette az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n sz�m�ra biztos�tott, tulajdon v�delm�hez val� jogot. A Korm�ny vitatta az �ll�t�st.
13. A B�r�s�g megjegyzi, hogy ez a panasz a fenti panasszal kapcsolatos �s szint�n elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. Figyelemmel azonban a B�r�s�gnak a 6. Cikk 1. bekezd�se alatti panasszal kapcsolatos meg�llap�t�s�ra (ld. fenti 11. bekezd�s), a B�r�s�g �gy v�li: nem sz�ks�ges k�l�n megvizsg�lni, hogy az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikk�t is megs�rtett�k-e az �gyben (ld. Zangh� v. Italy, 19 February 1991, � 23, Series A no. 194-C).
P�TKOV� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
14. V�g�l a k�relmez panaszolta, hogy nem �llt rendelkez�s�re jogorvoslat arra, hogy az elj�r�s elh�z�d�s�t panaszolja. A Korm�ny a Polg�ri perrendtart�s 114./A �s 114./B �-�ra hivatkozva (ld. fenti 8. bekezd�s) vitatta az ig�nyt.
15. A B�r�s�g elfogadhat�nak tal�lja a panaszt (ld. Kudla v. Poland [GC], no. 30210/96, � 156, ECHR 2000-XI) �s megjegyzi, hogy a jelen k�relem beny�jt�sakor, 2005 november�ben, a hivatkozott jogorvoslat m�g nem �llt a k�relmez rendelkez�s�re. Tov�bb�, amikorra a jogorvoslat hat�lyba l�pett, az elj�r�s m�r f�lbeszakadt, s azon idpontban a per a ratifik�ci�t k�veten m�r mintegy tizenk�t �ve �s h�rom h�napja az els fok� b�r�s�g eltt volt folyamatban. Ez �nmag�ban is az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben foglalt �sszer id k�vetelm�ny megs�rt�s�t jelenti, amely jogs�rt�st sem gyors�tott elj�r�ssal, sem k�rt�r�t�ssel nem orvosoltak. Ez�rt a B�r�s�g �gy v�li, hogy az Egyezm�ny 13. Cikk�t megs�rtett�k.
16. Az Egyezm�ny 41. Cikke alapj�n a k�relmez 9000 eur� vagyoni k�rt�r�t�st �s 17000 eur� nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. A Korm�ny vitatta az ig�nyeket.
17. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. �gy v�li azonban, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett, s m�lt�nyoss�gi alapon 12000 eur�t �t�l meg sz�m�ra.
26. A k�relmez tov�bbi 3000 eur�t k�rt a hazai b�r�s�gok, valamint 2000 eur�t a B�r�s�g eltt felmer�lt k�lts�gek megt�r�t�s�re; ez ut�bbi �sszeg az �gyv�dje sz�m�ra fizetend d�j. A k�relmez beny�jtott egy 20000 koron�r�l (megk�zel�tleg 725 eur�) ki�ll�tott sz�ml�t, amelyet m�r kifizetett, s azt �ll�totta, hogy a fennmaradt �sszeget az �gy lez�r�sakor kell kifizetnie. A Korm�ny vitatta az ig�nyt.
19. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g elutas�tja a hazai elj�r�s tekintet�ben elterjesztett k�lts�gt�r�t�si ig�nyt, a B�r�s�g eltti elj�r�st illeten pedig 1000 eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek.
20. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni.
P�TKOV� kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a panaszt;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja, hogy az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. Cikke alapj�n elterjesztett panaszt nem sz�ks�ges megvizsg�lni;
4. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 13. Cikk�t megs�rtett�k;
5. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 12000 (tizenk�tezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 1000 (ezer) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; kell kifizetnie nemzeti valut�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
6. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. m�rcius 24-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Sally Doll� Hivatalvezet
Fran�oise Tulkens Eln�k
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło