42260/05
WyrokETPCz2009-01-08ECLI:CE:ECHR:2009:0108JUD004226005
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego dotyczącego wartości udziałów w spółdzielni naruszyła prawo skarżącego do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że postępowanie cywilne, które trwało sześć lat i trzy miesiące na trzech instancjach, było nadmiernie długie i nie spełniało wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji, opierając się na ugruntowanej praktyce orzeczniczej i kryteriach oceny długości postępowania. W odniesieniu do zarzutów dotyczących niesprawiedliwości postępowania i jego wyniku, Trybunał przypomniał, że jego rolą nie jest rozstrzyganie o błędach faktycznych czy prawnych sądów krajowych, chyba że naruszają one prawa chronione Konwencją. W tej sprawie nie stwierdzono stronniczości ani arbitralności, a sądy krajowe rozstrzygały spór cywilny między stronami prywatnymi, co nie wskazywało na naruszenie praw Konwencji.Stan faktyczny
Skarżący, Kustár Dániel, w 1999 roku wszczął postępowanie przeciwko spółdzielni, której był zewnętrznym udziałowcem, kwestionując błędną wycenę jego udziałów. Sąd pierwszej instancji oddalił jego powództwo w 2001 roku. Sąd drugiej instancji w 2002 roku zmienił to orzeczenie na korzyść skarżącego, zasądzając mu 258 000 forintów z odsetkami w 2004 roku. Ostatecznie, w 2005 roku, Sąd Najwyższy uchylił korzystne dla skarżącego orzeczenie sądu drugiej instancji i podtrzymał pierwotne oddalenie powództwa, uznając, że skarżący jako zewnętrzny udziałowiec nie był uprawniony do świadczeń zarezerwowanych dla rzeczywistych członków.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznaje skargę dotyczącą nadmiernej długości postępowania za dopuszczalną, a pozostałe części skargi za niedopuszczalne. 2. Stwierdza naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądza na rzecz skarżącego 1200 EUR tytułem szkody niemajątkowej oraz 230 EUR tytułem kosztów i wydatków, powiększone o wszelkie należne podatki. 4. Oddala pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.Pełny tekst orzeczenia
CONSEIL DE L'EUROPE
COUNCIL OF EUROPE
COUR EUROP�ENNE DES DROITS DE L'HOMME EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS
EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI�
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �GY (42260/05. sz. k�relem)
�T�LET
STRASBOURG 2009. janu�r 8.
Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet.
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
A Kust�r kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt
tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Fran�oise Tulkens, Eln�k, Ireneu Cabral Barreto, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria, b�r�k
�s Fran�oise Elens-Passos, Hivatalvezet-helyettes 2008. december 2-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az
azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza:
AZ ELJ�R�S
1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (42260/05. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (,,az Egyezm�ny") 34. cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, Kust�r D�niel (,,a k�relmez") 2005. november 16-�n terjesztett a B�r�s�g el�.
2. A k�relmezt Hartmann M. Szeksz�rdon praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (,,a Korm�ny") dr. H�ltzl Lip�t K�pvisel k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l.
3. 2008. m�rcius 17-�n a M�sodik Szekci� Eln�ke �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal.
A T�NYEK
AZ �GY K�R�LM�NYEI
4. A k�relmez 1945-ben sz�letett �s Dunaegyh�z�n �l. 5. 1999. m�rcius 19-�n a k�relmez pert ind�tott egy sz�vetkezet ellen, amelyben k�ls �zletr�sz tulajdonos volt. Azt �ll�totta, hogy az �zletr�sz�nek �rt�k�t meg�llap�t� sz�vetkezeti hat�rozat t�ves volt. 6. 2001. december 11-�n a Kunszentmikl�si V�rosi B�r�s�g elutas�totta kereset�t. 2002. janu�r 31-�n a b�r�s�g kieg�sz�tette a hat�rozatot a k�lts�gek visel�s�rl sz�l� rendelkez�ssel. 7. Fellebbez�s nyom�n 2002. okt�ber 3-�n a B�cs-Kiskun Megyei B�r�s�g megv�ltoztatta a hat�rozatot, k�zbens hat�rozatban a k�relmez jav�ra d�nt�tt, �s hat�lyon k�v�l helyezte a panaszolt hat�rozatot. Az ezt k�vet elj�r�sban a V�rosi B�r�s�g 2004. m�rcius 17-�n 258000 forintot �s
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
ezen �sszeg kamatait �t�lte meg a k�relmez sz�m�ra. 2004. szeptember 2�n a Megyei B�r�s�g r�szhat�rozatban helyben hagyta a d�nt�st.
8. 2005. m�jus 12-�n azonban a Legfelsbb B�r�s�g hat�lyon k�v�l helyezte a 2002. okt�ber 3-i hat�rozatot, �s helyben hagyta az eredeti, 2001. december 11-i hat�rozatot, amely elutas�totta a k�relmez ig�ny�t. A Legfelsbb B�r�s�g meg�llap�totta, hogy t�vesek voltak a Megyei B�r�s�g k�zbens meg�llap�t�sai, amelyek a k�relmezt � aki csak k�ls �zletr�sz tulajdonos volt � a t�nyleges tagok sz�m�ra fenntartott p�nz�sszegekre jogos�tott�k fel. Ezt a hat�rozatot k�zbes�t�s c�lj�b�l a V�rosi B�r�s�g 2005. j�nius 17-�n kapta meg.
A JOG
I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
9. A k�relmez panaszolta, hogy az elj�r�s hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. A 6. cikk 1. bekezd�se kimondja:
"Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..."
10. A Korm�ny vitatta a panaszt. 11. A figyelembe veend idszak 1999. m�rcius 19-�n kezdd�tt �s 2005. j�nius 17-�n z�rult le. Ilyen m�don h�rom b�r�s�gi szinten hat �vig �s h�rom h�napig tartott.
A. Elfogadhat�s�g
12. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an alaptalan az Egyezm�ny 35. cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani.
B. �rdem
13. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII).
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
14. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender).
15. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek.
Ez�rt az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k.
II. AZ EGYEZM�NY EGY�B �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE
16. Az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�se �s az Els kieg�sz�t jegyzk�nyv 1. cikke alapj�n a k�relmez az elj�r�s tisztess�gtelen volt�t �s kimenetel�t is panaszolta.
17. Amennyiben a k�relmez panasza �gy �rtend, hogy az a bizony�t�kok hazai b�r�s�gok �ltali �rt�kel�s�t �s az elj�r�s eredm�ny�t �rinti, �gy a B�r�s�g megism�tli, hogy az Egyezm�ny 19. cikk�nek megfelelen feladata a Szerzd �llamok �ltal az Egyezm�nnyel kapcsolatban tett v�llal�sok tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa. K�l�n�sen nem feladata a B�r�s�gnak, hogy a nemzeti hat�s�gok �ltal �ll�t�lagosan elk�vetett t�ny- �s jogbeli t�ved�sekkel foglalkozzon, kiv�ve ha, �s amennyiben e t�ved�sek az Egyezm�nyben v�dett jogokat �s szabads�gokat s�rthetik. Tov�bb�, mik�zben az Egyezm�ny 6. cikke biztos�tja a tisztess�ges t�rgyal�shoz val� jogot, semmilyen szab�lyt nem �ll�t fel a bizony�t�kok elfogad�sa vagy �rt�kel�se tekintet�ben, ez�rt ezeket a k�rd�seket elssorban a nemzeti jognak �s a nemzeti b�r�s�goknak kell szab�lyozniuk (ld. t�bbek k�z�tt Garc�a Ruiz v. Spain [GC], judgment of 21 January 1999).
18. A B�r�s�g megjegyzi: a jelen �gyben nincs jele annak, hogy a b�r�s�gok elfogultak lettek volna, vagy hogy az elj�r�s m�s m�don tisztess�gtelen vagy �nk�nyes lett volna. Tov�bb�, a B�r�s�g megjegyzi, hogy a k�relmezt nem fosztott�k meg tulajdon�t�l �llami int�zked�ssel; a hazai b�r�s�gok mag�nfelek k�z�tti polg�ri jogi jogvit�ban d�nt�ttek olyan elj�r�s sor�n, amely az �nk�nyess�g semmilyen jel�t nem mutatja. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a B�r�s�g arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy a panasz nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben, �gy azt az Egyezm�ny 35. cikk�nek 4. bekezd�se alapj�n el kell utas�tani.
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
III. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA
19. Az Egyezm�ny 41. cikke kimondja:
"Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek."
A. K�rok
20. A k�relmez 1877311 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt.
21. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 22. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon 1200 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men.
B. K�lts�gek �s kiad�sok
23. A k�relmez tov�bbi 62840 forintot2 k�rt a hazai b�r�s�gok �s a B�r�s�g eltti elj�r�s sor�n felmer�lt k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�t�s�re.
24. A Korm�ny nem nyilv�n�tott v�lem�nyt a k�rd�ssel kapcsolatban. 25. A B�r�s�g esetjoga szerint a k�relmez csak akkor jogosult a k�lts�gek �s kiad�sok megt�r�ttet�s�re, hogyha bizony�tja, hogy azok t�nylegesen �s sz�ks�gszeren mer�ltek fel, �s �sszeg�ket tekintve �sszerek. A jelen �gyben, a birtok�ban l�v inform�ci�kra �s a fenti krit�riumokra figyelemmel, a B�r�s�g a teljes k�rt �sszegnek megfelel eur� meg�t�l�s�t tartja �sszernek.
C. K�sedelmi kamat
26. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. 6840 eur� 2 230 eur�
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG
1. Az elj�r�s t�lzott hossz�val kapcsolatos panaszt elfogadhat�v�, a k�relem t�bbi r�sz�t elfogadhatatlann� nyilv�n�tja;
2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k;
3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra (i) nem vagyoni k�r tekintet�ben 1200 (egyezer k�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t; (ii) k�lts�gek �s kiad�sok tekintet�ben 230 (kettsz�zharminc) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie magyar forintban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a teljes�t�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n;
4. A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja.
K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2009. janu�r 8-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen.
Fran�oise Elens-Passos Hivatalvezet-helyettes
Fran�oise Tulkens Eln�k
KUST�R kontra MAGYARORSZ�G �T�LET
7
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło