42373/98

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   BÓDINÉ BENCZE kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (42373/98 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   (Békés rendezés)   STRASBOURG   2002. október 1.   Ezen ítélet végleges, de szerkesztői változtatás alá eshet.   BÓDINÉ BENCZE kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   A Bódiné Bencze kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott ülésén, melynek   tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A.B. BAKA,   GAUKUR JÖRUNDSSON,   L. LOUCAIDES,   C. BÎRSAN,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI, bírák   és S. DOLLÉ, Hivatalvezető   2002. szeptember 10-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően   az azon időpontban elfogadott alábbi határozatot hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (42373/98 sz.), amelyet az   emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”)   korábbi 25. Cikke alapján egy magyar állampolgár, Bódiné Bencze Éva („a kérelmező”)   1998. június 2-án terjesztett az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé.   2. A Magyar Kormányt („a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót képviselte az   Igazságügyi Minisztériumból.   3. A kérelmező az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdése alapján a polgári eljárás   elhúzódását panaszolta.   4. A kérelem 1998. november 1-én, az Egyezmény Tizenegyedik kiegészítő jegyzőkönyve   5. Cikkének 2. bekezdése alapján került át a Bírósághoz. A felek észrevételeinek   kézhezvételét követően a Bíróság 2002. március 12-én elfogadhatónak nyilvánította az eljárás   elhúzódásával kapcsolatos panaszt.   5. 2001. november 1-én a Bíróság megváltoztatta Szekcióinak összetételét (25. Szabály 1.   bek.). Az ügyet az új összetételű Második Szekcióra osztották.   6. 2002. június 24-én a Kormány, július 17-én pedig a kérelmező terjesztette elő az ügy   békés rendezését elfogadó alakszerű nyilatkozatát.   A TÉNYEK   1. A kérelmező 1931-ben született és Vácon, Magyarországon él.   8. A felek előterjesztései alapján az ügy tényei a következőképpen összegezhetők:   februárjában a kérelmező édesanyja elhunyt. Végrendeletében unokáit nevezte meg   örökösként, a törvényes örökösök – gyermekei, beleértve a kérelmezőt is – örökrésze pedig a   kötelesrészre korlátozódott.   BÓDINÉ BENCZE kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   1994. február 3-án a kérelmező és testvérei – összesen négy felperes – perben támadta meg a   végrendelet érvényességét azon az alapon, hogy rossz egészségi állapota miatt az örökhagyó   nem volt szellemi képességeinek teljes birtokában a végrendelet készítésekor.   1994. június 29-én a Városi Bíróság elutasította a felperesek keresetét. A másodfokú bíróság   hatályon kívül helyezte a határozatot, s az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására   utasította.   A Városi Bíróság több tárgyalást tartott, igazságügyi becsüst rendelt ki a vagyonhoz tartozó   vitatott tárgyak értékének felbecslésére, majd 1999. október 28-án elutasította a felperesek   keresetét. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte a határozatot, s az ügyet visszautalta   az elsőfokú bíróság elé.   További tárgyalások és szakvélemények beszerzése után 2001. szeptember 18-án a Városi   Bíróság ítéletet hirdetett, amelyben részben helyt adott a kérelmező keresetének.   2001. november 3-án a kérelmező fellebbezett.   Az eljárás jelenleg is folyamatban van a Pest Megyei Bíróság előtt.   A JOG   9. 2002. június 24-én a Bíróság a Kormány és a kérelmező képviselője által aláírt alábbi   nyilatkozatot kapta a Kormánytól:   “Hivatkozással az Emberi Jogok Európai Egyezménye 38. Cikkének 1. (b) bekezdésére, a Bódiné Bencze Éva   által előterjesztett 42373/98, sz. Kérelemmel kapcsolatos eljárásban részt vevő felek kijelentik:   1. Magyarország Kormánya 1.100.000 forint kártérítést fizet a kérelmező számára a jelen kérelemmel   kapcsolatos követelései teljesítéseként. A Kormány ezen összeget közvetlenül a kérelmező bankszámlájára   utaltatja át.   2. A kérelmező kijelenti, hogy kérelme rendeződött.   3. A kérelmező a jelen kérelem tekintetében minden további követelésről lemond.”   10. 2002. július 17-én a Bíróság a kérelmező által aláírt alábbi nyilatkozatot kapta kézhez:   “Elismerem, hogy a fenti teljesítést elfogadtam és aláírtam.”   11. A Bíróság tudomásul veszi a felek által kötött megállapodást (Egyezmény 39. Cikke).   A Bíróság megállapítja, hogy a rendezés az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó   jegyzőkönyvekben (Egyezmény 37. Cikkének 1. bekezdése in fine és a Bíróság Eljárási   szabályzata 62. szabályának 3. bekezdése) meghatározott emberi jogok tiszteletben tartásán   alapul. A Bíróság úgy tekinti, hogy nyilatkozataikkal a felek hallgatólagosan elfogadták az   ügy végleges lezárását, így nem kérik annak Nagykamara elé terjesztését.   12. Ezért az ügyet törölni kell az ügylajstromból.   BÓDINÉ BENCZE kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,   2. Tudomásul veszi a felek hallgatólagos vállalását, hogy nem kérik az ügy Nagykamara elé   terjesztését.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2002 október 1-én került megküldésre, a Bíróság   Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően.   J.-P. COSTA, Elnök   S. DOLLÉ, Hivatalvezető