42542/04

WyrokETPCz2008-04-29ECLI:CE:ECHR:2008:0429JUD004254204

Analiza orzeczenia

Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.

Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania karnego, w którym skarżący występował jako strona cywilna dochodząca odszkodowania, naruszyła jego prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie, gwarantowane przez art. 6 ust. 1 Konwencji?
Ratio decidendi
Trybunał uznał, że długość postępowania, trwającego blisko dziesięć lat na jednej instancji, była nadmierna i nie spełniała wymogu „rozsądnego terminu” z art. 6 ust. 1 Konwencji. Oceniając rozsądny termin, Trybunał wziął pod uwagę złożoność sprawy, zachowanie skarżącego i władz krajowych oraz znaczenie sporu dla skarżącego. Rząd nie przedstawił żadnych faktów ani przekonujących argumentów, które uzasadniałyby tak długi czas trwania postępowania.
Stan faktyczny
W lipcu 1995 roku skarżący i sześć innych osób złożyli zawiadomienie o popełnieniu przestępstwa oszustwa. W następującym postępowaniu karnym skarżący występował jako strona cywilna, dochodząc odszkodowania. Dochodzenie zakończyło się w sierpniu 1996 roku, a akt oskarżenia wniesiono w marcu 1997 roku. Mimo nadania sprawie priorytetu w styczniu 1999 roku, sąd pierwszej instancji wydał wyrok dopiero w kwietniu 2005 roku, po 45 rozprawach. Postępowanie trwało blisko dziesięć lat na jednym szczeblu sądowym.
Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie: 1. Uznał skargę za dopuszczalną. 2. Stwierdził naruszenie art. 6 ust. 1 Konwencji. 3. Zasądził na rzecz skarżącego 11 200 euro tytułem zadośćuczynienia za szkody niemajątkowe. 4. Oddalił pozostałe roszczenia skarżącego dotyczące słusznego zadośćuczynienia.

Pełny tekst orzeczenia

EMBERI JOGOK EUR�PAI B�R�S�GA M�SODIK SZEKCI� M�RTA kontra MAGYARORSZ�G �GY (42542/04. sz. k�relem) �T�LET STRASBOURG 2008. �prilis 29. Ezen hat�rozat az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�s�ben foglalt k�r�lm�nyek be�llt�val v�lik v�glegess�. Szerkeszti v�ltoztat�s al� eshet. M�RTA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET A M�rta kontra Magyarorsz�g �gyben, Az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga (M�sodik Szekci�) Kamarak�nt tartott �l�s�n, melynek tagjai voltak: Antonella Mularoni, Eln�k, Riza T�rmen, Vladimiro Zagrebelsky, Danut Jocien, Dragoljub Popovi, Saj� Andr�s, Nona Tsotsoria,, b�r�k, �s Sally Doll�, Hivatalvezet, 2008. �prilis 1-i z�rt �l�s�n lefolytatott tan�cskoz�s�t k�veten az azon idpontban elfogadott al�bbi �t�letet hozza: AZ ELJ�R�S 1. Az �gy alapja egy, a Magyar K�zt�rsas�g ellen beny�jtott k�relem (42542/04. sz.), amelyet az emberi jogok �s alapvet szabads�gok v�delm�rl sz�l� egyezm�ny (az "Egyezm�ny") 34. Cikke alapj�n egy magyar �llampolg�r, M�rta P�ter (a "k�relmez") 2004. okt�ber 5-�n terjesztett a B�r�s�g el�. 2. A k�relmezt Horv�th R. Kiskunhalason praktiz�l� �gyv�d k�pviselte. A Magyar Korm�nyt (a "Korm�ny") K�pviselje, dr. H�ltzl Lip�t k�pviselte az Igazs�g�gyi �s Rend�szeti Miniszt�riumb�l. 3. 2007. december 5-�n a B�r�s�g �gy hat�rozott, hogy k�zli a panaszt a Korm�nnyal. Az Egyezm�ny 29. Cikk�nek 3. bekezd�se alapj�n �gy d�nt�tt, hogy a k�relem �rdem�t �s elfogadhat�s�g�t egy�ttesen vizsg�lja. A T�NYEK AZ �GY K�R�LM�NYEI 4. A k�relmez 1955-ben sz�letett �s Kiskunhalason �l. 5. 1995 j�lius�ban a k�relmez �s 6 m�sik mag�nszem�ly feljelent�st tett C. �r ellen csal�s bntette miatt. Az ezt k�vet b�ntetelj�r�sban a k�relmez mag�nf�lk�nt polg�ri jogi ig�nyt k�v�nt �rv�nyes�teni. 6. A nyomoz�s 1996. augusztus 13-i lez�r�s�ig 51 tan� meghallgat�s�ra �s sz�mos t�rgyi bizony�t�k beszerz�s�re ker�lt sor. M�RTA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 7. 1997. m�rcius 3-�n v�demel�sre ker�lt sor. 8 v�dlottal szemben 29 t�rv�nyi t�ny�ll�s alapj�n emeltek v�dat. 1999. janu�r 14-�n a Kecskem�ti V�rosi B�r�s�g Eln�ke soronk�v�lis�get biztos�tott az �gy sz�m�ra. 8. 45 t�rgyal�st k�veten 2005. �prilis 13-�n a V�rosi B�r�s�g �t�letet hozott. T�bbek k�z�tt C. urat is el�t�lte, �s arra k�telezte, hogy h�rom milli� forint k�rt�r�t�st fizessen a k�relmez sz�m�ra, aki az �gyben r�szt vev � ekkor m�r � tizenegy mag�nf�l egyike volt. A JOG I. AZ EGYEZM�NY 6. CIKKE 1. BEKEZD�S�NEK �LL�T�LAGOS MEGS�RT�SE 9. A k�relmez panaszolta, hogy a b�ntetelj�r�s � amelynek keret�ben az �ltala mag�nf�lk�nt elterjesztett k�rt�r�t�si ig�ny elb�r�l�sra ker�lt � hossza �sszeegyeztethetetlen volt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�ben lefektetett "�sszer id" k�vetelm�ny�vel. Az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�se kimondja: "Mindenkinek joga van arra, hogy ... b�r�s�g ... �sszer idn bel�l ... hozzon hat�rozatot polg�ri jogi jogai �s k�telezetts�gei t�rgy�ban ..." 10. A Korm�ny vitatta a panaszt. 11. A figyelembe veend idszak 1995 j�lius�ban kezdd�tt �s 2005. j�nius 27-�n z�rult le. Ilyen m�don egy b�r�s�gi szinten csaknem t�z �vig tartott. A. Elfogadhat�s�g 12. A B�r�s�g megjegyzi, hogy a panasz nem nyilv�nval�an megalapozatlan az Egyezm�ny 35. Cikk�nek 3. bekezd�se szerinti �rtelemben. Tov�bb� megjegyzi, hogy semmilyen m�s alapon sem elfogadhatatlan. Ez�rt elfogadhat�v� kell nyilv�n�tani. B. �rdem 13. A B�r�s�g megism�tli, hogy az elj�r�s hossz�nak �sszer volt�t az eset egyedi k�r�lm�nyeinek f�ny�ben, �s az al�bbi krit�riumokra figyelemmel kell meg�t�lni: az �gy bonyolults�ga, a k�relmez �s a relev�ns hat�s�gok magatart�sa, valamint a per t�tje a k�relmez sz�m�ra (ld. t�bbek k�z�tt Frydlender v. France [GC], no. 30979/96, � 43, ECHR 2000-VII). M�RTA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET 14. A B�r�s�g m�r t�bbsz�r meg�llap�totta az Egyezm�ny 6. Cikke 1. bekezd�s�nek megs�rt�s�t olyan �gyekben, amelyek a jelenlegihez hasonl� k�rd�seket vetettek fel (ld. fent id�zett Frydlender). 15. A beny�jtott dokumentumokat megvizsg�lva a B�r�s�g �gy v�li, hogy a Korm�ny nem terjesztett el olyan t�nyt vagy meggyz �rvet, amely a B�r�s�got a jelen k�r�lm�nyek k�z�tt elt�r k�vetkeztet�s levon�s�ra b�rn�. A k�rd�ssel kapcsolatos esetjogra figyelemmel a B�r�s�g meg�llap�tja, hogy az elj�r�s t�lzottan hossz� volt, �s nem felelt meg az "�sszer id" k�vetelm�ny�nek. Ez�rt az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k. II. AZ EGYEZM�NY 41. CIKK�NEK ALKALMAZ�SA 16. Az Egyezm�ny 41. Cikke kimondja: "Ha a B�r�s�g az Egyezm�ny vagy az ahhoz kapcsol�d� jegyzk�nyvek megs�rt�s�t �llap�tja meg �s az �rdekelt Magas Szerzd F�l bels joga csak r�szleges j�v�t�telt tesz lehetv�, a B�r�s�g � sz�ks�g eset�n � igazs�gos el�gt�telt �t�l meg a s�rtett f�lnek." A. K�rok 17. A k�relmez 19157000 forint1 vagyoni �s nem vagyoni k�rt�r�t�st k�vetelt. 18. A Korm�ny vitatta az ig�nyt. 19. A B�r�s�g nem l�t okozati kapcsolatot a meg�llap�tott jogs�rt�s �s az �ll�tott vagyoni k�r k�z�tt; ez�rt ezt az ig�nyt elutas�tja. A B�r�s�g azonban �gy v�li, hogy a k�relmez bizonyos m�rt�k nem vagyoni k�rt szenvedett. M�lt�nyoss�gi alapon �t�lve 11200 eur�t �t�l meg sz�m�ra ilyen c�men. B. K�lts�gek �s kiad�sok 20 A k�relmez ilyen c�men nem terjesztett el ig�nyt. C. K�sedelmi kamat 21. A B�r�s�g �gy tal�lja megfelelnek, hogy a k�sedelmi kamatnak az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis k�lcs�nkamat�n kell alapulnia, amelyhez tov�bbi h�rom sz�zal�kpontot kell hozz�adni. 72535 eur� M�RTA kontra MAGYARORSZ�G �T�LET EZEN INDOKOK ALAPJ�N A B�R�S�G EGYHANG�LAG 1. Elfogadhat�v� nyilv�n�tja a k�relmet; 2. Meg�llap�tja, hogy az Egyezm�ny 6. Cikk�nek 1. bekezd�s�t megs�rtett�k; 3. Meg�llap�tja: (a) hogy az alperes �llamnak att�l az idpontt�l sz�m�tott h�rom h�napon bel�l, amikor az �t�let az Egyezm�ny 44. Cikk�nek 2. bekezd�se szerint v�glegess� v�lik, a k�relmez sz�m�ra nem vagyoni k�r tekintet�ben 11200 (tizenegyezer k�tsz�z) eur�t, tov�bb� az ezen �sszeget terhel ad�k �sszeg�t kell kifizetnie az alperes �llam nemzeti valut�j�ban, a teljes�t�skori �tv�lt�si �rfolyam alkalmaz�s�val; (b) hogy a fent eml�tett h�rom h�nap lej�rt�t k�veten a kifizet�s idpontj�ig a k�sedelmes idszakra az Eur�pai K�zponti Bank margin�lis kamatl�b�t h�rom sz�zal�kponttal meghalad� m�rt�k kamatot kell fizetni a fenti �sszeg ut�n; 4.A k�relmez igazs�gos el�gt�tellel kapcsolatos tov�bbi ig�nyeit elutas�tja. K�sz�lt angol nyelven, �r�sbeli kihirdet�sre ker�lt 2008. �prilis 29-�n, a B�r�s�g Elj�r�si Szab�lyzata 77. � 2. �s 3. bekezd�s�nek megfelelen. Antonella Mularoni Eln�k Sally Doll� Hivatalvezet

© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 13.07.2026. · Źródło