43352/98
WyrokETPCz2002-10-01ECLI:CE:ECHR:2002:1001JUD004335298
Analiza orzeczenia
Sekcja wygenerowana przez AI na podstawie treści orzeczenia — nie stanowi cytatu.
Zagadnienie prawne
Czy przewlekłość postępowania cywilnego w sprawie o odszkodowanie naruszyła prawo do rozpoznania sprawy w rozsądnym terminie z art. 6 ust. 1 Konwencji?Ratio decidendi
Trybunał uznał, że strony osiągnęły ugodę, która jest zgodna z poszanowaniem praw człowieka określonych w Konwencji i jej Protokołach. Zgodnie z art. 39 Konwencji i art. 62 ust. 3 Regulaminu Trybunału, ugoda ta stanowi podstawę do umorzenia sprawy. Trybunał stwierdził, że strony w sposób dorozumiany zgodziły się na ostateczne zakończenie sprawy i nie będą wnosić o jej przekazanie do Wielkiej Izby.Stan faktyczny
Skarżąca, Kósa Józsefné, wniosła w kwietniu 1991 r. do Barcsi Városi Bíróság (Sądu Miejskiego w Barcs) o nakaz zapłaty przeciwko pięciu osobom, twierdząc, że uszkodziły one jej szkółkę sadzonek sosny. Po sprzeciwie pozwanych, sprawa kontynuowana była jako postępowanie cywilne. W ciągu ponad siedmiu lat postępowania, sprawa była wielokrotnie odsyłana między sądem pierwszej instancji a sądem okręgowym, a roszczenie skarżącej było kilkukrotnie oddalane. Ostatecznie, 28 kwietnia 1998 r., Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) oddalił wniosek skarżącej o rewizję.Rozstrzygnięcie
Trybunał jednogłośnie postanawia usunąć sprawę z listy skarg. Trybunał przyjmuje do wiadomości dorozumiane zobowiązanie stron, że nie będą wnosić o przekazanie sprawy do Wielkiej Izby.Pełny tekst orzeczenia
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
MÁSODIK SZEKCIÓ
KÓSA kontra MAGYARORSZÁG ÜGY
(43352/98 sz. Kérelem)
ÍTÉLET
(Békés rendezés)
STRASBOURG
2002. október 1.
Ezen ítélet végleges, de szerkesztői változtatás alá eshet.
KÓSA kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
A Kósa kontra Magyarország ügyben,
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott ülésén, melynek
tagjai voltak:
J.-P. COSTA, Elnök
A.B. BAKA,
GAUKUR JÖRUNDSSON,
L. LOUCAIDES,
C. BÎRSAN,
M. UGREKHELIDZE,
A. MULARONI, bírák
és S. DOLLÉ, Hivatalvezető
2002. szeptember 10-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően
az azon időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:
AZ ELJÁRÁS
1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (43352/98 sz.), amelyet az
emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény („az Egyezmény”)
korábbi 25. Cikke alapján egy magyar állampolgár, Kósa Józsefné („a kérelmező”) 1998.
augusztus 17-én terjesztett az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé.
2. A kérelmezőt Barbalics I., Nagyatádon praktizáló ügyvéd képviselte. A Magyar
Kormányt („a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót képviselte az Igazságügyi
Minisztériumból.
3. A kérelmező az Egyezmény 6. Cikkének 1. bekezdése alapján a polgári eljárás
elhúzódását panaszolta.
4. A kérelem 1998. november 1-én, az Egyezmény Tizenegyedik kiegészítő jegyzőkönyve
5. Cikkének 2. bekezdése alapján került át a Bírósághoz. A felek észrevételeinek
kézhezvételét követően a Bíróság 2002. március 12-én az eljárás hosszával kapcsolatos
panaszt elfogadhatónak, a kérelem többi részét elfogadhatatlannak nyilvánította.
5. 2001 november 1-én a Bíróság megváltoztatta Szekcióinak összetételét (25. Szabály 1.
bek.). Az ügyet az új összetételű Második Szekcióra osztották.
6. 2002. június 28-án a kérelmező, július 12-én pedig a Kormány terjesztette elő az ügy
békés rendezését elfogadó alakszerű nyilatkozatát.
A TÉNYEK
7. A kérelmező 1935-ben született és Csokonyavisontán, Magyarországon él.
A felek előterjesztései alapján az ügy tényei a következőképpen összegezhetők. áprilisában a kérelmező fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Barcsi Városi
Bíróságtól M.-né és négy további alperes ellen, mert állítása szerint az alperesek kárt okoztak
neki azzal, hogy önkényesen megrongálták gombával fertőzött fenyőcsemete faiskoláját,
amely az alperesek fenyőcsemete ültetvénye mellett helyezkedett el. Az alperesek kifogását
követően az eljárás 1991 júniusában polgári perként folytatódott.
KÓSA kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
Több tárgyalást követően 1992. április 29-én a Városi Bíróság közbenső ítéletében
megállapította, hogy a kérelmező kártérítésre jogosult.
A felperesek fellebbezése nyomán a Somogy Megyei Bíróság 1992. október 27-én hatályon
kívül helyezte a közbenső ítéletet, s az ügyet visszautalta az elsőfokú bíróság elé.
További tárgyalásokat követően 1993. október 29-én a Városi Bíróság egyesbírája elutasította
az alperes keresetét. Fellebbezés nyomán a Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a
határozatot, s az ügyet ismét visszautalta az elsőfokú bíróság elé.
További tárgyalásokat követően 1995. április 20-án ugyanaz az egyesbíró elutasította a
kérelmező keresetét. Fellebbezés nyomán a Megyei Bíróság ismét hatályon kívül helyezte a
határozatot, s 1995. augusztus 23-án harmadszor is visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróság
elé.
A Városi Bíróság további tárgyalásokat tartott, szakvéleményt szerzett be, majd ugyanaz a
bíró 1996. október 22-én ismét elutasította a kérelmező keresetét.
1997. január 17-én a Megyei Bíróság elutasította a kérelmező fellebbezését.
1998. április 28-án a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmező felülvizsgálati kérelmét. A
kérelmet 1998 júniusában kézbesítették a kérelmező számára.
A JOG
9. 2002. június 28-án a Bíróság a Kormány és a kérelmező képviselője által aláírt alábbi
nyilatkozatot kapta a Kormánytól:
“Hivatkozással az Emberi Jogok Európai Egyezménye 38. Cikkének 1. (b) bekezdésére, a dr. Barbalics István
által képviselt Kósa Józsefné által előterjesztett 43352/98 sz. Kérelemmel kapcsolatos eljárásban részt vevő felek
kijelentik:
1. Magyarország Kormánya 1.000.000 forint kártérítést fizet a kérelmező számára a jelen kérelemmel
kapcsolatos követelései teljesítéseként. A Kormány ezen összeget közvetlenül a kérelmező bankszámlájára
utaltatja át.
2. A kérelmező kijelenti, hogy kérelme rendeződött.
3. A kérelmező a jelen kérelem tekintetében minden további követelésről lemond.”
10. 2002. július 19-én a Bíróság a kérelmező jogi képviselője által aláírt alábbi
nyilatkozatot kapta kézhez:
“Írásban elismerem, hogy a Magyar Kormány teljesítette a kifizetést ügyfelem számára, aki a jelen ügy
kérelmezője volt.”
11. A Bíróság tudomásul veszi a felek által kötött megállapodást (Egyezmény 39. Cikke).
A Bíróság megállapítja, hogy a rendezés az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó
jegyzőkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartásán alapul (az Egyezmény
37. Cikke 1. bekezdésének vége és a Bíróság Eljárási szabályzata 62. Szabályának 3.
bekezdése). A Bíróság úgy tekinti, hogy nyilatkozataikkal a felek hallgatólagosan elfogadták
az ügy végleges lezárását, így nem kérik annak Nagykamara elé terjesztését.
12. Ezért az ügyet törölni kell az ügylajstromból.
KÓSA kontra MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG
1. Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,
2. Tudomásul veszi a felek hallgatólagos vállalását, hogy nem kérik az ügy Nagykamara elé
terjesztését.
Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2002. október 1-én került megküldésre, a Bíróság
Eljárási szabályzata 77. Szabálya 2. és 3. bekezdésének megfelelően.
J.-P. COSTA, Elnök
S. DOLLÉ, Hivatalvezető
© Rada Europy / Europejski Trybunał Praw Człowieka, źródło: HUDOC (hudoc.echr.coe.int), pozyskano 12.07.2026. · Źródło