43649/98

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA   MÁSODIK SZEKCIÓ   HEGEDŰS kontra MAGYARORSZÁG ÜGY   (43649/98 sz. Kérelem)   ÍTÉLET   (Békés rendezés)   STRASBOURG   2003. március 25.   Ezen ítélet végleges, de szerkesztői változtatás alá eshet.   HEGEDŰS kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET   A Hegedűs kontra Magyarország ügyben,   Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) Kamaraként tartott   ülésén, melynek tagjai voltak:   J.-P. COSTA, Elnök   A.B. BAKA,   GAUKUR JÖRUNDSSON,   L. LOUCAIDES,   C. BÎRSAN,   M. UGREKHELIDZE,   A. MULARONI, bírák   és S. DOLLÉ, Hivatalvezető   2002. március 12-i és 2003. március 4-i zárt ülésén lefolytatott   tanácskozását követően   az utóbb említett időpontban elfogadott alábbi ítéletet hozza:   AZ ELJÁRÁS   1. Az ügy alapja egy Magyarország ellen benyújtott kérelem (43649/98   sz.), amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló   egyezmény („az Egyezmény”) korábbi 25. Cikke alapján két magyar   állampolgár, Hegedűs Sándor és Hegedűs Sándorné („a kérelmezők”) 1998.   július 30-án terjesztettek az Emberi Jogok Európai Bizottsága elé.   2. A Magyar Kormányt („a Kormány”) képviselője, dr. Höltzl Lipót, az   Igazságügyi Minisztérium Helyettes Államtitkára képviselte.   3. A kérelmezők, többek között, az Egyezmény 6. Cikkének 1.   bekezdése alapján a birtokháborítási eljárás elhúzódását panaszolták.   4. A kérelem 1998. november 1-én, az Egyezmény Tizenegyedik   kiegészítő jegyzőkönyvének hatályba lépésével került át a Bírósághoz   (Tizenegyedik kiegészítő jegyzőkönyv 5. Cikk, 2. bekezdés).   5. A kérelmet a Bíróság Második Szekciójára osztották (Bírósági   szabályzat, 52. szabály 1. bek.). A Bírósági szabályzat 26. szabálya 1.   bekezdésének megfelelően e Szekción belül megalakult az ügyet elbíráló   Kamara (Egyezmény 27. Cikk, 1. bekezdés).   6. 2001. november 1-én a Bíróság megváltoztatta Szekcióinak   összetételét (25. szabály 1. bek.). Az ügyet az új összetételű Második   Szekcióra osztották (52. szabály 1. bek.).   7. A felek észrevételeinek kézhezvételét követően a Bíróság 2002.   március 12-én elfogadhatónak nyilvánította a kérelem azon részét, amelyet a   Kormánnyal is közölt. A kérelmező többi panaszát elfogadhatatlannak   nyilvánította.   HEGEDŰS kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET   8. Levélváltást követően 2002. október 11-én a Hivatalvezető az   Egyezmény 38. Cikkének 1. (b) bekezdése szerinti békés rendezés elérését   javasolta a feleknek.   9. 2002. november 6-án a kérelmezők, november 7-én pedig a Kormány   terjesztette elő az ügy békés rendezését elfogadó alakszerű nyilatkozatát.   A TÉNYEK   10. A kérelmezők 1936-ban, illetve 1937-ben születtek és Tatán,   Magyarországon élnek.   11. 1987 májusában a Tatabányai Városi Bíróság a kérelmezők   szomszédja, O-né keresetének helyt adva annak tűrésére kötelezte a   kérelmezőket, hogy az O-né ingatlanából kivezető csatornát a kérelmezők   kertjének egy részén átvezetve kössék be az utcai szennyvízcsatornába.   12. 1988-ban a kérelmezők birtokháborítási pert indítottak O-né ellen azt   állítva, hogy a csatornabekötéskor O-né túllépte az 1987-ben számára   biztosított jogok terjedelmét.   13. 1990 júliusában a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság hatályon   kívül helyezte a Városi Bíróság kereset-elutasító határozatát, és az ügyet   visszautalta a Városi Bíróság elé. A megismételt eljárásban a Városi   Bíróság 1991 februárjában újból elutasította a kérelmezők keresetét. 1991   októberében a Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte a határozatot és   másodszor is új eljárásra utasította a Városi Bíróságot.   A megismételt eljárásban a Városi Bíróság 1993. február 2-án   tárgyalást tartott és műszaki szakértő kirendeléséről határozott. 1995. május   9-én helyszíni szemlére került sor. 1995. november 9-én a bíróság újabb   szakértőt rendelt ki, majd a kérelmezők panasza nyomán 1996. január 22-én   visszavonta a szakértő kirendelését. 1996 áprilisában a szakértő visszaküldte   a dokumentációt a Városi Bíróságnak, jelezve, hogy a kérelmezők   megakadályozták a helyszíni szemle megtartását. 1996. november 14-én a   Városi Bíróság szakvéleményt kért az Igazságügyi Műszaki Szakértői   Intézettől, amelyet az Intézet 1997. március 26-án terjesztett elő. A végleges   szakvélemény benyújtására 1997. szeptember 23-án került sor.   15. 1997. november 13-án a Városi Bíróság helyt adott a kérelmezők   keresetének, megállapította, hogy a csatorna bekötésével az alperes   birtokháborítást követett el, s a csatorna eltávolítására kötelezte az alperest.   A bíróság egyúttal elutasította az alperes szolgalmi jog alapítására irányuló   ellenkeresetét.   16. 1998. május 15-én a Megyei Bíróság elutasította az alperes   fellebbezését.   HEGEDŰS kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET   17. Az ítélet ellen az alperes 1998. június 17-én felülvizsgálati kérelmet   terjesztett elő, amelyre a kérelmezők 1998. szeptember 28-án ellenkérelmet   nyújtottak be.   18. 1998. november 19-én a Tatai Városi Bíróság az ítélet   végrehajtásának kikényszerítésére hívta fel a bírósági végrehajtót. A   végrehajtásra 1998. december 4-én került sor.   19. 1999. március 10-én a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a   szolgalmi jog létesítését elutasító határozatot, de az első- és másodfokú   ítélet többi részét hatályon kívül helyezte, s a kérelmezők keresetét   elutasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes nem   terjeszkedett olyan mértékben túl az 1987-ben megítélt jogok terjedelmén,   amely a csatorna eltávolítását indokolttá tette volna. Amennyiben a   kérelmezők a csatorna ingatlanukon keresztül történő bekötésének a   jogosságát vitatták, úgy keresetüket a Legfelsőbb Bíróság res judicata-nak   minősítette. Az ítéletet 1999. június 4-én kézbesítették a kérelmezők   számára.   A JOG   10. 2002. november 6-án a Bíróság a kérelmezők által aláírt alábbi   nyilatkozatot kapta kézhez:   „Közöljük, hogy Magyarország Kormánya készen áll arra, hogy 6.720 eurót (hatezer-   hétszázhúsz eurót), vagy ezen összegnek megfelelő, az Európai Központi Bank által a   teljesítéskori átváltási árfolyamon számított magyar forintot, továbbá – késedelmes   kifizetés esetén – ezen összeg után kamatot fizessen részünkre együttesen vagyoni és nem-   vagyoni kárunk, valamint költségeink és kiadásaink megtérítésére a Bíróság előtt lévő,   43649/98 sz. kérelmünk békés rendezése céljából.   Elfogadjuk a javaslatot és a jelen kérelem tényei tekintetében lemondunk minden további,   Magyarországgal szembeni követelésről. Kijelentjük, hogy a békés rendezéssel az ügy   jogerősen megoldódik, s hogy nem kérjük az ügy Nagykamara elé terjesztését.”   21. 2002. november 7-én a Bíróság az alábbi nyilatkozatot kapta a   Kormánytól:   “Kijelentem, hogy Magyarország Kormánya 6.720 eurót (hatezer-hétszázhúsz euró), vagy   annak megfelelő, az Európai Központi Bank által a békés rendezéskori átváltási árfolyam   alkalmazásával számított magyar forintot fizet együttesen Hegedűs Sándor és Hegedűs   Sándorné részére 43649/98 számon bejegyzett kérelmük békés rendezése céljából. Ezen   összeg fedezi minden vagyoni és nem-vagyoni kárukat, költségeiket és kiadásaikat. Az   összeget az emberi jogok európai egyezménye 37. Cikke 1.(b) bekezdésének megfelelően a   Bíróság határozatának kézhezvételétől számított három hónapon belül kell kifizetni.   Ezen összeget a kérelmezők által megadott bankszámlára, adók és egyéb járulékok   levonása nélkül kell átutalni.   HEGEDŰS kontra MAGYARORSZÁG (BÉKÉS RENDEZÉS) ÍTÉLET   A fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés időpontjáig a késedelmes   időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatával megegyező mértékű kamatot,   plusz három százalékpontot kell fizetni a fenti összeg után.   A Kormány kijelenti, hogy nem kéri az ügy Nagykamara elé terjesztését. A kifizetéssel az   ügy jogerősen megoldódik.”   22. A Bíróság tudomásul veszi a felek által kötött megállapodást   (Egyezmény 39. Cikke). A Bíróság megállapítja, hogy a rendezés az   Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott   emberi jogok tiszteletben tartásán alapul (az Egyezmény 37. Cikke 1.   bekezdésének vége, és a Bíróság Eljárási szabályzata 62. szabályának 3.   bekezdése).   23. Ezért az ügyet törölni kell az ügylajstromból.   EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG   1. Úgy határoz, hogy az ügyet törli az ügylajstromból,   2. Tudomásul veszi a felek azon vállalását, hogy nem kérik az ügy   Nagykamara általi újbóli tárgyalását.   Készült angol nyelven, az írásos értesítés 2003. március 25-én került   megküldésre, a Bíróság Eljárási szabályzata 77. szabálya 2. és 3.   bekezdésének megfelelően.   J.-P. COSTA, Elnök   S. DOLLÉ, Hivatalvezető